Pezseg az élet és forog a kerék Debrecenben, a fények adventi terén
Szerző: Gurbán György | gurban.gyorgy@dehir.hu Közzétéve: 2017.12.17. 10:35 | Frissítve: 2017.12.18. 15:41
Debrecen – Fények és lángok, ízek és illatok: vidáman peregnek a napok az ünnepi díszbe öltöztetett Kossuth téren.
Az adventi időszak már jó ideje a nagy kalandozásoké is. Amióta kinyílt a nagyvilág, emberek tömegével kelnek útra, hogy megmerítkezzenek a nagy, színes, fényes forgatagokban – és persze, hogy vásároljanak, sétálgassanak, forralt borozzanak.
Fények, öröm, barátság adventkor (Fotó: Gurbán György)
A legfontosabb úticél eleinte az akár egynapos (tor)túrával, busszal is könnyen elérhető Bécs volt a maga monarchiális pompájával. Aztán jöttek sorra a különböző pénztárcafüggő utak: manapság kezd például divatba jönni Zakopane, de sokan belevágnak többnapos bajorországi kalandba is. El lehet menni persze Budapestre is, hiszen fővárosunk igazán világvárosi arcát mutatja ilyenkor – és hüledezhetünk az árakon a Vörösmarty téren: sült kolbász kifliben 2500 forintért. De vannak, akiknek a pénz nem akadály, nekik hirdetnek londoni, sőt New York-i adventet is.
Pedig itt van az orrunk előtt a sajátunk is.
A mi debreceni adventünk cseperedik rendesen, évről-évre szebb, mindig gyarapszik valami új látványossággal – most az óriáskerék és a nagy félgömb jelenti a nóvumot. Annyi égőnk van már, hogy ősszel a munkások még rövidgatyában kezdik felpakolni az első füzéreket a fákra, bokrokra, hogy időben a végére érjenek a feladatnak.
Szóval jó dolog világot látni, de jó itthon is lenni. Mert ez azért más. Mert véletlenül is össze lehet futni régen látott kedves ismerősökkel, meg lehet őket hívni forralt borra, hogy a gőzölgő ital mellett beszélgessünk egy kicsit, majd megízlelhetjük az igazi, faszénen megsütött kürtőskalácsot, vagy csak melengetjük kicsit a kezünket a vörösen izzó parázs fölött. Aztán be lehet szállni a nagy kerékbe, hogy felülről is gyönyörködjünk abban, ami alulról is csodás.
Egyre többen vagyunk, akik meg tudjuk becsülni ezt.
Mert szép. És a miénk...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)