Papp László: Debrecen az első magyar város, amelyik a kormány támogatásával 2030-ig tervezhet – fotókkal, videóval

---

Debrecen – A város történetét évtizedekre meghatározó fejlesztési program készült el. Korszakalkotó, a város dimenzióváltását segíti elő.

---

Debrecen történetét évtizedekre meghatározó fejlesztési program készült el, mely alapvetően változtatja meg a keleti régióban élők mindennapjait. A Debrecen 2030 program célja, hogy a hajdú-bihari megyeszékhelyet az országhatárokon átnyúló hatású üzleti, innovációs, közlekedési, oktatási, kulturális és egészségügyi központtá tegye.

Papp László rámutatott: most a jövőbe tekinthetünk legalább 10 évre előre (Fotók: Kandert Szabolcs)

A Debrecen 2030 programot a Kölcsey Központban mutatták be kedden délelőtt. Az eseményen részt vett többek között Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter; Papp László, Debrecen polgármestere; Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és Kósa Lajos, országgyűlési képviselő.

„Mindent a debreceniekért teszünk”

Papp László polgármester elöljáróban rámutatott: most a jövőbe tekinthetünk legalább 10 évre előre. A közelmúlt, a kormány és Debrecen viszonya teremtette meg a Debrecen 2030 program lehetőségét.

A Debrecen 2030 program korszakalkotó, Debrecen dimenzióváltását segíti elő, melynek segítségével sikeresen magunk mögött hagyhatjuk az elmúlt évszázad kudarcait, fogalmazott a polgármester.

„Debrecen alapja és motorja lesz a korábban darabokra szedett régiónak. Az elmúlt évek gazdasági sikerei kellő ambíciót adhatnak ehhez” – hangsúlyozta Papp László, aki hozzátette: „22 éve következetesen és céltudatosan fejlesztjük a várost. Ennyi ideig csak akkor lehet kormányozni, ha értjük az embereket és tudjuk, mire van szükségük.”

„A Debrecen 2030 létrejöttének alapja az a politikai stabilitás, amiben 2010 óta folyamatosan fejlesztjük a várost” – mutatott rá Papp László. – „Mindent a debreceniekért teszünk. A kormány a debreceniek kezébe adja a város fejlesztését”.

Papp László példaként hozta: egy új, a Tócóskertet érintő 3-as villamosvonal előkészítésére és az intermodális központ tervezésére már 2021-ben rendelkezésre áll a forrás. 

Ellenzéki körökben szokás hangoztatni, hogy az önkormányzatok hatásköre csökken, említette meg Papp László, a Debrecen 2030 program ennek tökéletes ellenpéldáját adja. „Ugyanis kizárólag általunk prioritásnak tekintett beruházások alkotják a Debrecen 2030 programot”. Ez azonban mégis közös munka, hiszen két éve dolgoznak együtt a szakminisztériummal, élén Palkovics László miniszterrel.

„Annál nagyobb mozgástér nincsen, mint az, hogy mi dönthetünk a város fejlődéséről. Mi vagyunk az első magyar város, amelynek 2030-ig terjedő fejlesztési stratégiáját határozattal és forrással erősíti meg a kormány” – mondta el Papp László, aki hozzátette: ez megteremti a város fejlesztésének belső egyensúlyát a gazdaság-közlekedés-jólét-lakhatás rendszerében és biztosítja azt, hogy sikeres regionális központ legyen a város.

A kultúra fejlesztésének két zászlóshajója lesz az új természettudományi múzeum és komolyzenei koncertekre is alkalmas zenei központ.

A polgármester arról is beszélt, hogy a jövő közép-európai régióközpontja nem képzelhető el a fenntarthatóság és környezettudatos városirányítás nélkül. „Új környezetpolitikát hirdetünk, középpontban az erdők és zöld területek védelmével, minőségi megújításával, megújuló energiára épülő fejlesztésekkel és a Civaqua-programmal, amely a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül juttatja el Debrecen területére”.

Az Új Főnix Terv beolvad a Debrecen 2030 programba. Debrecen léptékváltó programjának részleteit később fogják ismertetni.

Magyarország második legnagyobb városát nem lehet megkerülni

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédében elmondta: a fejlődés egyik motorja Debrecen városa. Hozzátette: a kormány nem tesz különbséget kis- és nagy települések között, hiszen a magyar emberek jólétének támogatása a fő cél. 48,3 milliárd forint jut az első három év programelemeire, a város, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. a kedvezményezettek.

A cél továbbá, hogy Debrecen ne csak Magyarország keleti régiójának központja, hanem egy igazodási pont legyen a határ túlsó oldalán lévő területeknek is.

A Debrecen 2030 programnak több eleme van, ismertette a miniszter: gazdasági, oktatási, közlekedési, kulturális és egészségügyi. Elmondta: a gazdaságfejlesztés legfontosabb pillére a közlekedés fejlesztése, a nemzetközi repülőtér infrastruktúrája kiemelt projekt, céljuk, hogy Debrecen repülőtere nemzetközi repülőtérré váljon, hogy elérjék a 2 millió utasszámot.

Az oktatásfejlesztés azért is fontos, emelte ki, mert nemcsak a lakhely minőségét, de aktivitását is befolyásolja, így nagy hangsúlyt fektetnek a Debreceni Egyetem fejlesztésére. Kulturális területen a Csokonai Színház fejlesztését, valamint a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költözését emelte ki.

Palkovics László szerint jól mutatja a város sikerességét, hogy a járványhelyzet ellenére a BMW tovább építi a gyárát, csak kis csúszásra lehet számítani.

A Debreceni Egyetem rektora, Szilvássy Zoltán elmondta: a komplex program vezérelve, hogy az egyetem minél inkább a gazdaság javát szolgálja. Egy régió ugyanis akkor tud sikeres lenni, ha kiváló oktatással rendelkezik.

Debrecent két értékes kapcsolat jellemzi – tette hozzá –, ez az egyetem fő hatóereje; az első az innovatív klaszterek elve: a regionális szereplők összefogása, míg a másik a nemzetköziesedés.

A Debreceni Egyetem megállapodást kötött az MIT-val, ahogyan a Lomonoszov Egyetemmel is. Utóbbi révén valósulhat meg az, hogy a debreceni Napfizikai Obszervatórium modern detektorállomássá váljon, amellyel a mezőgazdálkodást is segíteni tudják.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja a program egyes konkrét elemeiről beszélt. Mint mondta, a program keretében valósul meg többek között: az egyetemi campus és az egyetemi science parkok fejlesztése, a parkban két épület alapkövének letétele, a Debreceni Egyetem főépületének külső és energetikai rekonstrukciója,a Balásházy János Gyakorló intézetének fejlesztése, e-sport központ létrehozása a Nagyerdei Stadionban, a Böszörményi Campus Sporttudományi oktatásának fejlesztése, valamint a Dóczy Sporttudományi Oktatóközpont infrastrukturális fejlesztése.

„A magyar jövő Debrecenben épül”

Erről beszélt Kósa Lajos, hangsúlyozva, hogy minden szónak jelentősége van. 

„Debrecen az egyetlen olyan települése az országnak, ahol ezt stabilan lehet állítani. Akkor is így volt ez, amikor a török idők előtt Debrecen kollégiumot, iskolát épített. Akkor is itt épült a magyar jövő, amikor 1561-ben elindult az ország egyik legrégebbi, azóta is működő könyvnyomtatással foglalkozó vállalata, a mai Alföldi Nyomda. Akkor is itt épült a magyar jövő, amikor  az ország utolsó sikeres szabadságharcának Debrecen volt a központja. De akkor is itt épült, amikor a 'kalapos király' be akarta vezetni a németet: Debrecen az egyetlen szabad királyi város volt, mely ezt megtagadta, mondván, hogy nem tudunk németül. S akkor is itt épült, amikor 1849-ben a szabadságáért harcolt az ország” – hangsúlyozta Kósa Lajos.

Amikor a magyar jövő nem épült Debrecenben, akkor az országnak is rosszul ment!

– jegyezte meg a politikus, hozzátéve, hogy bár Debrecen volt a legnagyobb lélekszámú vidéki város, sem a szocializmus nem tudott mit kezdeni Debrecennel, s Debrecen sem azzal a rendszerrel.

Kósa Lajos szólt arról is, hogy a globalizmus és patriotizmus viszonyrendszerében is el lehet helyezni a várost. „A baloldal globalizmusa arról szól, mit kell lemásolni a haladóktól, s azt bevezetni, ha kell, ha nem. A jobboldali patriotizmus meg azt nézi, hogyan tudunk hozzájárulni a világ fejlődéséhez a magunk eszközeivel.” Példaképpen Bartók Bélát említette, aki egyszerre magyar, ugyanakkor képes volt kora legfontosabb irányzataihoz hozzátenni. Ha Debrecenről lehet valami mondani: egy nemzeti patrióta, nagyon-nagyon magyar város.

Ez a program is nagyon magyar, nagyon patrióta – és jövőt építő – mondta a politikus.

Kitért arra is, hogy egy utat megnyitni, egy villamosvonalat kialakítani 50-100 évre szóló beavatkozás a város szövetébe. 

„Vannak komoly terveink. Nem kell ettől megijedni. Akinek nincsenek megvalósíthatatlan álmai, azoknak megvalósítható álmai sincsenek. Nekünk vannak, dolgozunk, s meg fogjuk valósítani az álmainkat. A kormány támogatásával, a polgármester vezetésével. A debreceniek javára, a magyarság javára. Ennek nem lesz akadálya országhatár, kisszerűség.

Debrecen sikeres város lesz, és ha sikeres lesz, akkor az ország is”

– hangsúlyozta Kósa Lajos.