Papp László: 2030-ra Debrecen és térsége adja majd az ország ipari termelésének a hatodát - videóval
Szerző: Péter Szabolcs | peter.szabolcs@dehir.hu Közzétéve: 2022.11.09. 13:34 | Frissítve: 2022.11.10. 08:55
Debrecen - 2020-ban mindössze 2,8 százalék volt a város részesedése az ország ipari termeléséből, ez emelkedhet 16 százalék felé az évtized végére. Papp László polgármester az egyetem Állam- és Jogtudományi Karának diákjainak beszélt a város fejlődéséről.
Debrecen fejlesztése állt Papp László polgármester előadásának központjában, melyet a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudomány Kar diákjainak tartott szerdán, a Kassai úti campuson. Az esemény során szó esett az eddig elért eredmények mellett a Debrecen 2030-cal kapcsolatos, jövőben megvalósuló tervekről is.
Papp László elmondta, 2014-ben megrajzoltak a város köré egy olyan régiót, melyre egészen biztosan hatással van Debrecen. Majd szisztematikusan felépítve, számolva a város növekedési potenciáljával, lehetőségeivel, illetve az azt körülvevő környezettel, versenytársakkal, elkészült az Új Főnix Terv. – Úgy ítéltük meg, hogy a város életének minden olyan területét összefoglaljuk, amely egymással kapcsolatban áll és hatással van a város hosszú távú jövőjére – fogalmazott.
Ennek pillérjeire támaszkodva jött lére később a Debrecen 2030 városfejlesztési stratégia. A polgármester kiemelte, Debrecen az ország második legnagyobb költségvetésével rendelkező városa, mely az elmúlt években hazánk egyik legfontosabb fejlesztési pólusává vált.
Kitért az európai uniós forrásokra is: a TOP és TOP Plusz forráskeretekből (43,3 és 43,36 milliárd forint) a legnagyobb százalékos ráfordítás az alábbi prioritásokra fókuszál: gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó útfejlesztések, közlekedésfejlesztés, valamint zöld város és csapadékvíz.
Fejlődő gazdaság
Elhangzott, 2014-2020 között elsődlegesen a gazdaságfejlesztésre fókuszált a város: a versenyképesség fokozása állt középpontban (ipari parkok fejlesztése, ipar telepítése, gazdaságfejlesztési alapinfrastruktúra megteremtése.) Debrecen valósította meg a TOP keretében a legtöbb projektet, szám szerint 99 darabot, 48,5 milliárd forint értékben. A helyi vállalkozások pedig a legtöbb Ginop projektet vitték 140 milliárd forint értékben, illetve a város valósította meg a legnagyobb határ menti programot (a RO-HU keretei között) is, 11,6 millió euró értékben.
A polgármester hangsúlyozta, a 2021-27-es ciklusban is a gazdaság, valamint a közlekedés lesz a fejlesztéspolitika középpontjában. – Egy fejlesztési stratégia komplex: a Debrecen 2030-at úgy állítottuk össze, hogy a fő prioritások mindegyikére tudjon a fókuszálni – mondta. Ez azt jelenti, hogy az említett gazdaság-, valamint közlekedésfejlesztés mellett az oktatásra, a fenntarthatóságra (mely különösen fontos a jelenlegi energiahelyzetben), illetve a kultúrára is nagy hangsúlyt fektetnek majd.
Kiemelte, az évtized következő részében – a munkahelyteremtő beruházások miatt – megváltozik a gazdasági súlypontja az országnak.
Debrecen és térségének részesedése 2030-ban 16,3 százalék lesz az ország ipari termeléséből (2020-ban ez a szám 2,8 százalék volt): ebből a szempontból fajsúlyosabbá válik, mint Győr és térsége, vagy Budapest és Pest megye együttvéve.
A beruházások ráadásul egy másik folyamatban is nagy segítséget nyújthatnak, hiszen a fiatal, Debreceni Egyetemen képzett munkaerő megtartásához versenyképes munkalehetőségekkel járulnak hozzá.
Papp László a Debrecen 2030 stratégia legfontosabb elemeire is kitért előadásában. Amellett, hogy a 2015-ben elinduló EDC Nonprofit Kft. által létrejött a megfelelő szervezeti háttér, a kormány és a város saját pénzügyi támogatási rendszere is a fejlődést segítette. Az ipari területek a 2014-es 150 hektárról mostanra csaknem 1500 hektárra duzzadtak. Megjelentek a befektetők, ezáltal nőtt a nemzetközi láthatóság (nem véletlenül nyerte el például a Financial Times elismerését is városunk.) A Déli Gazdasági Övezet az Északnyugati Gazdasági Övezet, valamint a Regionális és Innovációs Ipari Park mára megtelt a betelepülő cégekkel. Ezáltal rohamosan megugrott 2022-re az egy főre jutó adózott jövedelem is, mely a következő években tovább növekedhet a már épülő, ám még nem működő gyárak által. Az elmúlt 8 évben 10 milliárd euró beáramló tőke jött Debrecenbe, nagy része 2030-ig épül be a város gazdaságába.
Jövőbeli fejlesztések
Az ilyen mértékű átalakulás természetesen kihívásokkal jár: közlekedési, valamint lakhatási szempontból is. Előbbi esetben folyamatosak a kapacitásnövelő beavatkozások, jelenleg is zajlanak fejlesztések. Utóbbi esetben Papp László szerint is kérdés, hogyan lehet gátat szabni az ingatlanárak növekedésnek.
Miközben fontos szempont, hogy
a gazdasági és lakóterületek között fenntartsák a békét, a stratégia a keleti városrészt, a zártkerti övezeteket jelölte ki növekedési lehetőségként lakhatási szempontból, de a Tócóvölgy ezer lakásos programja is említést ér.
A villamoshálózat fejlesztése szintén megvalósítandó programelem a következő időszakban. A 3-as villamos első szakasza mellett a DKV legfrissebb döntéseiről is beszélt a polgármester, ahogy arra is kitért, napelemparkokkal energiatárolás jöhet létre a jövőben, mely a közvilágítás, a tömegközlekedés táplálását szolgálhatja.
A debreceni reptér szintén jelentőt fejlesztésen eshet át. A tervezett 75 milliárd forintos költségvetésből új kifutók, terminálbővítés, de irodák, parkolók és kiszolgáló épületek is megvalósulhatnak.
Az oktatásban – a külföldi befektetők miatt is – fontos, hogy idegennyelvű képzést biztosítsanak, jelenleg 9 intézményben van kéttannyelvű oktatás, de 2019 óta a Nemzetközi Iskola, valamint idén szeptembertől a Deutsche Schule is elérhető.
Papp László kitért a duális képzésre is, valamint az egyetemi oktatásra, amelyre a járműipari fejlesztések vannak nagy hatással.
A tervek szerint ötven százalékkal több – elsősorban mérnöki, valamint egészségügyi területhez köthető – hallgató jelentkezésére van szükség, ennek kell az infrastrukturális alapjait a közeljövőben biztosítani
– mondta.
Az előadáson szó esett továbbá kulturális fejlesztésekről (például a színházakról), ahogy a fenntarthatóságról (óvodák, iskolák, bölcsődék megújuló energiaforrásokra támaszkodó fejlesztése, Future of Debrecen létrejötte), ahogy a Civaqua-programról is. - A jövő év második felére elmondhatjuk majd, hogy Debrecen soha nem rendelkezett még ennyi vízzel – jelentette ki Papp László. Hozzátette, a Civaqua miatt jóléti fejlesztések is várhatóak, a Vezér út környékén például tavat hoznak majd létre.
Debrecen polgármestere szólt a DKV menetrendi változásáról is, amit az energiaválság miatt vezet be a közlekedési cég, ezt a témát ebben a cikkünkben dolgoztuk fel: Debrecen polgármestere elmondta, miért kell módosítani az energiaválságban a DKV menetrendjét