Oroszlán a parkban – élet a Csigekertben

---

Debrecen – Hála a jó Istennek, hogy nincsen kocsma! – vélekednek egyöntetűen a Csigekert erről kérdezett lakói. Merthogy a városrészben tényleg hiába keresünk italboltot. Van viszont gyönyörű emlékkertje, 451 éves könyvműhelye, sőt egzotikus pálmafái is.

---

A cívisváros egyik legkisebb övezetét a Csigekert utca, valamint a Böszörményi, a Füredi és a Bartók Béla utak határolják. Olyan nevezetességek veszik körül, mint a Kenézy-kórház, a Mester utcai református templom (ami valójában a Bartók és a Böszörményi utak sarkán magasodik), a volt laktanyatömb, az Alföldi Nyomda (mely tavaly volt 450 éves), továbbá a „nagy” kenyérgyár, a tűzoltólaktanya, autómárka-képviseletek és az orvosi műszergyár is.

- Már nem is emlékszem, mikor költöztem ide, lehet annak vagy 30-40 éve – állt meg a gazszedéssel a nyugdíjas hölgy, akit a Hősök utcájában szólítottunk meg. – Akkor még a nyomdában is jobban ment a termelés, mint most, a tűzoltóság pedig a Csapó utcában működött. Akkoriban épült a vénkerti lakótelep is a lebontott, szép kertes házak helyein. Nem cserélnék a panelben lakókkal! Tizenhat éve egyedül vagyok, így éppen az a jó, hogy itt mindennap van valami tennivaló – vallotta meg a fortunácskáit tisztogató özvegy.

A Csigekertnek egyébként a Csige tavánál lévő, lösztalajú szőlőskertet nevezték már 1718-ban is, de a Szent Mihály dombjánál lévő szőlőskertnek is mondták. Ez az a domb, ahová az 1849. augusztus 2-i ütközet áldozatait temették (miután a túlerőben lévő, cári sereg Debrecen határában legyőzte a Nagysándor József vezette szabadságharcosokat). A ma Hősök temetőjének nevezett, csodálatos emlékkertben – mások mellett – 112 honvéd és 634 orosz katona nyugszik. A kert egyik ékessége az éppen 80 éves mauzóleum.

- Megbecsülik a temetőt a látogatók, nincsen semmi komolyabb gond – mondta el érdeklődésünkre ifj. Köszörűs Tibor, aki 24 éve a terület gondnoki teendőit is ellátja. - Áprilisban és májusban is jöttek katonai és egyházi csoportok, hogy ápolják, rendbe tegyék a sírhelyeket. Sőt éppen most esedékes a hősök napja alkalmából tartandó ünnepség is – sorolta a kerttel szemben lakó férfi.

Nem különbül érdekes a parkban a Haldokló oroszlán című szobor, amit a Lánchíd oroszlánjainak alkotója, Marschalkó János készített. Eredetileg az orvul leszúrt Szarka kapitány előtt tisztelgett volna a Hosszúpályi úton. Végül csak a kiegyezés évében, 1867 augusztusában tudták felállítani – a Nagytemplom mögötti kertben, a mai Bocskai-szobor helyén emelt dombon. Az ütközet 50. évfordulójáig volt ott.

- Tényleg csendes, nyugodt kis hely ez, mi nagyon szeretünk itt lakni! Az viszont elszomorít, hogy a közterületen dolgozó munkások a házunk előtti utcában sem raktak rendet maguk után. Kötelességük volna, mégis csúnyán hagyták az utat is és a parkot is – fakadt ki Hegedüs Lívia. Annak azonban ő is nagyon örül, hogy kocsma nincsen a környékükön.

A szelíd- és vadgesztenyefákkal is tarkított Csigekertben sétálgatva feltűnik, hogy a területen belül nincsen játszótér. És valóban: bolt és kocsma is épp csak a kertség határán van egy-egy. Lehetetlen nem észrevenni azt is, hogy a Csigekert utcai, új kerékpárút túloldalában pálmafák sorakoznak a zöldsáv mentén. Mintha csak az egykori, szőlőkertes mediterrán hangulatot akarná megidézni a szép növények gazdája.

- Egy jó zöldségüzletet nagyon hiányolok! – mosolyodott el Barna Györgyné. A hölgy azt is sajnálja, hogy már nem úgy mennek a buszok, mint régen a 28-asok, s emiatt most bonyolultabb és drágább eljutni a belvárosba. Szerinte jó volna, ha a józsai járatok napközben is legalább óránként a Nagyállomásig haladnának. Másik beszélgetőtársunk, Kovács Zoltán úgy véli: a Csigekert utcában nincs szükség három buszmegállóra, ugyanakkor viszont 30-40 km/órás sebességkorlátozó táblák már sokkal inkább kellenének oda, hiszen sok kisgyerek lakik az utcában.

A kertség túlsó felében útba ejtettük az orvosiműszer-gyárat is, melynek gyökerei 1950. július 1-ig nyúlnak vissza. Póka Károly jól emlékszik a régi időkre is, hiszen 54 éve lakik a Csigekertben. Az elkeseríti, hogy lakhelyüket, a Bölcs utca zsákutcás részét az ígéret ellenére sem aszfaltozták le még, de ennek ellenére a nyugdíjas közgazdász is nagyon szereti az itteni életet, és hogy az emberek jól megvannak egymással.

Az emberi hőstettek nagyszerű példáját a templommal kapcsolatban is megismerhettük. Az 1938. augusztus 21-én felszentelt gyülekezeti hely - 80 ezer pengős - építési költségét ugyanis egy Tóth Lajos nevű kályhásmester adománya fedezte. A bőkezű támogató akkor volt 62 éves.