November 4-én a felkelők minden reménye szertefoszlott
Szerző: Vereb István | vereb.istvan@dtv.hu Közzétéve: 2012.11.04. 10:31 | Frissítve: 2012.11.04. 15:24
Debrecen – 1956-ban egy vasárnapi napon, november negyedikén támadták meg a szovjet csapatok Magyarországot, vérbe fojtva a forradalmat. A hadüzenet nélkül indított háború évtizedekre megpecsételte az ország sorsát, bebetonozva a Kádár János nevével fémjelzett kommunista rendszert. Debrecenben hajnali négykor szólaltak meg a fegyverek. A Napszemle által megkérdezett történész szerint fegyveres ellenállás egyáltalán nem volt, a támadásban többen életüket vesztették.
A szovjet csapatok már november harmadikán este körülzárták a várost, de a támadás csak másnap hajnalban kezdődött. Négy óra körül három oldalról harckocsik kezdték lőni a Kossuth laktanyát.
Nemcsak a laktanyát, hanem a főbb középületeket is támadták a szovjetek. Lőtték a püspöki palotát, kigyulladt a posta, a városháza ajtaját pedig betörte egy tank. A megyei tanács épületét is megrohamozták, itt gyűltek össze a forradalmi bizottmány tagjai.
Néhány óra alatt véget ért a támadás, tíz órára a legfontosabb középületeket kivétel nélkül elfoglalták, a szovjetek az egész várost ellenőrzésük alá vonták - idézte fel az 56 éve történteket Püski Levente történész.
- Szervezett fegyveres ellenállás, sőt fegyveres ellenállás nem volt a szovjet haderőkkel szemben. Ez lényegében véve érthető is, hiszen mindenki alapvetően beláthatta azt, hogy egy ilyen túlerővel, egy ilyen létszámbeli, technikai túlerővel szemben az ellenállásnak nincs értelme – mondta a történész.
A támadásban sokan megsebesültek, öt magyar katona és több civil életét vesztette. A szovjetek a forradalmi bizottmány tagjai mellett katonatiszteket is bebörtönöztek. Néhány nap múlva az egész országban véget értek a fegyveres harcok, megalakult a Kádár-kormány, és hamarosan elkezdődött a megtorlás.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)