Német példa: tanuló közösség és a web jelenti a felnőttnevelés jövőjét

---

Debrecen - Heribert Hinzen, a Német Népfőiskolai Szövetség egykori elnöke a Debreceni Egyetemen tartott előadást a felnőttoktatási trendekről.

Tweet

---

A német szakember korábban komoly szerepet vállalt a magyar felnőttképzés megerősítésében, jelenleg pedig elsősorban Ázsiában tevékenykedik. A Debreceni Egyetemre az Andragógia Tanszék meghívására érkezett.

Heribert Hinzen a Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézetének (IIZ/DVV) igazgatója volt, és számos nemzetközi projektben vett részt. Hat évig vezette a szövetség budapesti projektirodáját, amelynek célja a magyarországi felnőttképzés fejlesztése és megerősítése. Ezzel párhuzamosan Lengyelországban, Romániában és Oroszországban is hasonló feladatokat végzett. Később többek között Indiában és Sierra Leonéban dolgozott, az elmúlt öt évben pedig az ázsiai Laoszban munkálkodott a kelet- és délkelet-ázsiai felnőttképzés megerősítésén.

A Német Népfőiskolai Szövetség budapesti projektirodája Heribert Hinzen vezetésével jelentős szerepet vállalt a hazai felnőttképzési szakma rendszerváltás utáni megerősítésében – mondta bevezetőjében Juhász Erika, a Debreceni Egyetem Andragógia Tanszékének vezetője.

- A budapesti projektiroda egyrészt támogatta több nemzetközi szakkönyv magyarra fordítását, illetve hazai szakemberek írásainak megjelentetését, megalapozva a tudományterület rendszerváltás utáni szakirodalmának létrejöttét. Másrészt szakmai eszmecseréket és konferenciákat szerveztek a felnőttképzési szakemberek számára, amelyeket sikerült továbbvinni, így a mai napig tartanak, hozzájárulva a folyamatos szakmai párbeszédhez. Harmadrészt a Német Népfőiskolai Szövetség budapesti projektirodája támogatásával indulhatott több jelentős országos hazai felnőttképzési kutatás. Ilyen volt a német minta alapján elkészült magyar Felnőttoktatási Atlasz, amely során az ország összes megyeszékhelyének felnőttképzését feltérképezték. Ez jelentette az egyik alapját a 2001-ben elfogadott felnőttképzési törvénynek – tette hozzá Juhász Erika.

A közösségi tanulásé a jövő

Ezt követően Heribert Hinzen előadásában ismertette a felnőttképzés globális stratégiáját és céljait. Ezeket részben az Oktatási Világfórumon, részben Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) ülésein, illetve a Nemzetközi Felnőttoktatási Konferencián határozzák meg, és vizsgálják rendszeresen felül.

Az egyes országok a globális stratégiából levezetve határozzák meg a saját céljaikat. A szakember szerint a nemzetközi trend egyre inkább a közösségi alapú tanulás felé mozdul el, amelynek lényege, hogy a felnőttek tanulását támogató közösségek jönnek létre, amelyeken belül egymást ösztönzik, illetve a különböző közösségek egymást is segítik a tanulásban. A német szakember hozzátette: szintén trend, hogy a felnőtteknek szóló tanulási alkalmak egyre inkább az oktatási intézményeken kívül zajlanak, és az élet minden területét átszövik.

Tanulás az interneten keresztül

A közösségi tanulás mellett másik jelentős tendencia is megfigyelhető: a web alapú, egyéni tanulás terjedése. Nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is létező jelenség, hogy minél magasabb az egyén iskolai végzettsége, annál inkább hajlandó a későbbiekben is tanulni. Így egyre jobban fizető állásokhoz tud hozzájutni. Heribert Hinzen szerint az alacsony iskolai végzettségűek körében azért kisebb a tanulási hajlandóság felnőttkorban, mert rossz tapasztalatokat szereztek az iskolában. Ez egyfajta ördögi kört eredményez, mert a korábbi kudarcaik miatt később sem tanulnak, elesve a jobban fizető, magasabb tudást és hozzáadott értéket igénylő munkától. A kevésbé iskolázottak, netán az írástudatlanok egyfajta társadalmi megbélyegzéssel is szembesülhetnek. Emiatt sem szeretnek közösségben tanulni. Ezen segít a web alapú felnőttképzés, amikor az illető otthon tanulhat, ehhez pedig az interneten kap instrukciókat. Németországban a migránsok körében is népszerű ez a fajta módszer, akik sokszor kifogásokat keresve nem kapcsolódnak be a közösségi tanulásba – tette hozzá Heribert Hinzen. Az előadáson elhangzott: Németországban 20 millió felnőtt vesz részt valamilyen oktatásban, tehát minden negyedik német állampolgár tanul. A résztvevők egyik fele a munkavégzéshez kapcsolódó ismereteket saját el, míg a másik része saját érdeklődésből, ismeretei, műveltsége bővítése céljából és más hasonló indíttatásból tanul. Németországban tehát megvalósulni látszik az élethosszig tartó tanulás.

„Aknamezőre tévedt” felnőttképzés Ázsiában

Heribert Hinzen kitért az ázsiai Laoszban szerzett tapasztalataira is. A német szakember elmondta: az európaiak számára szinte felfoghatatlan problémákkal szembesülnek a felnőtteknek szóló képzések elindítása során. Az egyik ilyen a biztonságos oktatási helyszín felkutatása. A 6,7 millió lakosú országban ugyanis több mint 80 millió bomba és akna maradt a földben a vietnámi háború szomorú hagyatékaként. Gondot okoz az ottani projektiroda működésében a nyelveket beszélő munkatársak hiánya is.

- Míg a budapesti irodában mindig rendelkezésünkre állt jól képzett és idegen nyelveket beszélő magyar munkaerő, addig Laoszban nem ez a helyzet. Azon kevesek, akik megfelelőek lennének a munkára, legtöbbször már valamelyik nagy nemzetközi cégnél kaptak állást. Az oktatók kiválasztását is nyelvi okok hátráltatják, de egészen más jellegűek. Laoszban ugyanis 49 féle különböző nemzeti nyelv van, így nagyon nehéz olyan tanárt találni, akit megért a csoport minden tagja. Ázsiában amúgy óriási különbségek tapasztalhatók az egyes országok között. Míg Laoszban akadályokkal és küzdelmekkel teli a felnőttképzés elindítása, addig Dél-Koreában bizonyos területeken Németországnál is előrébb járnak – mondta Heribert Hinzen.

A német szakember szerint a magyar felnőttoktatás világviszonylatban nincs rossz helyzetben, de a kormánynak érdemes lenne támogatnia a közösségi tanulási központok megerősítését, illetve létrejöttét és fejlesztését, amelynek jó helyszínei lehetnek az általa is megismert magyar művelődési házak, amelyek országos hálózatként Magyarország majdnem minden településén jelen vannak.

---

Címkék: Web, közösségi tanulás, egyéni tanulás, Heribert Hinzen, Német Népfőiskolai Szövetség Debreceni Egyetem

---