Ne vegyük el a gyerek lelkesedését egy kisebb kudarc miatt – ezt ajánlja a debreceni szakember

---

Debrecen - Vannak ugyanis későn érő típusok. „Semmit nem jelent az, ha valaki általános iskolában gyengébben teljesít”. Kérdések és válaszok: így látja Síró Ágnes szakpszichológus.

---

A félévi bizonyítványosztás után ismét aktualitást nyert több, a szülőket és a diákokat egyaránt érintő kérdés: hogyan kell értelmezni a szóbeli értékelést és az érdemjegyeket? Hogyan kezelje a szülő, ha nem éppen a legfényesebb értesítőt vitte haza a gyerek? Hogyan segítsünk a kicsiknek abban, hogy egészséges énkép alakuljon ki bennük? Ezekre a kérdésekre Síró Ágnes klinikai szakpszichológus adott választ a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.

A szakpszichológus elmondta, hogy a szülők legtöbbször maguk sem értik a szóbeli értékeléseket, ez a fajta, hosszú, írásos értékelés inkább a pedagógusoknak jó, ugyanis ezzel a módszerrel a gyerekek tudását differenciáltan láthatják és értékelhetik. A szakember szerint ez nagyon jó segédeszköz lenne, ha minden gyerek esetében ezeket végiggondolnák: tud olvasni, de a szövegértése még nem biztos, ennek megfelelően fejlesztenék a tanulót.

„Mindenképpen hasznos, ha visszajelzéseket adunk, főleg ha az jó és pozitív, ezek húzzák fel a gyereket”

– emelte ki Síró Ágnes. A szülők azzal követnek el hibát, hogy már kicsi kortól nagyon szigorúan veszik a gyerek teljesítményét: egy kisebb hanyatlás esetén büntetést és dorgálást kap. „Ez azért rossz, mert a gyerek nem arra gondol, hogy mit kérdezett a tanár, hanem arra, hogy milyen büntetést kap rossz jegy esetén” – hangsúlyozta a szakember. Mindennek hosszú távú kedvezőtlen következményei is vannak: a gyereknek teljesen elmegy a kedve attól, hogy erőfeszítést tegyen. A legnagyobb veszély pedig az, hogy a gyerek önértékelése nagyban sérül.

Síró Ágnes hozzátette: vannak olyan gyerekek, akik későn érő típusok, van, akinek később megy az írás, az olvasás. „Semmit nem jelent az, ha valaki általános iskolában gyengébben teljesít” – emelte ki a szakpszichológus. Ennek oka abban rejlik, hogy egyes tanulók fáradékonyabbak, lassabbak, figyelmetlenebbek, így nem tudnak a százalékokkal és az idővel lépést tartani. 

A szakember aláhúzta, hogy teljesítménycentrikus világban élünk, így a gyermeknek kell a visszajelzés, és az, hogy összemérje magát az osztálytársaival. Mint elmondta, a szülők vehetnek könnyedebben olyan tárgyakat, amelyeknek nincs akkora jelentőségük. „Régi vita tárgya az, hogy a készségtantárgyakat kell-e egyáltalán osztályozni” – emelte ki Síró Ágnes, aki szerint azt, hogy valakinek jó-e a hangja, nem igazán lehet fejleszteni. Épp ezért jelent gondot az, hogy az erről szóló érdemjegy szerepel a bizonyítványban, a gyereket pedig bántja.

A szakember szerint a gyerekek nagyon fáradtak, a túl sok gyakorlás pedig időnként még fáradtabb lesz.

A szülő úgy segíthet a gyerekeknek, hogy a kisebb kudarcoknál nem tapad le, vagy épp saját példáját felhozva vigasztalja.

A szülők nagy része azért van kétségbe esve, mert a felmenő rendszer szigorú az oktatási rendszerben: rettegnek, hogy nem veszik fel egy jobb tagozatra vagy iskolába a nebulót. Előfordulnak olyan helyzetek is, amikor a gyerek egy ideig küszködik valamilyen tantárggyal, később viszont belelendül: ez lehet akár egy tanárváltásnak is köszönhető. A szakember az iskola előkészítők visszásságára is felhívta a figyelmet: szerinte ezek akár a gyerekkort is elveszik a kicsiktől.