Nagy Márton: az akkugyárak a szemünk előtt zajló technológiaváltást segítik az autóiparban
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.03.18. 11:15 | Frissítve: 2023.03.18. 11:15
A következő évtizedekben „a zöldmobilitás területe lesz az egyik fő húzóágazat”, amely „most épp nálunk kopogtat” – hangsúlyozta a Világgazdaságnak adott véleménycikkében a gazdaságfejlesztési miniszter.
Az akkugyártással kapcsolatban részben szakmai vita alakult ki az elmúlt hónapokban a hazai gazdasági kommentátorok között, amely alkalmat ad arra, hogy általában az ország gazdasági, ipari szerkezetéről gondolkodjunk – írja a Világgazdaságnak adott véleménycikkében a gazdaságfejlesztési miniszter.

Nagy Márton szerint újraiparosít a világ, amely „számunkra is egy komplex gazdaságfejlesztési programot jelent, amelynek az akkugyárak korántsem legfőbb következményei”.
Kiemelte: azért választják Magyarországot az akkumulátor-értéklánc befektetői, „mert a sikerükhöz szükséges bonyolult feltételrendszert mi biztosítjuk a legjobbak között (lásd a Bloomberg csoport New Energy Finance elemzőrészlegének nemzetközi akkugyártásrangsorában való előkelő helyünket)”. Rámutatott: máshol sem a „semmiből előtűnő hazai multik” megjelenése segíti kizárólag az iparfejlesztést. Példaként Amerikát említette, ahol jelenleg gyártókapacitást és ezzel tudást igyekeznek bevonzani, felvásárolni, bárhonnan a világból.
„A hazánkat választó, a világ legnagyobb és legfejlettebb technológiáit alkalmazó akkugyárak a szemünk előtt zajló technológiaváltást segítik az autóiparban, megőrizve ezzel több százezer munkahelyet, többek között a magas minőségű mérnöki munkahelyeket is.
Azért elismerés ez számunkra, mert e nagyvállalatok a magyar gazdaságban találták meg a kellő összetettséget és innovációs potenciált a hosszú távú elköteleződéshez, ami a későbbiekben növekvő tovagyűrűző hatásokat jelent számunkra” – hangsúlyozta Nagy Márton.
"Európában több mint 40 giga-akkumulátorgyár fog épülni"
Hozzátette, ezek a beruházások hozzájárulnak a hazai regionális fejlettségi különbségek kiegyenlítéséhez, munkalehetőséget teremtenek és egyre több hazai beszállítót húznak magukkal. Rámutatott,
a kritikus portálok is elismerik azt, hogy „ma az akkumulátor-értéklánc szinte minden elemében megjelent magyar szereplő az áramvezető fóliáktól az újrahasznosításig”.
Mint írta, ezzel Magyarország „egy globális kihívásra” tud választ adni egy olyan területen, ahol a brüsszeli és a radikális zöld szervezetek (WWF vagy épp Greenpeace) „törekvéseivel is teljes összhangba tud kerülni, miközben még szerintük sem veszélyezteti a környezetet az akkumulátoripar”.
„Önmagában Európában több mint 40 giga-akkumulátorgyár fog épülni a következőkben, és az EU-tagállamok döntő többsége lehetőségként tekint rájuk, sőt a szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben és a fentebb említett okok miatt a nyugati országok küzdenek ezekért a nagyberuházásokért” – hangsúlyozta.
Nagy Márton aláhúzta:
a kormány „elvárja, sőt megköveteli”, hogy hazánkban „a lehető legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartása mellett lehessen csak megvalósítani minden beruházást, így az akkumulátorberuházásokat is”.
Hozzátette, a hazai környezetvédelmi előírások számos esetben szigorúbbak, mint az uniósak, például a vízfelhasználásra, a vízminőségre, a talajminőségre és a talaj védelemre, a károsanyag-kibocsátásra, a levegőminőségre vonatkozóan is.
A gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte: a következő évtizedekben „a zöldmobilitás területe lesz az egyik fő húzóágazat”, amely „most épp nálunk kopogtat”. Úgy látja, az elektromos autózás ezzel Magyarországot is közelebb vinné a jövőhöz, „a hazai, illetve európai önellátáshoz”.
„Úgy látszik, van is keresnivalónk az egész világot ma leginkább foglalkoztató területen, sőt, az keres minket. Ez azért van, mert akadémikusaink és baloldali politikusaink – akik szerint semmi keresnivalónk e területen, nem vagyunk rá alkalmasak, kis országként nagyokkal nem szabad versenyeznünk, és nincs is a területen komparatív előnyünk – nem hallottak arról, hogy ezt az egyszerű elméleti okoskodást megcáfolták már. Kompetitív előnyeink nem a piaci szentségtől vagy láthatatlan kéztől eleve ránk szabottak, hanem azokat mi alakítjuk a kormányzati ösztönzők látható kezével, felerősítve a kiváló, minőségi munkaerő jelentette versenyképességgel, akár teljesen új sikeres technológiai-ipari utakon elindítva a fejlődést” – mutatott rá.