Mire lehetnek igazán büszkék a debreceniek?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.01.13. 08:36 | Frissítve: 2015.08.17. 12:05
Debrecen – Tudás és hit, értékőrzés és nyitottság: ez a Debreceni Értéktár jelmondata. Tudják, mi kerülhet ide? Interjú Mazsu János történésszel.
Előző nyáron megalakult a Debreceni Értéktár Bizottság, melynek tagjai közé tartoznak – többek között – Gáborjáni Szabó Botond, a Református Kollégium nagykönyvtárának igazgatója, Angi János, a Déri Múzeum és Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Könyvtár, valamint Jantyik Zsolt, a DMK igazgatója, aki egyben a megyei értéktár bizottság elnöke is. A debreceni értéktár lényegéről, lehetőségeiről és feladatairól Mazsu János történésszel, a bizottság elnökével beszélgettünk.
Dehir.hu: Mi is ez a Debreceni Értéktár?
Mazsu János: Egy olyan gyűjtemény, mely a város értékeit tartalmazza. Jelmondata: Tudás és hit, értékőrzés és nyitottság. Része egy országos kezdeményezésnek, mely arról szól, mi az, amire büszkék lehetünk, amivel a világ elé is kiléphetünk. A kezdeményezés fő célja a helyi, megyei, országos értékek, hungarikumok összegyűjtése, védelme, támogatása és megismertetése. A település helyi jelentőséget meghaladó értékei a megyei értéktárakba, majd a Magyar Értéktárba kerülhetnek. Az ott nyilvántartott országos vagy nemzetközi jelentőségű, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékekből a Hungarikum Bizottság választja majd ki a hungarikumokat, melyek a Hungarikumok Gyűjteményébe kerülnek.
Dehir.hu: Mitől függ, illetve kiken múlik, hogy mi kerül az értéktárba?
Mazsu János: Az értéktárakat életre hívó törvény nagy hangsúlyt fektet az önmeghatározásra: a helyi közösségek saját maguk választják ki és határozzák meg értékeiket. A Debreceni Értéktárba bárki írásban kérheti az általa javasolt értékek felvételét. Az értéktárbizottság a beérkezett javaslatokról szakértők bevonásával dönt majd.
Dehir.hu: S mi az, aminek helye lehet az értéktárban?
Mazsu János: Szakterületenként az alábbi kategóriákból kerülhetnek ki helyi értékek: agrár- és élelmiszer-gazdaság; egészség és életmód; épített környezet; ipari és műszaki megoldások; kulturális örökség; sport; természeti környezet; turizmus és vendéglátás; illetve átfogó debreceni értékek. A Debreceni Értéktár Bizottság nemzeti értéknek és hungarikumnak elsőként javasolt debreceni értéklistáján nagyon különböző, ám vitathatatlanul fontos elemek szerepelnek. Kiemelkedő nemzeti intézmény, épített vagy természeti értékek a Nagytemplom, a Nagyerdő, a Református Kollégium és Líciumfa, a Debreceni Egyetem, a Kossuth tér, a Déri Múzeum, az Alföldi Nyomda és a Hortobágy – ez utóbbi úgy is, mint kulturális világörökség. A nemzeti kultúra kánonjait alakító értékek: Csokonai Vitéz Mihály, Szabó Lőrinc és Szabó Magda életműve, Medgyessy Ferenc munkássága, Tóth Árpád és Fazekas Mihály életműve, az Ady-társaság, a Csokonai-kör, Méliusz Juhász Péter Herbáriuma és Déri György hagyatéka. A magyar kulturális örökség bemutatásában, népszerűsítésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékek: a virágkarnevál, a Debreceni Nyári Egyetem, a Nemzetközi Betlehemes Találkozó és a debreceni fürdőkultúra. A nemzeti kultúra nemzetközileg ismert és elismert gasztronómiai értékei: a debreceni páros kolbász, a debreceni töltött káposzta és a méz márcz termékek.
Dehir.hu: Ezek – különösen az utóbbiak – szinte kézzel foghatók. Ugyanakkor az értéktárban lehetne helye számunkra fontos fogalmaknak is.
Mazsu János: Ez így is van, a listára a debreceniséget kifejező fogalmak is felkerültek. Ilyenek a cívis polgár kifejezés, a Kálvinista Róma, a pulykakakas, vagy akár a debreceni kézművesség értékei: a debreceni ütőfás mézeskalács-technika, a debreceni kerámia és a debreceni kisbunda hímzésmintája.
Dehir.hu: A hagyománnyal való ismerkedést elvileg már az óvodában elkezdjük a népi mondókákkal, játékokkal. Viszont mire felnőnek a gyerekek, a többségüket mintha nem érdekelné mindez. Ezen kell-e, lehet-e változtatni?
Mazsu János: Az egészséges közösségi identitás kialakításának igazából gyerekkorban kell kezdődnie. A felnőttkorban növekvő terhek elől nem a talmi, festett virtuális valóságba szabadna menekülni, mint manapság sokan teszik. Talán a jó utat, a használható példákat éppen az értékek megbecsülése mutatja majd…
Dehir.hu: Önmagában tudja-e garantálni akár a törvény, akár maga az értéktár, hogy a hagyományhoz fűződő viszonyunk valóban eleven legyen? Tud-e többről szólni ez a kezdeményezés, mint mindazok listába vételéről, amit fontosnak tart ez a közösség?
Mazsu János: A sikeres kezdeményezések mögött rendezvények, civil bátorság, tenni akaró emberek és közösségek állnak. A törvény csak keret, minden más a mi közös dolgunk. És az nem is kevés.
Dehir.hu: Van, ami még nincs ott az értéktárban, de a bizottság elnökeként úgy érzi, csak idő kérdése, és ott lesz a helye?
Mazsu János: Minden odakerülhet, ami erősít bennünket egymás megbecsülésében és tiszteletében.
Dehir.hu: Ha valaki elolvassa ezt a cikket, s hiányérzete támad, mert azt gondolja, tudna mit ajánlani az értéktárba, hova fordulhat?
Mazsu János: A legegyszerűbben az interneten lehet javaslatot tenni. A Debreceni Művelődési Központ honlapján, a bal oldali menüsorban a Debreceni Értéktárra kell kattintani, s onnan már egyszerű lesz!
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)