Miért ülésezett éjfélig a debreceni közgyűlés?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.11.06. 08:12 | Frissítve: 2015.11.07. 09:47
Debrecen – Élmény, munka és tapasztalás, út a „romantikus” kezdetektől a profizmusig: két képviselő összegzett 25 debreceni évet.
Huszonöt éves hazánkban az önkormányzatiság. Ebből az alkalomból Debrecenben összegyűltek a jelenlegi és az egykori képviselők, hogy emlékezzenek és összegezzék a negyedszázadnyi tapasztalatokat. A Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában a témáról két városatya beszélt. Szabó Gyula, a Fidesz képviselője azért kapott meghívást a műsorba, mert ő az egyetlen, aki 1990 óta az összes testületnek tagja volt és mindegyik választáson győzni tudott egyéni jelöltként. Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum Egyesület elnöke, önkormányzati képviselő pedig azért volt a műsor vendége, mert az ő közgyűlés által elfogadott javaslatára állítottak emléktáblát a huszonöt évnek.
- Az önkormányzati választással zárult le Magyarország közjogi berendezkedése, ekkor tették le az új Magyarország alapjait – hangsúlyozta az esemény jelentőségére Gondola Zsolt Zoárd. - Debrecenben is új helyzetet teremtett mindez. Mindenki kereste az utat és kereste a helyét. Ez az évforduló közös ünnepe a debrecenieknek, és újabb 25 év múlva ismét meg fognak emlékezni erről az időpontról.
- Amikor én 1990-ben elindultam, semmiféle politikai szövetség nem állt mögöttem – emlékezett vissza a kezdetekre Szabó Gyula. – Belecsöppentem a politikába és a közéletbe, hiszen nemrég költöztem be Újlétáról, így aztán akkor még a debreceni kötődéseim sem voltak túlzottan erősek. Azóta hét választáson nyertem el a választók bizalmát.
- Hozzám kegyes volt a sors – folytatta Szabó Gyula –, hiszen a lakóhelyem és a munkahelyem egyaránt olyan kertségi városrész, ahol az emberek ismerik egymást és közvetlen légkörben lehetett és lehet dolgozni. Akkor kezdtem „ízlelgetni” a közéletet, amikor részt vettem néhány demonstráción a közeli szovjet laktanyánál. A debreceni önkormányzat 1990-es megalakulásakor kilenc politikai párt, illetve szervezet képviselője jutott be a városházára. Kóstolgattuk egymást, próbálgattuk az erőnket, igyekezett mindenki egyénileg is kitűnni. Addig-addig hangoztatta mindenki a véleményét, hogy gyakran éjfélig tartott a testületi ülés.
- 1984-től dolgoztam a városházán. Először a köz szolgálatában, majd cégvezetőként tevékenykedtem, ez az út vezetett el a képviselőséghez. Így testközelből láthattam az átalakulást, ami a tanácsi rendszerből az önkormányzatiságba torkollott – mondta a Civil Fórum elnöke. - Nagyon kreatív időszak volt ez, ami megérintette a fiatalokat, megnyílt a lehetőség arra, hogy tegyünk valamit a közért. Akik léptek akkor és valami újat
akartak, az előző rendszer lebontásán dolgoztak. Nehéz volt a feladat, hiszen az egypártrendszerhez szokott mechanizmusokat kellett átszervezni. Ezért az első időszak kevésbé volt látványos, inkább megalapozó jellegű.
- A kezdetekkor meglehetősen kiegyensúlyozott volt a testület összetétele – tette hozzá Gondola Zsolt Zoárd. - Így aztán kiszámítani, hogy egy-egy előterjesztésnek mi lesz a sorsa, nemigen lehetett. A politikai összetétel megváltozása és a profizmus megjelenése hozta el az állapotot, amiben már többnyire lehetett tudni, hogy mi lesz egy-egy ügy vége. Az első nyolc évben inkább a demokratikus alapok lerakása történt meg. Utána eljött a tizenhat év, ami a beruházásokra helyezte a hangsúlyt. A legutóbbi egy évben úgy érzem, visszatértünk az alapokhoz. Manapság újra kezdi visszanyerni a tekintélyét a képviselő-testület, újra meg lehet vitatni dolgokat, mert a beruházások mellett elkezdődött a normális disputa, a párbeszéd. Ez az ellenzék számára is kihívás, hiszen nem elég csak mondani: én a másik oldalon állok, hanem meg kell konkrétan fogalmazni, hogy az adott előterjesztésben mi a jó és mi a rossz.
- Én mindig tiszteltem a képviselőtársaimat, bármely szervezet képviseletében vettek is részt a munkában – hangsúlyozta a Fidesz képviselője – Egyedül azt emésztettem meg nehezen, ha valaki váltogatta a hovatartozását, az értékrendjét.
- Ami engem illet, számomra soha nem a párthovatartozás határozta meg, hogy egy-egy előterjesztésre miként szavazok, hanem az: segíti-e Debrecen város lakosságát, vagy nem – reflektált erre a Cívil Fórum elnöke. – Meg kell próbálni kiszűrni a döntéseinkből az országos politikát. Ez nem mindig sikerült.
- Én úgy vélem, a döntéseink többsége vállalható ma is – tekintett vissza Debrecen negyedszázados történelmére a Fidesz képviselője. –, pedig sok nagy horderejű döntés született, ami gyakran nem volt könnyű és nem volt hálás sem. Ilyen volt például a Kossuth tér és az új Kölcsey központ vagy a Főnix Csarnok megépítése – ezeket a beruházásokat akkor sokan kritizálták. Ma is vannak vágyaim: szeretném megérni az új intermodális központ, a debreceni főpályaudvar megépítését. És igazgatóként, azt is, hogy az Epreskerti Általános Iskolának tormaterme lesz...
A teljes beszélgetést itt láthatják:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)