105 éves a debreceni villamosközlekedés – archív fotókkal
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.03.16. 08:03 | Frissítve: 2016.03.17. 08:01
Debrecen – Elsőként az Osztrák–Magyar Monarchiában, Debrecenben 1884-ben indult be a helyi gőzvontatású vasúti közlekedés. Ezután már nem kellett sokat várni arra sem, hogy az első villamosok is kifussanak.
A korabeli helyi vasúti forgalom érdekében a város Berger Henrikkel, Kola Jánossal és Altmann Ignáccal kötött szerződést lóvasút létesítésére, még 1881. júniusában. A vállalkozók kötelesek voltak a pályaudvartól a Nagyerdőig (a mai gyógyfürdőig) kiépíteni a vonalat két elágazással.
Az első elágazást a Nagy-Czegléd utcán (a mai Kossuth utcán) a színházig hozták létre, a másodikat pedig a mai Bem tértől a Füredi úton az István Gőzmalomig (a mai Malomparkig).
Az alig több mint két hónap alatt megépített pályán október első napján már meg is tartották a műtanrendőri bejárást, aztán a személyforgalom 1884. október 2-án 12.45 órakor kezdődött meg. A menetdíj a város határozata alapján felnőtteknek 10 krajcár volt (I. osztályon 15), gyerekeknek pedig feleannyi. Az építő vállalkozók és a város vezetői 1887. január 1-jén létrehozták a Debreczeni Helyi Vasút Részvénytársaságot, 3000 darab 100 forintos részvénnyel, s a forgalmat három mozdonnyal indították meg.
Ezek a korabeli szokásnak megfelelően nevet kaptak: Debreczen, Nagyerdő és István Malom. A közönség megkedvelte a kisvasutat, így hamarosan üzembe lépett a „Hortobágy” és a „Csokonai” is. A villamospálya építése 1910-ben kezdődött, miután a Villanygyárnak nevezett üzem is megkezdte a működését 1908. október 2-án. A villamosközlekedés avatásának napja 1911. március 16-án köszöntött be.
Az egyes villamos a mai vonalon, a Nagyállomás és a Nagyerdő között járt. A kettes villamos a Nagy- és a Kisállomást kötötte össze, a hármas pedig a gyógyfürdőtől vitte Pallagra az utasokat. A négyes villamosok a városközpont és a Vágóhíd utca között közlekedtek, az ötösökkel pedig az Aranybikától lehetett eljutni Nyulasig. A hatos villamos az Aranybika és a Köztemető között járt, míg a hetes a gyógyfürdőtől a tüdőklinikáig.
Az első vonalfelszámolás szomorú napja 1970. március 31-én érkezett el, ekkor a pallagi és a tüdőszanatóriumi járatokon szűnt meg a villamosközlekedés. A végrehajtott korszerűsítések ellenére 1971-ben megszűnt a villamosforgalom a 6-os számú vonalon is, hiába tiltakoztak a lakosok és a Göcs-dolgozók. 1973. szeptember 29-én az 5-ös villamos szűnt meg, majd 1975. június 23-án a négyes is.
Napjainkban, 2014 februárja óta ismét van kettes villamosvonala is van a városnak, s a két pályán az új CAF-ok és a világviszonylatban is páratlan Ganz–Hunslet villamosok róják a köröket. A korábbi, szintén közkedvelt Bengálik itt maradt példánya is most már nosztalgiakocsiként teljesít szolgálatot.
A debreceni villamosközlekedés történetét egy hétfőn megnyitott kiállításon ismerhetik meg az érdeklődők.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)