Lesz sok munka Debrecenben, de Barcsa Lajos szerint növelni kell a cégek hatékonyságát – videóval

---

Debrecen – Az alpolgármester elmondta, a képzéseken és a KKV-park kiépítésén túl beszállítói fórumokkal is segítik majd a debreceni kis- és középvállalkozásokat.

---

Egyre erősödő versenyhelyzetben, folyamatosan változó üzleti és gazdasági környezetben, újabb és újabb kihívásokkal kell szembenézniük a debreceni vállalkozásoknak is. A város és az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ ingyenes képzéseket indít a kis- és középvállalkozások számára, hogy növelhessék versenyképességüket. Barcsa Lajos alpolgármester a Debrecen Televízió Közügy című műsorában a helyi kkv-k helyzetéről, valamint a számukra felkínált lehetőségekről beszélt. 

Barcsa Lajos elöljáróban hangsúlyozta: Debrecen vezetése és gazdaságfejlesztő szervezete jelentős energiát fektet abba, hogy a kis- és középvállalkozások jól működjenek. Ezek a debreceni gazdasági társaságok kilenc százalékát jelentik, ám a foglalkoztatottság tekintetében már nagyon jelentős a szerepük, hiszen 26 ezer főnek adnak munkát, ami 44 százalékos részaránynak felel meg. A 900 milliárd forintos árbevételük is jelentősnek mondható.

- Amikor az EDC-t megalapította a város, már akkor is hoztunk létre olyan részleget, ami nem csupán a multinacionális vállalatokra fókuszált – emlékeztetett az alpolgármester, hozzátéve: tavaly már hetedik éve végeztek felmérést a körükben. A legutóbbi alkalommal 244 cég válaszolt a megkeresésre és küldte el a válaszait, amelyek leginkább a debreceni üzleti környezetre, az aktuális problémákra és gazdasági kilátásokra vonatkoztak. 

Ami a problémákat illeti, Barcsa Lajos rámutatott: körülbelül hétszeres a különbség például egy német és egy hazai cég termelékenysége között. Fejleszteni kell tehát hatékonyságban és gépesítésben is. Szerencsére ezekre van igény a debreceni vállalkozásokban a szomszédban dúló háború és pandémia okozta nehéz gazdasági környezetben is.

- 2022-ben a kisvállalatok közel 80, a középvállalatok több mint 90 százaléka fejlesztett, jellemzően saját forrásból – mondta el példaként az alpolgármester.

Barcsa Lajos hozzátette: vannak már olyan módszerek, melyek alapján lehet növelni egy cég hatékonyságát. A felmérés is megmutatta, hogy van igény a menedzsment-technikák elsajátítására.

Ezért szervezett az EDC ingyenes oktatást a kkv-k számára. Találtak olyan partnerszervezeteket, amelyek az oktatásokat elvállalták. Már hat ezekből lezajlott, tizenhat cég tizenkilenc képviselője teljesítette sikeresen az EDC B2030 – Hatékony vállalkozások program elnevezésű képzéssorozatát, erről átvehették az igazoló okleveleket. 

Az alpolgármester arról is beszélt, hogy a digitalizálásban szintén van még hová fejlődni, hiszen a mai ipar 4.0 világában az emberek gyakorta csak ellenőrzik a gépeket, ezért a szakképzést is ebbe az irányba kell állítani. Az előző uniós ciklusban a GINOP-program biztosított lehetőséget informatikai fejlesztésekre, de még mindig van lemaradás, ezért fontos, hogy ilyen esélyek továbbra is legyenek.

Ami a napjainkban terítékre került úgynevezett mesterséges intelligenciát illeti. Barcsa Lajos példaként említette: az USA-ban már a tanárok is attól tartanak, hogy a diákok a házi feladataikat ezzel a technológiával fogják megoldani, noha az embernek kellene irányítani a folyamatokat. A következő években bizonyos munkakörökben meg fog jelenni a mesterséges intelligencia, de Debrecenben ettől függetlenül is jelentősen nőtt a foglalkoztatás. Az alpolgármester közölte: a 2014-es adatok szerint 67 ezer foglalkoztatott volt a városban, ez a szám idén már 81 ezer fő. 

- A cégekkel közösen hoztunk létre 17 500 új munkahelyet, ezekből még csak 3500 álláshely lett betöltve – mondta Barcsa Lajos –, a többi az elkövetkező időszakban fog megnyílni. A munkáltatók versengenek a munkavállalókért, ezt állásbörzén is lehet tapasztalni.

Az alpolgármester hangsúlyozta: az adatok szerint a debreceni átlagbérek többnyire elérték a budapesti, vagy némely esetben a győri színvonalat – ez bruttó 550-580 ezer forintot jelent. Debrecen jövője az oktatási rendszerén alapul, nem véletlen, hogy az egyetemmel, a szakképzési centrummal és a tankerülettel is szinte napi kapcsolatban vannak a kapacitásfejlesztés érdekében. Hiszen a város stratégiája arra épül, hogy már az iskolapadban megszólítsák a gyerekeket, mert folyamatosan kell utánpótlást biztosítani az itt működő vállalkozások számára.  

A gazdaság fejlődése maga után vonja a lakhatás igényét is, ugyanis egyre többen jönnének a városba dolgozni, ám nincsen a piacon ezres nagyságrendben lakás. Építeni kell tehát az elkövetkező időszakban, de a közműveket is ki kell alakítani ehhez.

A Tócóvölgy lehet az egyik fejlesztési terület annak érdekében, hogy a fiatalok közül, aki itt tanul és itt is szeretne dolgozni, tudjon hol lakni.

Barcsa Lajos arról is beszélt, hogy a város vezetése igyekszik elősegíteni a multik és a kkv-k kapcsolatteremtését, hiszen a nemzetközi tapasztalatok szerint „akkor nyer igazán nagyot egy város, ha a helyi beszállítók be tudnak kapcsolódni az értékláncokba”. A BMW például már be tudta mutatni, milyen beszállítókra van szüksége és ehhez milyen kritériumoknak kell megfelelni. Ilyen fórumokat fognak szervezni más, azóta beérkezett nagybefektetők számára is. 

Az önkormányzat által kezdeményezett, egyedülálló kkv-parkról Barcsa Lajos elmondta: az első kör tizenhat vállalkozása közül heten már rendelkeznek építési engedéllyel, tavasszal tehát elindíthatják a fejlesztéseiket. 

A teljes beszélgetés megtekinthető itt: