Legalább 12 ország lesz Európában, ahol akkumulátorgyárak fognak üzemelni
Szerző: Portfolio/Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.02.10. 09:12 | Frissítve: 2023.12.21. 17:40
Budapest – Nem igaz, hogy csak perifériaországokban épülnek akkumulátorgyártó üzemek – erről ír cikkében a Portfolio.
A kínai CATL Debrecenbe tervezett akkumulátorgyárától hangos nemcsak a helyi, de az országos sajtó is. A Portfolio cikkében arról ír, hogy az egyik gyakran elhangzó érv az üzemmel szemben, hogy ehhez hasonlókat már csak periféria országokban építenek, ahol a környezetvédelmi szempontok sokadlagosak. „Ez az érv könnyen cáfolható, mivel az elmúlt hónapok bejelentései alapján számos nyugat- és észak-európai országban is épülnek akkumulátorgyártó gigaüzemek. Az az állítás, hogy csak perifériaországokban épülnek akkumulátorgyártó üzemek, egyszerűen nem igaz” – olvashatjuk a lapban.
Az európai akkumulátorgyártás alaposan felpörög a következő években
A már megvalósult és a bejelentett projektek alapján ezt a megállapítást teszi a cikk.
„Miközben tavaly 69 GWh volt a teljes európai akkumulátorcella-gyártás, 2025-re 238, 2027-re 413, 2030-ra pedig 773 GWh-ra emelkedhet a teljes kínálat” – sorolják a számokat, utalva arra is, hogy az előrejelzések szerint 2025-re a kereslet 72 százaléka már európai üzemekből is kielégíthető, és 2027-től már az európai elektromosautó-gyártás teljes egészében Európában készült akkumulátorokat használhat. Ha minden olyan projekt is megvalósul, ahol a finanszírozás vagy az engedélyek még bizonytalanok, akkor viszont már 2026-ra önellátó lehet akkumulátorokból Európa.
A cikk szerint a már megvalósult és a tervezett projektek alapján 2027-re több mint 1000 Gwh akkumulátorkapacitás lesz Európában. S hogy miképpen áll majd össze ez a mennyiség? A Portfolio cikke szerint 2027-re „legalább 12 ország lesz Európában, ahol 10 Gwh-nál nagyobb üzemben gyártanak akkumulátorokat” (Franciaországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Svájcban és Norvégiában is többek között), és mint írják, az akkumulátorkapacitás közel 15 százalékát a magyar üzemek adják majd.
A Portfolio cikke szerint komoly verseny alakult ki az egyes országok között, hogy magukhoz vonzzák ezeket az üzemeket.
A németországi zöld átállás mintaprojektje
S hogy milyen gyárakról beszélünk? Ahogy a Dehir korábbi cikkében olvasható, Debrecen polgármestere, Papp László személyesen is megtekintette a kínai akkumulátorgyártó társaság első európai, németországi üzemét.
Az Arnstadtban 1,8 milliárd eurós beruházással épített gyár éves termelési kapacitása 14 gigawatt, ami nagyjából 350 ezer elektromos meghajtású személyautónak elegendő akkumulátort jelent.
A gyárlátogatást követően Papp László úgy fogalmazott: „Európa jövőjét, a németországi zöld átállás mintaprojektjét” láthatták. Hozzátette, az arnstadti üzem „teljes mértékben illeszkedik ahhoz az ipari, üzleti, gazdasági környezethez, ami körülveszi”.
- Ahogy bejártuk az üzemet, azt lehet látni, hogy egy abszolút robotizált gyárról, gyártási folyamatról van szó. Megnéztük a modulgyártó részlegét és a cellaüzemét is ennek a gyáregységnek, valóban a 21. század top technikai színvonalát képviseli.
A kilátogató delegáció egyébként a teljes üzemet bejárta. Az annak otthont adó ipari park nem Arnstadthoz, hanem egy szomszédos kisebb településhez van közelebb, néhány száz méterre a cellaüzemtől sem lehetett azonban felfedezni semmilyen zavaró hatást (szaghatás, zaj, vagy környezetszennyező tevékenységre utaló jel). A polgármester kiemelte, ezt a német hatóságok folyamatosan kontrollálják, ahogyan majd a magyarok is meg fogják tenni.
Ezt hozza a gyár Debrecennek
Csütörtökön a Kormányinfón is kitért rá Gulyás Gergely: mint azt a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, ha megépítik a debreceni akkumulátorgyárat, a városé lesz az iparűzési adó. Erről korábban Papp László polgármester úgy nyilatkozott:
„a CATL beruházása Debrecenben legalább 50 százalékos növekedést jelenthet majd a helyi iparűzési adó vonatkozásában, másfélszeres növekedést előidézve”.
Mindemellett napokon belül ismét elérhető lesz a déli ipari park vízfogyasztásáról készített szakértői tanulmány, ami révén a debreceniek is betekintést nyerhetnek a tervezetekbe.