Kulákokat és henteseket vettek őrizetbe Debrecenben
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.01.12. 09:13 | Frissítve: 2014.01.13. 08:36
Debrecen – Bombamerénylet, román megszállás, 100 éves Kossuth-szobor – kerek évfordulók sora jellemzi az évet Debrecenben.
Zsírbeszolgáltatást szabotáló kulákokat és henteseket vettek őrizetbe 65 éve a cívisvárosban, 80 esztendeje elkészült a Nagyerdei Stadion, és 100 éve áll a Kossuth-szobor – ilyen szép emlékek és kevésbé becses jubileumok sorai gazdagítják 2014 krónikáját.
Immár 320 éve annak, hogy 1694. január 14-én átalakult a város igazgatási szervezete, s a nagytanács élére a népszószóló került – idézi fel a Méliusz-könyvtár évente aktualizált történelmi összefoglalója, amelynek idei első féléves gyűjteményéből szemezgetünk. A páratlan dokumentumból az is megtudható, hogy 200 éve, 1814. február 1-jén Debrecen és Nagyvárad közös színtársulatot hozott létre, s ennek főigazgatója és mecénása gróf Rhédey Lajos lett. Teátrumi adat az is, hogy 170 éve, 1844. január 28-án megszületett nagy színészünk, Ujházi Ede (elh. 1915).
Ugyancsak idekapcsolódik egy másik jubileum is: 130 éve, 1884. januárjában Laborfalvi Róza színművész (Jókai Mór felesége) a debreceni színházban ünnepelte pályakezdésének 50. évfordulóját. S ezzel el is érkeztünk a centenáriumokhoz – amelyek között gyászos és örömteli is található. 1914. februr 23-án például a kereskedelmi és iparkamara épületében, a görögkatolikus püspökség által bérelt helyiségekben egy postai küldeménybe rejtett, nagy erejű pokolgép robbant.
A Miklósy István püspök elleni merényletben életét vesztette Jaczkovics Mihály vikárius, Slepkovszky János püspöki titkár és Csatth Sándor ügyész, ugyanakkor tucatnyi ember súlyos sérüléseket szenvedett. A nyomozás később azt állapította meg, hogy a csomagnak álcázott pokolgépet Ilia Catarau, a "rumén" katonai akadémia tanára küldte, aki a püspököt akarta elpusztítani. A merénylet után Miklósy István Nyíregyházára tette át a székhelyét. A támadásra az Iparkamara utcai emléktábla, valamint az Attila téri templom freskója is figyelmeztet.
Szintén 100 éve, 1914. március 17-én Debrecen héttagú bizottságot szervezett a hortobágyi öntözőteleppel kapcsolatban, hogy 2000 holdnyi területet tógazdaságként lehessen hasznosítani. 1914. március 25-én a Debreczeni Torna Egylet választmánya arról határozott, hogy női torna is működjön a városban, ugyanakkor néhány héttel később, 1914. május 3-án felavatták a cívisváros egyik fontos jelképét, a Nagytemplom előtti Kossuth-szoborcsoportot (Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkotását).
Nyolcvan éve, 1934. június 3-án elkészült Magyarország első stadionja a Nagyerdőben, míg 70 esztendeje, 1944. január 6-án a DTE férfi- és női kosárlabda-szakosztályt alakított. Abban az évben, június 2-án volt Debrecen első szőnyegbombázása (több mint ezer áldozattal és hatalmas anyagi kárral); június 16-án megkezdődött a zsidók gyűjtőtáborba szállítása, június 25-én pedig a deportálásuk. Immár 60 éve annak is, hogy 1954. április 6-án megkezdte működését a megyei növényvédő állomás.
Ötven éve, 1964. január 12-én elhunyt Pávai Vajna Ferenc (sz. 1886) geológus, földgázkutató, aki Debrecen és Hajdúszoboszló gyógy- és hévízeit is feltárta. Húsz évvel később, 1974. április 27-én táncház nyílt a Kossuth utca 1. szám alatt. Újabb 20 esztendőt ugorva a kalendáriumban, a következő jeles eseményt emeljük ki: 1994. január 26-án az MTA Atommagkutató Intézetében üzembe helyezték a pozitronemissziós tomográfkamerát. Öt nappal később a szemközti, új épületegyüttesben a vérellátó állomás is megkezdte a munkáját. (A székházat ugyanaz a Gellén Ferenc tervezte, mint aki a szomszédos Méliusz-könyvtári épületet is.)
S már el is érkeztünk szinte a jelenbe. 1994. február 5-én például Debrecenben tartották meg a Nemzetközi családév rendezvénysorozatának hazai megnyitóját a Református Kollégiumban és a Csokonai Színházban, s az ünnepségen Göncz Árpád köztársasági elnök is részt vett. 1994. április 8-án a Magyarországon először hajtottak végre szívizom-plasztikai műtétet a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szívsebészeti Centrumában, május 21-én pedig lerakták a Tóth Árpád Gimnázium új épületének alapkövét a Szombathi István utcában.
Mindemellett a "félig kerek" évfordulók is megannyi neves eseményt őriznek. Ilyen az, hogy 165 éve, 1849. január 18-án 8 órakor mintegy nyolcezer – kaszákkal, puskákkal, kardokkal felfegyverzett – népfelkelő gyűlt össze a Szabadság téren. A városházánál Kossuth Lajos is üdvözölte őket. Már 95 éve annak is, hogy 1919. április 24-én a román hadsereg elfoglalta Debrecent, majd hamarosan Békéscsabát is megszállta.
Ugyanakkor 75 éve, 1939. március 5-én Nyulason megnyílt a sport- és vitorlázórepülő-tér, március 15-én pedig az Országzászlót, Nagy Sándor János művét avatták fel a Magoss György téren (a mai Bem téren). 1949. február 18-án zsírbeszolgáltatást szabotáló kulákokat és henteseket vettek őrizetbe – írta a 65 évvel ezelőtti Tiszántúli Néplap. Immár 45 éve történt az is, hogy 1969. január 11-én felavatták a Bocskai-iskolát a Dobozi-lakótelepen, s ezt követően (március 29-én) a színészotthont is átadták a Liszt Ferenc utcában.
(A cikkben szereplő Nagytemplom-fotó egy képeslap, mely a Malomparkban látható az Időutazás régi képeslapokkal – Debrecentől Európáig című, Nagy Attila és Bencze Tamás gyűjteményéből válogatott tárlaton.)
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)