Krisztus katonái bemasíroznak szellemi örökségeink közé – videóval
Szerző: Horváth Zoltán | szerkesztoseg@dehir.hu Közzétéve: 2016.09.13. 15:46 | Frissítve: 2016.09.13. 19:46
A Krisztus katonái menetelése semmit sem változott az elmúlt évszázadokban sem. A hagyománytisztelet ugyanis különösen jellemző a görögkatolikus egyházra.
- Lehet, hogy szokatlan és lehet, hogy kevéssé ismert, de ez a liturgikus hagyományvilág az embert nagyon jól ismeri, és ugyanabból táplálkozik, mint amiből 1000-2000 évvel ezelőtt is. Ezért meg tudja szólítani ma is az embert – mondta el Kocsis Fülöp érsek-metropolita.
A húsvéti hagyomány lényege, hogy az úgynevezett krisztuskatonák nagypéntektől vasárnapig őrzik a görögkatolikus székesegyházat, amely Krisztus sírját szimbolizálja. A feladat nemes, nem is végezheti akárki.
- Krisztuskatona csak hajdúdorogi, görögkatolikus, nőtlen legény lehet. A kitételek sorában szerepel még a megfelelő fizikum, hiszen megerőltető szolgálatról beszélünk. De a szellemi felkészülés is fontos – hangsúlyozta Horváth Zoltán káplár.
Ez a szokás pénteken ünnepélyesen bekerül a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe. Ezt az UNESCO alapította 2003-ban, hazánk 2008 óta vezet saját, nemzeti listát. Ennek része például a mohácsi busójárás, vagy a matyó népművészet.
- Az a legfontosabb különbség a hungarikumokhoz, értéktár-elemekhez és a világörökség-elemekhez képes, hogy mindig van mögöttük közösség – magyarázta Koticsné Magyari Márta, a Szellemi Kulturális Örökség megyei referense.
Ezek a szokások elevenednek meg a hétvégén Hajdúdorogon. Szombaton és vasárnap rendezik a szellemi kulturális örökségek seregszemléjét, ahol már az újonnan bekerült krisztuskatonák is bemutatkoznak.
Dehir - A krisztuskatonák örökségünk részévé válnak
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)