„A könyvtár és a könyvek az elektronikus eszközök detoxikálói”

---

Debrecen - Az ünnepi könyvhét kapcsán az olvasási szokások megváltozásáról beszélt Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Könyvtár igazgatója.

---

Elkezdődött az ünnepi könyvhét, amely egyedülálló magyar kulturális rendezvénysorozat. Az elsőt Supka Géza kezdeményezésére tartották meg 1929-ben. A szervezők kezdettől arra törekedtek, hogy a könyvírás és a könyvkiadás ünnepét a társművészetek – az élő szó, az ének, a zene és a tánc – szépségével színesítsék, s igazi közösségi élménnyé tegyék. Debrecen is régóta részt vállal a nemes tradíció ápolásában, ráadásul hét éve újat, új koncepciót álmodtak meg a szervezők. A cél Debrecen változatos kulturális hagyományainak felidézése, az írók és olvasók személyes találkozásának előtérbe helyezése, a könyves napok igazi fesztivállá alakítása.

A könyvhét kapcsán az olvasási szokások megváltozásáról beszélt Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója a Debrecen televízió Esti Közelkép című műsorában.

Kovács Béla Lóránt elmondta, a könyvpiac eleven, élő, van mit ünnepelnie a könyvhéten a könyvkiadásnak. Úgy véli, megváltoztak az olvasási szokások, de ez nem feltétlenül válik kárára sem a magyar könyvkiadásnak, sem a magyar könyvtáraknak.

Hozzátette, az évezredek alatt nagyon sokat változott az olvasás, a könyvek presztízse azonban megmaradt.

„Szűkebb réteg az, amelyik könyvet olvas, viszont sokkal többet és összetettebben olvas. Akár több nyelven is olvasnak Magyarországon a műveltebb közönség tagjai, ami egyébként a könyvek fogyasztási szokásait is megváltoztatta” – tette hozzá.

Az igazgató kitért arra is, hogy a nyomtatott könyvek egy része elektronikusan is megjelenik, de szerinte az emberek nem könyveket, hanem inkább cikkeket olvasnak ebben a formában.

Kiemelte, „nem ugyanazt jelenti könyvet olvasni vagy kütyün olvasni”, viszont „az olvasás él”.

„Azt lehet látni, hogy az olvasás él, nagyon sokan olvasnak, a gyerekek is rengeteget, nagyon nagy gyerek olvasótáborok vannak kultuszkönyvekkel, kultuszszerzőkkel, ami szerintem üdvös. Viszont az is tény, hogy sokkal többféle eszközön, sokkal többféle közegben és nagyon eltérő módszerekkel olvasunk”.

Kovács Béla Lóránt úgy látja, hogy a gyerekek jelentős része is úgy olvas könyveket, ahogyan a korábbi generációk tették, bár nem ugyanazokat.

„Lehet, hogy nem a Winnetou-t olvassák, van más, de a szenvedély a könyvek iránt ugyanaz. Azok a generációk, akiket én látok az iskolában felnőni, azok bibliofil, könyvszerető emberek”

– mondta.

Az igazgató kitért arra is, hogy a könyvnek van jelene, azt azonban nehéz megmondani, milyen jövője lesz.

„Ez egy bonyolult kérdés, de az biztos, hogy nem múlt el a szenvedély, például ahogy közösséget teremt egy könyv.

A könyvtár és a könyvek bizonyos értelemben elektronikus eszközök detoxikálóiként is működnek, méregtelenítik azt a közeget, amely túlságosan is elektronizált”

– hangsúlyozta. – „A könyvnek van jövője, azzal együtt, hogy az ember nem olvasott mindig, nem jelent evolúciós előnyt, ha valaki képes olvasni, és nem is fog valószínűleg mindig olvasni. Az irodalom nem örök, nem öröktől származik, és nem az örökkévalóságnak van, de azt nehéz elképzelni, hogy az elkövetkező évtizedekben ne lenne meghatározó szerepe abban a közösségben, amelyben mi élünk”.

Kovács Béla Lóránt a nemrég elhunyt Térey Jánosról is megemlékezett.

„Szomorú gondolni arra, hogy az egyik legjelentősebb magyar költőnk nemrég hunyt el, és akárhogy is nézzük, az egyik utolsó igazán nagy magyar költő volt. Bármelyik nagy klasszikussal versenyben volt, és vannak olyan kötetei, melyek alatt meghajolt az asztal, olyan jelentőségű alkotásokat hozott létre. Őt sokan követték, mint ahogy számos magyar írót, aki most közöttünk van és alkot”.

A teljes beszélgetést az alábbi videóban tekinthetik meg: