Konzisztóriuma is lesz a Debreceni Egyetemnek – mi az és kik lesznek a tagjai?
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.01.27. 14:20 | Frissítve: 2016.01.27. 16:04
Debrecen – Új, befolyásos testület alakul a Debreceni Egyetemen. Öt tagja lesz. Most az is eldőlt, kik ők.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kijelölte a felsőoktatási intézményekben újonnan létrejövő konzisztóriumok tagjait, megbízásuk folyamatban van. A konzisztóriumok létrehozásának legfontosabb célja a gazdasági szereplők becsatornázása a felsőoktatási intézmények stratégiai döntéshozatali folyamataiba.
A konzisztórium létrehozását az állami felsőoktatási intézményekben a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2015. szeptember 1-jétől szabályozza. A konzisztórium tagja a rektor és a kancellár, további három tagját pedig az oktatásért felelős miniszter delegálja a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának javaslatára. A delegált tagok megbízatása öt évre szól.
A Debreceni Egyetem konzisztóriumában Szilvássy Zoltán rektor és Bács Zoltán kancellár mellett Kotosmann Zoltán, a Heliker Invest Zrt. vezérigazgatója, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja, Fazekas Lajos, a Debreceni Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Szabó Miklós, a Tranzit-Ker Zrt. cégvezetője kap majd helyet. Szabó Miklóst az egyetem vezetése és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javasolta, Fazekas Lajost és Kotosmann Zoltánt az egyetem vezetése és a hallgatói önkormányzat.
Kedden valamennyi felsőoktatási intézmény levélben kapott tájékoztatást a Balog Zoltán által delegálni kívánt személyekről annak érdekében, hogy a konzisztórium első ülésének előkészítése, működési rendjének kialakítása mihamarabb megkezdődhessen, és a testület eleget tegyen a jogszabályban foglalt kötelezettségeinek.
Szabó Miklós a Dehir.hu megkeresésére elmondta, véleménye szerint az állam azért döntött a testületek megalakításáról, mert szeretné, hogy a versenyszféra értékei beszivárognának az egyetemre, s az az eredménycentrikusság, ami a versenyszféra sajátja, működjön az egyetem falain belül is.
Kotosmann Zoltán úgy véli, a konzisztóriumok felállításával a jogalkotó célja az, hogy közelebb vigye az egyetemeket a gazdasági élethez, ez által a képzéseik, a kibocsátott hallgatóik tudása jobban megfelelhet majd a gazdasági szereplők igényeinek. Emellett az egyetemek gazdálkodásában is jobban megjelenhet a gazdasági szemlélet, ebben segít a konzisztóriumi tagok gyakorlati életben szerzett tapasztalata.
Fazekas Lajos szerint a konzisztóriumok a kancellária, a pénzügyi vezetés, valamint a rektori vezetés közti koordinációs szerepet tölthetik be. Fontos döntésnek tartja, hogy ennek a testületnek a gazdasági élet szereplői is tagjai lesznek, hiszen ők másik szemszögből láthatnak majd elképzeléseket, terveket és felmerülő problémákat, mint az egyetemi vezetés.
Palkovics László felsőoktatási államtitkár fővárosi sajtótájékoztatóján közölte, februárban várhatóan mindenhol megalakulnak a konzisztóriumok.
A testületek előzetes egyetértése szükséges az intézményfejlesztési tervek, az éves költségvetés, a vagyongazdálkodási terv elfogadásához. Az egyes kérdésekben a végső döntést továbbra is a szenátus hozza meg, de akkor kerülhet elé egy-egy téma, ha az egyeztetés megtörtént.
Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke azt mondta: lehetőségként tekintenek a konzisztóriumokra, az intézményeken, illetve a tagokon múlik, ezzel hogyan élnek majd. Reményét fejezte ki, hogy szakmailag megalapozott és jó döntések születnek, és szakmai segítséget is kapnak. Jelezte: ajánlásokat készítenek majd az intézményeknek, a jó gyakorlatokat példaként állítva eléjük. Hozzátette: nemzetközi gyakorlat is alátámasztja az ilyen típusú testületek hatékony működését.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)