Déli harangszó és vonatfütty: élet a Falógerben

---

Debrecen – Kertek között suhanó vonatok, beépítésre váró fatelep… - ezek is magukkal ragadják az embert a városrészben, melyet a Faraktár, a Budai Nagy Antal, a Huszár Gál, a Keresszegi és a Luther utcák határolnak.

---

Az övezet neve a Faraktár utcával függ össze, ami valóban a fatelepre utal: a keskeny (950 milliméter) Zsuzsi-vonattal az Erdőspuszták, Nagycsere és a guti erdő fáit szállították az itteni lerakatba és üzembe. Tóth Pál helytörténeti leírásából az is megtudható, hogy az utca város felőli részének eredeti neve Baranyi utca, a vasúton túli szakasza pedig Vámospércsi út volt.

- Olyan harminc éve költöztem ide, akkor még végig járt a Zsuzsi, s a falusi kofák is vele utaztak az áruikkal. Hozták a piacra, de sokan be se mentek addig, mivel itt, helyben el is adták azokat – elevenítette fel beszélgetőtársunk, Gulyás Gyula, aki a jó időt kihasználva éppen a csemegeszőlő-töveit metszegette a kertjében. Nyolc unokája van, szeretik a gyümölcsöt…

Az itteni utcák, terek többnyire a cívisváros kiemelkedő személyiségei előtt tisztelegnek; ilyenek a Ruyter, a Luther, a Huszár Gál, a Komáromi Csipkés György, a Szentgyörgyi József, a Nógrádi Mátyás és a Félegyházi Tamás nevét viselő területek is. A Budapest – Záhony-vasútvonal mentén korábban két rosszhírű grund is volt: egy homokbánya és az Olajütő. Az előbbin ma egy cég székhelye működik, a másik pedig lakópark lett.

Az olajütőmalmokat egyébként 1790 körül telepíttette a városi tanács a Cegléd utcai temetőn túlra, mivel tűzveszélyesek voltak. Ezeken a területeken nemcsak mesterek laktak, hanem földönfutók, nincstelenek is az engedély nélküli kalyibáikban. 1938-ban még több mint hatszázan nyomorogtak itt, s a területet csak az 1980-as évektől számolták fel, és építették be.

A Falógerben működik az Üdvhadsereg Debreceni Gyülekezetének Szociális Konyhája is. Mint megtudtuk, a kedvezményes árú vagy ingyenes – kétfogásos - étkezésekben debreceni, hátrányos helyzetű idősek, munkanélküliek, nagycsaládosok, gyermekeiket egyedül nevelők stb. részesülhetnek (a családsegítő „listája” alapján). Most 100-100 adagot készítenek, s az ebédek elvihetők vagy helyben is elfogyaszthatók.

- Zajosabb lett az utcánk, mint volt, mivel úgy két éve, főként a reggeli és a délutáni csúcs idején, ezt a helyet használják az autósok, bizonyára azért, hogy ne a Faraktáron menjenek – mondta el érdeklődésünkre Földesi István, aki épp a házuk előtt gereblyézgetett. Vendéglátónk ennek ellenére szeret ott lakni, s csendes, szép, zöld helynek tartja a környéküket, ahol a szomszédjaikkal is jó viszonyban vannak. Ugyanakkor várják, hogy beépüljön a fatelep, s rendeződjenek az ottani és a közlekedési állapotok.

Az övezetben ember- és állatorvosi rendelők, gyógyszertár, üzletek és műhelyek, valamint kisnyomda is működik. Itt található a Szabadságkerti Református Gyülekezet temploma is, ami 1935-ben épült meg, Dolhay Imre tervei alapján és 38 ezer pengőért. A 700 személyes, karzatos imahely kívülről is nagyon szép és különleges, de érdeklődőként is érdemes betérni például a vasárnap délelőtti istentiszteletek valamelyikére. A templombelső népies faragásai, festései ugyanis lélegzetelállítóak!

Nem mindennapi az sem, hogy a harangja minden délben megkondul – miként az sem, hogy mindez olykor még vonatfüttyel is színeződik. Itt jár ugyanis a Zsuzsi-vonat, mely immár 130 éves. Létrejöttének az az oka, hogy „Debrecen városa a tulajdonát képező, a várostól 24-38 kilométer távolságra Gúth község mellett fekvő 37,4 négyzetkilométer kiterjedésű erdejét kívánta művelésbe vonni.” A kitermelt fa elszállítására vasútra volt szükség, a pályázatot pedig Kopf és Steinberger vállalkozók nyerték.

A vasút történelméből annyit mindenképpen érdemes felidéznünk, hogy az első szakaszát 1882. július 16-án nyitották meg a Fatelep és Nyírmártonfalva közötti, 21,5 kilométeres szakaszon. A pályát faaljakra fektetett, kutyafejű sínek alkották, külön alépítmény nélkül, a döngölt homoktalajon. A vasúton kezdetben két gőzmozdony üzemelt, s a Zsuzsi nevet az I-es pályaszámú, 107 lóerős, fatüzelésű mozdony kapta. A vasútvonal mára csak Hármashegyaljáig maradt meg.

Látogatásunkkor Molnár Mihály és kollégái a fantasztikus szerkezetek karbantartásával foglalatoskodtak. Március 16-án ünnepi program lesz, 30-án elkezdődik a szezon, aztán pedig máris itt a húsvét és áprilisban a kisvasúti nap. Addig is mindenképpen érdemes ellátogatni a közeli Lakatos utcába is, ahol az egyik művészünknek köszönhetően olyan páratlan szoborpark bújik meg, ami ugyancsak világszenzációnak számít. Ráadásul ott már a barkák is nyílnak…