Kémügy: elutasították Debrecenben a nemzetbiztonsági bizottság kérését
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2013.07.25. 15:18 | Frissítve: 2013.07.25. 20:39
Debrecen - A bizottság tagjai azt kérték, hogy betekinthessenek a volt titkosszolgálati vezetők perében keletkezett iratokba.
Amint arról beszámoltunk, a Debreceni Törvényszék megküldte a választ az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának, amely azt kérte a bíróságtól, hogy a bizottság tagjai betekinthessenek a volt titkosszolgálati vezetők perében keletkezett iratokba.
A volt titkosszolgálati vezetők ügyében született dokumentumok titkosságának feloldását múlt hétfőn kérte a nemzetbiztonsági bizottság az Alkotmányvédelemi Hivatal főigazgatójától. A testület egyúttal jelezte: levélben kéri az ügyben első fokon eljáró Debreceni Törvényszék bíráját, tegye lehetővé, hogy a bizottság betekinthessen az iratokba.
A Törvényszék elnöke a kérelemre az alábbi választ adta: „Fenti számú megkeresésére tájékoztatom, hogy folyamatban lévő, illetőleg befejezett büntető ügy irataiba az 1998. évi XIX. törvény, a Büntetőeljárásról (a továbbiakban Be.) által feljogosított személyek tekinthetnek be. A Be-ben taxative felsorolt személyek körén túl az eljárásról felvilágosítás – ahogyan arra Ön is hivatkozik – annak adható a Be. 74/B.§ (5) bekezdése szerint, akinek az eljárás lefolytatásához, illetőleg annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. Az Ön által megjelölt 1995. évi CXXV. törvény, a Nemzetbiztonsági Szolgálatokról 14.§ (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési feladat önmagában nem jelent olyan konkrét jogi érdeket, amely az adott, folyamatban lévő büntető ügy megismerésének indokául szolgálhat. Ugyanezen törvény 14.§ (4) bekezdése konkrétan nevesíti a parlamenti ellenőrzés eszközeit, amelyek között nem szerepel folyamatban lévő büntetőügy iratainak betekintés végett történő megküldése. A Nemzetbiztonsági Szolgálatokról szóló törvény 14.§ (4) bekezdés e.) pontja is csak olyan iratokba enged betekintést a bizottság számára, melyek a Nemzetbiztonsági Szolgálatoknál keletkeztek, így ez sem teremt alapot a bíróság előtt folyamatban lévő ügybe való betekintésre. Egyebekben a 2012. évi XXXVI. törvény, az Országgyűlésről 24.§ (1) bekezdés utolsó mondata, mely Magyarország Alaptörvényének 7. cikk 3. bekezdés alapján az Országgyűlési Bizottságok által folytatható vizsgálatok kapcsán rögzíti, hogy nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári, vagy hatósági eljárás tárgya. A fent leírtak alapján az irat megismerése iránti kérelmét nem áll módomban teljesíteni.”
A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa július 5-én kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért ugyancsak 2 év 10 hónap börtönre ítélte. Laborc Sándor volt NBH-főigazgató kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év – két évre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott. P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentették.
Az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították. Az ítélethirdetést zárt tárgyalás keretében tartották meg.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)