Ilyen volt az élet 50 éve a debreceni belvárosban – fotókkal
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.03.22. 08:40 | Frissítve: 2016.03.22. 20:07
Debrecen – Vízeséses szökőkút a főtéren, szovjet „totemoszlop” a Csapó-sarkon, delikáteszüzlet és villamoskaraván a Bikánál – ezek élményét is átélheti, ha megcsodálja múltidéző fotó-összeállításunkat!
Az 1960-as éveket bemutató retró felvételeket a Magyar Rendőr, Márton Gábor, Szánthó Zoltán és Urbán Tamás készítette, és a Fortepan tette közzé. A fekete-fehér fényképeken például az Aranybika Hotel környezetét úgy ismerhetjük meg, hogy akkoriban még nem bontották le a szálló melletti épületsort, amiben sok különleges bolt működött. Az átjárójában a Vörös Meteor Sporttelepre lehetett lejutni, ahol télen nagyszerű jégpálya is fogadta az embereket.
A Bikával szemközt, az Alföldi-palota előtt még nem a „Debreceni család” integetett, hanem egy ízig-vérig jellemző obeliszk meredt az égre a szovjet csapatok tiszteletére. A főutca a Vörös Hadsereg útja nevet viselte, amin a villamosok nemcsak egyenesen haladtak tovább a Nagyerdő felé, hanem a Kossuth, a Csapó és a Hatvan utcákra is leágaztak. A Bika előtt szervizút működött, s azon még – mai szemmel nézve fantasztikus külsejű – gépjárművek is közlekedhettek és parkolhattak.
Feltűnő volt a belváros közepén elhelyezett szökőkút is. Ezt arra a gyepszőnyegre építették, ami már a II. világháború idején is ott feküdt, és körülötte siklottak a tuják és a sínautók. A vízeséses, kettős medence környékét az 1960-as években is sínek hálózták be, a területet pedig fák és padok övezték. A szökőkút központi ékessége olyan dupla gyűrű volt, aminek Zsolnay-kerámiája a munka, tanulás és szórakozás hármas eszményét jelenítette meg. (Az alkotás megmaradt része a Széchenyi utca egyik kertjében található.) A páratlan relikviák között lapozgatva az 1960-as évek Petőfi terére is rácsodálkozhat a ma embere. A városrész akkor formálódott, hiszen a világháborús szőnyegbombázásokig utcák kanyarogtak a helyén, és egyebek mellett a Royal Szálloda, a nagy zsinagóga és a királyi törvényszék pompázott ott. A figyelmes szemlélők azt is észrevehetik, hogy a főutca és a Holló János utca sarkára emelt lakóház eredetileg hatemeletes volt. Amikor mellé építették a szalagházat, csak akkor húztak rá „észrevétlenül” egy újabb szintet. A fotókon ugyanakkor az is kiválóan látszik, hogy a főutcát is macskakő borította. Az évtized elején még nem tiltották ki a lovas szekereket a Belvárosból, és teljesen mindennapos volt, hogy lópatkók koppannak ritmusosan az utakon – miként az élet megszokott része volt az is, hogy az utasok le- és fölugráltak menet közben a villamosokra...
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)