Így mentené meg a cívisházakat a fiatal debreceni mérnök – videóval
Szerző: Szilágyi Szilvia | szilagyi.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2021.12.28. 12:15 | Frissítve: 2021.12.28. 12:46
Debrecen - Kutatásairól könyvet ír, városnéző sétákat szervez, s most egy videót készített Harangi Attila, amiben összefoglalta, hogyan lehetne újragondolni a megmaradt cívisházakat.
Harangi Attila építész hallgatóként 2016-ban ismerkedett meg Debrecen régi házaival. Ez a világ annyira felkeltette az érdeklődését, hogy diplomamunkáját 2019-ben a régi cívis házak újragondolásáról írta. Ugyanebben az évben indította el honlapját, Debrecen házai címmel (ami azóta megtalálható Facebook és Instagram oldalakon is), melynek célja, hogy felhívja a figyelmet ezeknek a régi házaknak a városban betöltött értékeire.

Diplomamunkáján dolgozva, készített egy katasztert, amelyben akkor, 2018-ban 1540 házat rajzolt fel, az azóta eltelt három év során azonban már csak 1460 ház maradt a térképen, 80 régi házat ugyanis lebontottak – ezzel indul a Debrecen házai Youtube-csatornájára feltöltött első videója is, amelyben elegáns kritikát megfogalmazva, időutazásra indul egy 1920-as évekbeli cívis polgár is, aki Debrecen mai utcáin járva rácsodálkozik, hova tűntek a régi házak.
A kisfilmben mindeközben Harangi Attila bemutatja, elképzelései, gondosan kidolgozott tervei alapján miként lehetne valós funkcióval ellátva, megmenteni a régi házakat, amelyek egyben a cívis identitás magját is magukban hordozzák.
Mint mondja, a megmaradt házaknak körülbelül egyharmada őrizte meg eredeti karakterét és ennyien vannak olyan műszaki állapotban, hogy megőrizhetők lennének az utókor számára. Ezek közül pedig rendszerint csak négy-hat ház sorakozik egymás mellett, azaz egységes utcaképekről sem beszélhetünk Debrecenben. A legnagyobb probléma – állítja, hogy ezek a még viszonylag egységesebb utcaképek és házak zárványként szóródnak szét az óváros területén. Így azt is kutatta, hogyan lehetne összekötni azokat.
A fiatal mérnők szerint erre egy városnéző séta lenne alkalmas, aminek nyomán egy turisztikai utat lehetne kiépíteni.
A legfontosabb feladat pedig az lenne, hogy a sok kis területből egy részt, egy utolsó védett cívis negyedet megőrizzünk Debrecen óvárosából.
Debrecenfalvában maradt meg a legtöbb cívisház – mutat rá Harangi Attila, ezért ez a terület lenne a legalkalmasabb arra, hogy itt létrehozzanak egy cívis negyedet.
Diplomamunkájában egészen konkrétan a Lórántffy utca 42. számú házban egy kortárs design műhely kialakítására tett javaslatot, amely közösségi alkotótérként lehetne a terület központja – véli.
A fiatal mérnök elképzeléseinek részleteiről az alábbi videóban tudhat meg többet: