Hat méter magas emlékművet állíthatnak a Verestemplom előtt – látványtervvel
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.03.24. 09:16 | Frissítve: 2017.03.24. 09:17
Debrecen - A reformációs évfordulók tiszteletére állít emlékművet a Tiszántúli Református Egyházkerülettel a város.
1517. október 31-én tűzte ki Luther Márton 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, amely reformok sorozatát eredményezve átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította hitvilágát. Idén ünnepeljük a reformáció születésének 500., valamint a Magyarországi Református Egyház 450. évfordulóját.
Mindkét évforduló megünneplésében Debrecennek vezető szerepe van, s a Tiszántúli Református Egyházkerülettel szoros együttműködésben, országhatárokon túlmutató rendezvényeket, programokat szervez.
Ennek alkalmából egy emlékművet kíván emelni a Tiszántúli Református Egyházkerület és Debrecen önkormányzata a Méliusz téren, a Verestemplom előtti parkban.
A hatméteres emlékmű költsége bruttó 70 millió forint, s a felét az egyházkerület, felét a város fizeti majd. A 35 millió forintot már betervezték a város idei költségvetésébe.
A természetes szakítású sötétszürke andezit sziklákból és öntött bronzból megálmodott emlékmű tervet Győrfi Sándor Munkácsy-díjas és Győrfi Lajos Szervátiusz-díjas szobrászművész készítette el.
Az emlékmű alapgondolata a református templomok egyik keresztény jele, a Kálvin csillag. A kereszténység egyetemes szimbólumaként használt kereszt helyett, amely Jézus golgotai kereszthalála általi megváltásra utal, a magyar reformátusok körében a csillag lett a legelterjedtebb jelkép.
Az Isten hatalmát és dicsőségét tanúsító csillag a Jézus születésének örömüzenetét hirdető betlehemi csillag motívuma, amely a napkeleti bölcseket a Messiáshoz vezette. Bár a Magyarországi Református Egyház címerének központi alakja, s számos egyházmegye, gyülekezet és intézmény címerén, pecsétjén a zászlót tartó győztes bárány – Isten Báránya (Agnus Dei) – szerepel, a református templomtornyokat több évszázada a kereszt helyett csillag díszíti, így a hétköznapokban ez vált az egyház legismertebb szimbólumává. A Krisztushoz vezető s az evangéliumot hirdető jel széles körű elterjedéséhez a XVII. században meginduló ellenreformációval szembeni tiltakozás s a katolikusoktól való minél élesebb elkülönülési szándék is nagyban hozzájárult.
Az emlékmű hat méter magas természetes andezitszikla, amelynek tetején egy csillag- napkorongot idéző aranyozott bronz kompozíció áll. A kompozíció egyik oldalán a főnixmadár látható, amely jelképezi Debrecen városának minden vészből, pusztulásból való megújulását, másik oldalán pedig az „Agnus Dei” Isten báránya, amely a teremtett világ örök igazságát hirdeti.
Az emlékművet június végén avatnák fel. A közgyűlés jövő heti ülésén a képviselők a látványtervet, a helyszínt és a talapzatra szánt szöveget véleményezik majd.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)