Hasznos tanácsokkal szolgál a szakember a debreceni cégvezetőknek – videóval

---

Debrecen - Mire figyelhet kiemelten 2023-ban az adóhatóság? Milyen energiahatékonysági támogatások érhetők el? Az EY adótanácsadói partnerét kérdeztük.

---

A cégek, vállalatvezetők jól tudják, hogy az új év általában változásokkal is jár. Nincs ez másként 2023-ban sem. A Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorának témái – egyebek mellett – az idei adóváltozások, az igénybe vehető kedvezmények, valamint az új állami támogatások és hitelprogramok voltak.

Illusztráció (fotó: Pixabay)

Kocsis Zsolt, az EY adótanácsadói partnere leszögezte: ahogy minden válságban, most is a szokásosnál nagyobb figyelmet fordítanak a vállalatok pénzügyeire a cégvezetők, hogy meg tudják tartani az alkalmazottaikat és esetlegesen még fejlődni is tudjanak.

A legnagyobb vállalatoknál fontos változás, hogy bevezették a globális minimumadót, emellett valószínű, hogy 2024-ben a Magyarország és az USA közötti kettős adósegyezmény meg fog szűnni, erre egyes cégeknek már készülniük kell.

Hozzátette, a magyar adórendszer hangsúlya a nyereséget és a foglalkoztatást terhelő adók irányából a fogyasztást terhelő adók irányába tevődött, adóemelések nem jellemzők, inkább az adócsökentések. Az adóhivatal az új intézkedések bevezetése miatt egyre nagyobb adatvagyonnal rendelkezik, s az a célja, hogy a meglévő adókat hatékonyan szedje be.

„Az adóhivatal a rendelkezésre álló erőforrásait a nagyon célzott ellenőrzésekre használja fel. Van a jogkövetési és adóellenőrzési eljárás, az elsőre még mindig úgy gondolnak a cégvezetők, hogy ez nem olyan szigorú eljárás. Ugyanakkor ezek száma 60 százalékkal nőtt és nagyon célzottak lettek, majd az adóhatóság erre építi célzottan a későbbi adóellenőrzéseket” - magyarázta a szakember.

2023-ban arra lehet számítani, hogy az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít majd a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre, azokat a társasági adóbevallás részeként már a 2022-es évre le kell jelenteni, amit a NAV be fog építeni az adatbázisába, s ez alapján indíthat célzott ellenőrzéseket.

Mint elhangzott, krízishelyzetekben a kormányok általában több támogatást nyújtanak, mint békeidőben. Ez igaz a mostani válságra is; energiaár-kompenzáció, gyármentő program indult, emellett az Európai Bizottság is megadta annak a lehetőségét, hogy korlátozott összegű krízistámogatásokat vezessünk be. Ennek határát ráadásul több lépcsőben felemelték 100 ezer euróról 2 millió euróra. Van például olyan hitelprogram, melynek a kamattámogatása is ennek a része.

Kocsis Zsolt elmondása szerint az energiaárak elszabadulása miatt nagyon sok cégvezető gondolkodik azon, hogy milyen módon lehetne csökkenteni ezeket a költségeket, erre már meglévő programok is vannak, de várható újabbak megjelenése is.

A legnagyobb beruházásokra, saját energiatermelő fejlesztésekre igényelhető például kormányzati támogatás, az adókedvezmények rendszerében is kiemelt helyen szerepel a környezetvédelem,

ilyen fejlesztésekkel csökkenteni lehet a befizetendő adót, akár a beruházás költségének ötven százalékával, de van emellett olyan lehetőség is, melynek felhasználásával a beruházási összeg akár 80 százalékát visszakaphatja a cég.

A szakember tapasztalata az, hogy egy-egy ilyen lehetőséget sok cégvezető tud, de vannak olyan megoldások, amelyeket nagyon kevesen ismernek. 

A műsorban szó esett arról, hogy a kormány létrehozza a Baross Gábor Újraiparosítási hitelprogramot (BGH), melynek köszönhetően Magyarországon a valaha volt egyik legnagyobb, 700 milliárd forintos kormányzati hitelprogram indul el 2023 februárjától.

A teljes beszélgetést az alábbi videóban nézhetik meg: