Három éven belül legalább 2500-an dolgoznak majd a debreceni Déli Ipari Parkban
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.02.20. 09:50 | Frissítve: 2021.02.20. 09:50
Debrecen – A város fejlődésének magával kell hoznia a megye és a régió fejlődését is – mondta Barcsa Lajos, aki a tervezett beruházásokról és a bevételkiesésekről is beszélt.
Stabilitás, biztonság, fejlődés. Ezek jellemzik Debrecen 2021-es költségvetési tervezetét. A dokumentumot és annak főbb számait szerdán mutatta be Papp László polgármester. A 162 és fél milliárdos mérlegfőösszegű büdzsé hangsúlyos, meghatározó része idén is a gazdaságfejlesztés, az oktatás és a sport.
A vitesco Technologies üzemében már 230-an dolgoznak
A tervezet ezen alrendszereiről pénteken Barcsa Lajos gazdaságért felelős alpolgármester számolt be a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.
Nem állnak le a fejlesztések az ipari parkokban
Az alpolgármester úgy látja, hogy elmúlt évek gazdagságfejlesztési törekvéseit tovább tudják vinni.
– Ha a mérlegfőösszegből figyelembe vesszük a beruházási főösszeget, ami szintén rekordnagyságú, 85 milliárd forintot fogunk beruházásokra fordítani. Ennek harmadát, 27 milliárdot gazdaságfejlesztési célokra szánunk – fogalmazott Barcsa Lajos.
Hozzátette: jól látható, hogy ezek a beruházások megtérülnek. A Déli Ipari Parkban három gyárban folyik már munka, 750 embert foglalkoztatnak ott. Emellett pedig már több vállalkozással kötöttek szerződéseket.
– Ha csak azokat a cégeket vesszük figyelembe, amelyekkel szerződéseket kötöttünk, akkor három éven belül 2500-an dolgoznak majd ott.
Jelenleg a város gazdaságfejlesztési cégével közösen, az EDC Debrecennel hatvan tárgyalást visznek, ami előrevetíti azt, hogy szükség van további fejlesztésekre. Ezzel munkát adnak még több debreceninek, illetve bevételt teremtenek a város számára, így pedig a kiadási oldalt is tudják növelni: több útra, több intézményre tudnak pénzt fordítani.
– Ha a gazdaságfejlesztést vesszük alapul, akkor két nagy ipari park fejlesztése van most folyamatban: a Déli Ipari Park, ahol a költségvetésünk valamivel több mint 3 milliárd forintos összeget tartalmaz, amiket további fejlesztésekre szánunk, illetve az Északnyugati Gazdasági Övezet.
Az alpolgármester kiemelte, a 47-es főúton egy ötágú körforgalmat alakítottak ki egy közös beruházásként a Magyar Közúttal. Azonban ebből a csomópontból még nem vezet út a Déli Ipari Parkba, de ezt idén mindenképpen szeretnék pótolni. Ehhez már folyamatban van a közbeszerzési eljárás.
– A másik szelete a gazdaságfejlesztési területnek az Északnyugati Gazdasági Övezet. Ez a terület 500 hektár, ebből a legnagyobb rész a BMW -é, már 400 hektárt megvásároltak a várostól, de maradt még egy 100 hektáros ipari terület, amely egy úgynevezett beszállítói ipari park lesz – magyarázta az alpolgármester.
Barcsa Lajos elárulta, hogy a BMW beszállítóival is elkezdték a tárgyalásokat, és ezen a területen is el kell kezdeniük a fejlesztést. Ezt kisebb területekre, 10-15 hektáros telkekre felbontva fogják értékesíteni.
Az alpolgármester hangsúlyozta, hogy jól haladnak a munkák a területen, 23 milliárd forintot irányíthatnak ide a költségvetésből további fejlesztésekre.
– Kétirányúak a fejlesztések: megállapodásokat kötöttünk a korábbi években az Innovációs és Technológiai Minisztériummal és az állam cégével, a Nemzeti Infrastruktúra Zrt-vel, hogy melyek azok a beruházások, amelyeket a NIF Zrt. végez az állam nevében, és melyek azok, amelyeket az önkormányzat – magyarázta Barcsa Lajos.
Az alpolgármester leegyszerűsítve összefoglalta ezeket a beruházásokat: az autópályákkal és a főutakkal kapcsolatos módosításokat az állam végzi, míg a belső, feltáró utak és a közművek kivitelezését pedig az önkormányzat megbízásából végzik különböző vállalkozások.
Jelenleg több kivitelezési munka is folyamatban van: összesen 50 kilométer vezetékhálózatot fognak idén lefektetni, 8 kilométer utat építenek, emellett jelenleg is zajlik a víz- és szennyvízvezetékek és az informatikai hálózatok kiépítése. Illetve már megkötötték a szerződést azzal a kivitelezővel, aki az úgynevezett körbejárót fogja kiépíteni az Északnyugati Gazdasági Övezetben. Ezen felül már a végéhez közeledik a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése, amely az Övezetből a vizet egészen a Látóképi-tóig vezeti majd.
A pandémia sem vette el a befektetők kedvét a Déli Ipari Parkban
Barcsa Lajos úgy véli, hogy a tavalyi év áttörést jelentett, hiszen egy nagy kínai vállalat, a Semcorp érkezett, s egy 200 millió eurós, vagyis a legnagyobb beruházást kezdték el az ipari parkban. Jelenleg a régészeti munkák folynak a gyár helyszínén.
– Ahhoz, hogy kielégítsük az igényeket, folytatni kell majd a Déli Ipari Park beruházásait is. Jelenleg azért tartalmaz „csak” 3 milliárd forintot az ezzel kapcsolatos fejlesztések összege, mert az önkormányzat tárgyal az állammal, támogatásért folyamodunk az kormányhoz.
Debrecen gazdasági fejlődése nemrég nem várt helyről kapott dicséretet: Miskolc polgármestere szerint megkérdőjelezhetetlen Debrecen régióbeli vezető szerepe.
– Erre büszkének kell lennünk, hiszen a miskolci városvezetés nem azonos pártállású a debrecenivel, így, ha ilyen oldalról érkezik egy dicséret, mindenképpen meg kell becsülni – reagált az alpolgármester.
Hozzátette: ez nem szabad, hogy „elaltasson minket”,
további fejlesztéseket és beruházásokat szeretnének hozni a városba, s Debrecen fejlődésének nemcsak a város, hanem a megye és a régió fejlődését is hoznia kell magával.
Több helyről is kiesésekkel kell számolni
Nagy kiesésekkel is számol az idei költségvetés, ezeket Barcsa Lajos elmondása szerint komoly számítások előzték meg. A legnagyobb kiesés a kis- és középvállalkozóknak szánt iparűzési adó csökkentése, ezzel körülbelül 4 milliárd forintot hagynak a kkv-k kezében.
– Érdemes ezt a támogatást meghagyni, hiszen a pandémia alatt nehéz időszakot élnek meg a kis- és középvállalkozások, ez talán segít nekik abban, hogy a járvány után tiszta lappal kezdjenek.
Ez nyilván az iparűzési adóbevételre van hatással. Végeztünk olyan számításokat is, hogy mi történt volna, ha nem jött volna a pandémia – mutatott rá Barcsa Lajos.
Az alpolgármester elmondta, hogy bevételek tekintetében „nagyon szép növekedési skálán állt Debrecen”. A 2014-es 10 milliárdos iparűzési adóbevételről idén már közel 20 milliárd forintra nőtt volna ez a bevétel.
– Ez bizonyíték arra, hogy jó úton járunk, hiszen a város saját bevételét növeljük, ezért érdemes az ipari parkokba fektetni. Ezzel párhuzamosan munkahelyek ezreit hozzuk létre.
Az alpolgármester elárulta: 1,5 milliárd forintos bevételkieséssel számoltak a pandémia hatásai miatt. Nagyságrendileg 14,35 milliárd forintot terveztek be, s egy félmilliárd forintos növekedésre is számítanak, hiszen az elmúlt években már elindultak azok a nagy vállalkozások, amelyek korábban megérkeztek Debrecenbe, például a Deufol, Vitesco vagy a Krones. Ezek plusz iparűzési adóbevételt jelentenek a városnak.
– Debrecen ezért áll erős lábakon, mert a korábbi években idehoztuk ezeket a beruházásokat. Ha ez nem történt volna meg, akkor nehezebb helyzetben lennénk. Azért, hogy stabil lábakon álljunk, keményen megdolgozott a város minden lakója az elmúlt években
– emelte ki az alpolgármester.
A szolgáltató iparról elmondta, hogy vannak komoly szereplők, például új irodaház épül a belvárosban egy magánberuházó által, de továbbra is szeretnének ebbe a szektorba tartozó iparágakat, gazdasági szereplőket hozni.
– Van egy pici megtorpanás most, de nem adjuk fel. Jelenleg most a gyártókon van a hangsúly, viszont tavaly már egyeztettem SSC szektor képviselőivel, akik Debrecenben egy kerekasztalt alapítottak. Abban állapodtunk meg, hogy amint a pandémia a végéhez közeledik, egy intézkedési tervet dolgozunk ki közösen, hogyan lehetne további szereplőket hozni a városba.
A városi vagyonkezelő esetében a DKV Zrt- nél jelentkezett a legnagyobb bevételkiesés. Az alpolgármester szerint sokan elbizonytalanodtak a pandémia ideje alatt, hogy igénybe vegyék-e tömegközlekedést.
– Az is hatott rá, hogy sokan home office-ban dolgoznak, a középiskolások pedig otthon tanulnak, tehát ők nem használják a járatokat. Ez azt eredményezte, hogy tavaly 70 százalékára esett vissza a tömegközlekedők száma. Az önkormányzat költségvetésébe 3,1 milliárdos veszteségkompenzációt terveztünk be, hogy ne csak a holdingnak kelljen viselnie ezeket a terheket.
Barcsa Lajos szerint a DKV mindent megtett, hogy becsábítsa az utasokat: kényelmesebb lett a jegy- és a bérletvásárlás, fejlesztik a szolgáltatásokat.
Az intézmények és szabadidősport-szektor kap támogatásokat
Fenntartóként csak az óvodák esetében van jelen, de a városvezetés nem engedte el az iskolák kezét sem.
– Ez az év az óvodák fejlesztésének az éve lesz, hiszen 11 óvodánál lesznek felújítások. Három intézménynél pedig jövőre tervezünk különböző munkákat. Kapacitás szempontjából jól állunk, közel hétezer férőhely van az önkormányzati fenntartású óvodákban – mondta az alpolgármester.
Barcsa Lajos elmondta, hogy egyes városrészekben viszont nagy a túljelentkezés, emiatt a Tócóvölgyben terveznek építeni egy óvodát, amelynek a beruházási összege 740 millió forint. Az iskolák beruházásai közül az alpolgármester kiemelte az epreskerti iskola tornatermének megépítését, amelyre egymilliárd forintot, illetve a Bocskai István Általános Iskola uszodájának felújítását, amelyre 81 millió forintot szánnak a költségvetésből.
A sportra 896 millió forintot különítettek el. Ebből 745 millió a Debreceni Sportcentrumé, a versenysportra 90 millió forintot fordítanak, 45 milliót pedig az olimpiai felkészülésre szánnak, hiszen alpolgármester elmondása szerint „ez az olimpia éve”. A Békessy Béla Sportösztöndíj 11,6 millió forintot kap a költségvetésből.
A beszélgetést megtekinthetik a videóban: