Harminc szál cigi ára az éves tagdíj a debreceni könyvtárakban

---

Debrecen - Csökkent a beiratkozási díj Debrecenben. Vajon ettől többen járnak majd könyvtárba? Tényleg mindegy, mit olvas a gyerek?

---

A debreceniek olvasási szokásairól beszélgettek a Debrecen Televízió csütörtök esti Köz-ügy című műsorában annak kapcsán, hogy a felére csökkent az éves beiratkozási díj a debreceni könyvárakban. A Méliusz-könyvtárban és az összes fiókkönyvtárban gyakorlatilag másfél-két doboz cigaretta áráért, 1500 forintért lehet egész évben könyvet kölcsönözni.

Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója elmondta, a változásokról hamarosan sajtótájékoztatón számolnak be a debrecenieknek. Megtudhattuk, hogy nem csökkent a könyvár „használóinak” száma, csak átalakultak a szokások; egyre inkább a távhasználat, az internetes elérés kerül előtérbe. „A díjtételeket azonban nem ezért csökkentettük, az áll a háttérben, hogy Méliusz-könyvtár a városi és a megyei könyvtár egyesülésével jött létre. A két könyvtár díjtételei azonban nem voltak egységesek, ezért meghatároztunk egy egységes díjtételt. Amikor ennek kialakításáról döntöttünk, úgy gondoltuk, legyen ez felhasználóbarát, azaz ne elriassza a debrecenieket, hanem éppen becsábítsa a könyvtárakba. 1500 forintért beiratkozni Debrecen össze könyvtárába – azt hiszem – nem egy elriasztó tétel” – fogalmazott Kovács Béla Lóránt.

Az igazgató elmondta, a gyerekek szüleikkel vagy tanítóikkal gyakran járnak könyvtárba, a diákok is gyakran megfordulnak ott, és az idősebb korosztály tagjai is. A 30 és 60 év közöttiek sokkal ritkábban látogatják a könyvtárakat.

A napokban közölték a legutóbbi PISA-felmérés adatait, melyből az olvasható ki, hogy az egyetemista korú magyar fiatalok ötöde gyakorlatilag funkcionális analfabéta; azaz olvasni tud, de nem érti meg azt, amit olvas.

Debreczeni Attila, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatója elmondta, egy évtizede látható az egyetemre kerülő fiatalok szövegértési képessége csökkent. Véleménye szerint az újabb generációk információszerzési szokásai nagyon megváltoztak, így a lineáris szöveget, a könyveket nehezebben dolgozzák fel. A mai fiatalok rövidebb szövegekből szerzik az információkat, így a hosszabb szakirodalmat „nem bírják egyben végigolvasni, megérteni és visszaadni, mert más olvasási szokásokra jár az agyuk. Kisebb részeket tudnak egyszerre feldolgozni. Az interneten hosszú, egybefüggő szövegek már nemigen vannak, muszáj azokat megtörni, mert az olvasó ehhez szokott hozzá” – magyarázta.

Gyakran hallani azt manapság, hogy mindegy, mit olvas a gyerek, az a lényeg, hogy olvasson. A két szakember egybehangzóan mondta azt, hogy nem értenek ezzel egyet, s egyöntetűen vallják azt is, hogy a szülő felelőssége, hogy a gyermek könyvet vegyen a kezébe.

„Egyáltalán nem mindegy, hogy mit olvas egy gyermek. Néha jobb, hogyha inkább nem olvas. Az, hogy a saját korának megfelelő irodalommal ismerkedjen a gyermek, az kulcsfontosságú” – fogalmazott Kovács Béla Lóránt.

„A Harry Potter például egy nagyon jól megírt szöveg.  Régen én Vernét olvastam, a mai gyerekek Harry Pottert. Ezzel nincs is semmi gond. Ott van a probléma, ha nagyon gyenge minőségű szöveg jut a kezükbe, mert azon a beszédkészségük, a nyelvhasználat, az információszerzés képessége nem fog csiszolódni” – tette hozzá Debreczeni Attila.

A szakemberek kiemelték, gyakran nem tulajdonítunk kellő jelentőséget az olvasásnak, holott az abban is nagyon fontos szerepet játszik, hogy tudunk érvényesülni a társadalomban. Kovács Béla Lóránt Csépe Valéria az Olvasó agy című szakkönyvére hivatkozva mondta azt, hogy ”azáltal, hogy az ember megtanul olvasni, megváltozik az agy szerkezete. Máshogy artikulál, máshogy beszél az az ember, aki olvas, s minél többet olvas, annál inkább rajta hagyja a nyomát az olvasás a beszédén. Minél szebben tud valaki beszélni, minél műveltebb, annál könnyebben érvényesül a társadalomban.”

Debreczeni Attila szerint ugyanakkor nem kell kétségbe esni és tragikusan felfogni a helyzetet. „Nem igaz az, hogy ez a mai generáció butább vagy rosszabb. Más a tudásszerkezete. Ezt tudomásul kell vennünk. Egy sor olyan előnye van ennek, amit mi már nem tudunk anyanyelvi szinten birtokolni, mint ahogy ők már nem tudják anyanyelvi szinten művelni a könyvolvasást”.

A teljes beszélgetést az alábbi videóban nézhetik meg:

Dehir - Köz-ügy 2014-03-20