Ha megépítik a debreceni akkumulátorgyárat, a városé lesz az iparűzési adó

---

Debrecen - Debrecenben nem hoznak létre különleges gazdasági övezetet - jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

---

A CATL Debrecenbe tervezett akkumulátorgyára is szóba került a mai Kormányinfón.

A CATL jelenleg tereprendezést végeztet a területen

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói kérdésre úgy fogalmazott, a kormány támogatja a beruházást, s azt javasolja a debrecenieknek is, hogy gondolják át, milyen előnyökkel jár számukra.

Úgy gondolja, az aggodalmak egy része rémhírekből fakad, másrészt megalapozatlan félelmekből, de véleménye szerint ezeket az önkormányzat és a kormány egy közös, világos kommunikációval tudja cáfolni.

„Nem vitás, hogy ezek a beruházások Debrecen érdekei, Debrecen egy regionális központ lehet, de ehhez éppen ilyen és ehhez hasonló nagyberuházásokra van szükség” – fogalmazott.

Ugyanakkor úgy véli, az engedélyeket bíróságon fogják megtámadni, ott kell majd a beruházást megvédeni, s ha ott egyértelmű válaszokat adnak, az megnyugtatja majd a közvéleményt.

Gulyás Gergely azt is kijelentette,

a Déli Gazdasági Övezet, ahová az akkumulátorgyárat tervezik felépíteni, nem lesz különleges gazdasági övezet,

ebben nem gondolkodik a kormány. Mint mondta, ennek oka, hogy Debrecen egy nagyváros, teljesen más itt a helyzet, mint Iváncsa és Göd esetén.

Mint ismert, a különleges gazdasági övezetekben az ott működő gyárak által befizetett iparűzési adó nem az adott településhez folyik be, hanem a vármegyei önkormányzat rendelkezik felette.

Papp László, Debrecen polgármestere többször közölte már, hogy Debrecen esetében nincsenek ilyen tervei a kormánynak, nem is tudja ezt elképzelni, sőt, a városi közgyűlés egyik ülésén azt is kijelentette, ha ilyen történne, ő lemondana a polgármesteri tisztségéről.

A polgármester nemrégiben a Debrecen Televízió Köz-ügy című műsorában elmondta,

legalább másfélszeresére nőhet Debrecen iparűzési adóból származó bevétele az akkumulátorgyárnak köszönhetően.

Debrecen 2023-as költségvetésében helyi adóból 27,23 milliárd forint bevételt terveznek, ennek a nagy része iparűzési adó,

azaz a CATL tízmilliárd forintnál is több iparűzési adót fizethet be évente a város kasszájába.

Gulyás Gergely arról is beszélt, bízik abban, hogy a CATL debreceni akkumulátorgyárában nagy többségében magyarok fognak dolgozni. Példaképp említette, hogy Audi magyarországi üzemében 90 százalék felett van a magyar munkavállalók aránya. A miniszter azt is egyértelművé tette, a magyar kormánynak az az elvárása a gyárépítéseknél, hogy a beruházók betartsák a lehető legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat.

A miniszter szót ejtett a gyár vízfogyasztásáról szóló aggodalmakról is, ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az üzem vízigényének nagy része tisztított szennyvízzel, szürkevízzel is kielégíthető lenne. Mint ismert, kormányhatározat született arról, hogy történjen meg a szürkevíz technológia kiépítésének lehetősége Debrecen két nagy gazdasági övezetébe. Ennek a vizsgálatának február 28-áig kell lezárulnia, s március 31-ig Lantos Csaba energiaügyi miniszternek javaslatot kell tennie a kormánynak a megvalósításra és a forrás biztosítására. A szürkevíz már egy annyira megtisztított szennyvíz, hogy azt most a Tócó-patakba engedik. Ezt lehetne felhasználni az üzemekben, elsősorban hűtési folyamatokra.

Mint arról korábban már beszámoltunk, minden idők legnagyobb magyarországi beruházása érkezik Debrecenbe: 7,3 milliárd eurós beruházással a cívisvárosban tervez gyárat építeni a globális akkumulátorpiac legnagyobb szereplője, a kínai CATL. A 100 gigawattóra kapacitású akkumulátorgyár a tervek szerint a debreceni Déli Gazdasági Övezetben, 221 hektáron épül fel több ütemben. Kilencezer munkahelyet teremtenek, s a cég már hirdeti is a debreceni állásait.