GVH útikalauz fogyasztóknak: mi is az a GVH és mit csinál pontosan?
Szerző: Fizetett hirdetés | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.02.22. 13:32 | Frissítve: 2021.02.22. 13:35
Debrecen - A Gazdasági Versenyhivatal egy kormánytól független államigazgatási szerv, amely az Országgyűlés ellenőrzése mellett működik.
A GVH jár el minden olyan, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyben, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe.
A GVH jár el továbbá: a piaci verseny érdemi érintettsége esetén, így: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, a gyógyszerrel és gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat, az élelmiszer-jelölés és reklám, illetve a kozmetikai termékek címkézése, forgalmazása és reklámozása kapcsán törvényben meghatározott esetekben, továbbá a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő felett visszaéléssel kapcsolatos felügyelet esetén is a hatáskörébe tartozó ügyekben. A GVH az egész országra kiterjedő illetékességgel rendelkezik.
Mikor forduljunk a GVH-hoz?
- Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén, ha a verseny érdemi érintettsége megállapítható.
- Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat? Mi az?
Az a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelen, amely egyrészt sérti a szakmai gondosság követelményét, másrészt alkalmas a fogyasztói magatartás, az ügyleti döntés torzítására, tehát az a lényege, hogy megakadályozza a fogyasztót abban, hogy teljes mértékben tájékozott és szabad gazdasági döntést hozzon.
Tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő vagy amely agresszív. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilos!
Mikor állapítható meg a verseny érdemi érintettsége?
Négy esetben a verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll az adott kereskedelmi gyakorlat esetén:
- 1. ha országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón keresztül valósul meg,
- 2. ha országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg,
- 3. ha a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy
- 4. ha az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül.
Napjainkban azonban lényeges az a kérdés, hogy fennáll-e a verseny érdemi érintettsége a különböző honlapok, közösségi média felületek vonatkozásában?
A válasz az, hogy az Internet, és a különböző közösségi vagy megosztó oldalak pl. Facebook, Instagram vagy YouTube nem tekinthető fenntartás nélkül országos médiumnak: több körülmény mérlegelése szükséges ahhoz, hogy egy-egy honlapon, megosztó vagy közösségi oldalon megjelenő kommunikáció esetében a verseny érdemi érintettsége megállapítható legyen. (Országos médium esetén a verseny érdemi érintettsége egyértelműen megállapítható.)
A verseny érdemi érintettségét egyébként az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, illetve az érintett vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján határozza meg.
Kedvenc bevásárlóközpontjaink akciós újságai esetén fennáll a verseny érdemi érintettsége?
A különböző kereskedelmi láncok akciós újságai/kiadványai nem minősülnek sem "országos terjesztésű időszakos lap"-nak, sem a "fogyasztók közvetlen megkeresésének módszeré"-nek. Egy-egy ilyen kiadványban megjelenő tájékoztatás is érintheti azonban a versenyt érdemben, ha olyan terméket érint, amely aktuálisan felkeltheti a fogyasztók széles körének érdeklődését - akár annak szezonális keresleti jellemzői, akár az ajánlat egyéb okból speciális, kiemelkedő volta miatt.
De példálózzunk kicsit! Mely kereskedelmi gyakorlat minősül tisztességtelennek?
- 1. A fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól.
- Konkrét példa: egy hotelszoba online reklámjában szerepel: „foglaljon most, ez az utolsó szabad szobánk”, miközben a valóságban több szoba is szabad még.
- 2. Annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás felhagy a tevékenységével vagy áthelyezi az üzletét.
- Konkrét példa: a kereskedő valótlanul azt állítja, hogy a boltja be fog zárni, mindezt azért, hogy a fogyasztókat ezzel rábírja termékeinek a megvásárlására (pl.: A bérleti idő lejárt–péntekre mindent ki kell üríteni! Végkiárusítás! - holott ez nem igaz).
- 3. Annak állítása, hogy az áru megkönnyíti a szerencsejátékokban való nyerést.
- Konkrét példa: a kereskedőajánlata, amely így hangzik: „Végre nyerhet a lottón! Vásárolja meg az új algoritmusrendszert,és segítségével nyerjen a lottón”.
- 4. Annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására.
- Konkrét példa: a kereskedő valótlanul azt állítja, hogy egy bizonyos termék megszüntetheti a rákos megbetegedést.
- 5. A kereskedelmi gyakorlat keretében verseny vagy díj meghirdetése anélkül, hogy a meghirdetett díjak vagy azok helyett más észszerű megfelelő kiosztásra kerülne.
- Konkrét példa: a kereskedő azt reklámozza, hogy egy konkrét doboz jégkrém megvásárlása esetén a fogyasztó automatikusan részt vesz egy szerencsejátékban, ahol számos nyeremény vár gazdára. A valóságban azonban semmilyen díjat nem kínálnak senkinek, ez csak egy megtévesztő kijelentés annak érdekében, hogy az embereket jégkrémvásárlásra bátorítsák.
- 6. Az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell.
- Konkrét példa: a könyvesbolt hirdetésében az szerepel, hogy a könyvekhez ingyen lehet hozzájutni, miközben valójában a fogyasztónak a könyvekért fizetnie kell, és csak minden harmadik könyv ingyenes.
- 7. A fogyasztó személyes felkeresése a lakóhelyén, figyelmen kívül hagyva annak távozásra és vissza nem térésre felszólító kérését.
- Konkrét példa: háztartási eszközökkel házaló kereskedő, aki nyomatékosan próbálja rábeszélni a fogyasztót az általa kínált termékek megvásárlására, holott a fogyasztó egyértelművé tette, hogy semmilyen terméket nem kíván vásárolni a kereskedőtől. Az ilyen kitartó kereskedői magatartással esetleg nyomást gyakorolhatnak a fogyasztókra, hogy vegyék meg a kínált árut, hogy végre megszabadulhassanak a kereskedőtől.
- 8. Reklámban gyermekkorúak közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, illetve igénybevételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut.
- Konkrét példa: „Ez a videó most került a piacra–a barátaid közül neked legyen meg először, ezért azonnal szólj az anyukádnak, hogy amilyen hamar csak lehet, vegye meg neked! Hé, srácok! Vegyétek rá a szüleiteket, hogy vegyék meg ezt a játékot nektek is! ”
- 9. A fogyasztók törvényes jogainak olyanként való bemutatása, mintha azok a vállalkozás ajánlatának sajátosságai lennének.
- Konkrét példa: a kereskedő kellékszavatosságot nyújt egy termékre, - amit egyébként a jogszabály előír - azt állítva, hogy ez a kereskedő által eladásra kínált konkrét termék különleges és többlettulajdonsága.
- 10. Piramis-elvre épülő olyan eladásösztönző rendszer létrehozása, működtetése vagy támogatása, ahol a fogyasztó azzal a lehetőséggel számol, hogy – elsősorban további fogyasztóknak a rendszerbe való beléptetéséből, és kevésbé az áruk értékesítéséből vagy fogyasztásából eredően – valamilyen juttatásban részesülhet.
- Konkrét példa: egy piramis-elven működő marketingrendszer, amelynél a kozmetikai termékeket áruló hálózathoz eladóként csatlakozni kívánó személynek belépési díjat kell fizetnie, és fő bevételi forrása más emberek ugyanezen hálózatba történő toborzásából származik.
Hogyan fordulhat a GVH-hoz?
Amennyiben olyan piaci magatartást vagy problémát észlel, amely valószínűleg a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, észrevételeit írásban panasz, illetve bejelentés formájában küldheti meg a GVH részére. Mind a panasz, mind a bejelentés benyújtása illetékmentes.
Beadványát eljuttathatja postai úton (1391 Budapest 62. Pf.:211.) vagy e-mail formájában (bejelentés esetén elektronikus úton csak abban az esetben, ha rendelkezik fokozott biztonságú elektronikus aláírással), illetve ügyfélkapun keresztül, valamint átadhatja személyesen hétfőtől-csütörtökig 8:30 órától 16:00 óráig, pénteken 8:30 órától 13:30 óráig (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) a Gazdasági Versenyhivatal munkatársainak.
Panasz vagy bejelentés?
PANASZ: panasz benyújtásával mindenféle formai kötöttség nélkül lehet jelezni a GVH felé, ha valaki a versenytörvény megsértését észleli. A panasz, mint beadvány-forma választásának előnye az egyszerűség, a formai és tartalmi kötöttségek hiánya, így panasz lehet akár egy kézzel írt beadvány, levél, e-mail stb. is. Ennek következménye ugyanakkor, hogy a panasz elbírálása is egyszerűbb eljárásban történik.
Mennyi a panaszok elintézésnek határideje?
Bár a panaszok elintézésének határidejére a versenytörvény nem határoz meg konkrét időpontot, a GVH - az ügy bonyolultságától és az ezzel összefüggő eljárási cselekményektől függően - a panaszt beérkezésétől számítva a lehető legrövidebb idő alatt igyekszik elbírálni. A GVH minden esetben visszajelzést küld a panaszos számára.
BEJELENTÉS: bejelentést a GVH által a honlapján közzétett űrlap megfelelő kitöltésével lehet tenni. Az űrlap letölthető a GVH honlapjáról vagy személyesen átvehető a GVH ügyfélszolgálatán, illetve kérésre postai úton is megküldik azt a fogyasztónak.
Milyen határidők érvényesülnek a bejelentés megtételét követően?
A GVH munkatársainak ügytípustól függően 30 nap, illetve 2 hónap áll rendelkezésükre annak elbírálására, hogy egy bejelentésben sérelmezett magatartással összefüggésben indokolt-e versenyfelügyeleti eljárás megindítása, azonban a bejelentés megtételét követően előbb megvizsgálja, hogy eljárásának feltételei fennállnak-e (ez a határidő egyébként indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható.).
Ha a bejelentés alapján nem indul eljárás, akkor az erről hozott végzés ellen a bejelentő a közléstől számított 8 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható, de a Fővárosi Törvényszékhez címzett kérelmével fordulhat jogorvoslatért.
A GVH-hoz panasszal vagy bejelentéssel fordulhatunk. Érdemes erről még valamit tudni? Igen!
A panaszos, illetve a bejelentő kérésére a GVH nem fedi fel a személyét, illetve azt a tényt, hogy a GVH-hoz fordult a panasszal a bejelentéssel érintett vállalkozás(ok) előtt. Ez azonban esetenként nehezítheti az eljárás lefolytatását, így a GVH azt javasolja, hogy a beadvány benyújtója ennek figyelembevételével hozza meg adatai zártan kezelésére vonatkozó döntését.
Kiemelendő, hogy a panasz és a bejelentés a GVH számára fontos információforrás, azonban a GVH akkor is hivatalból jár el, ha az eljárást egy megalapozott bejelentés vagy panasz alapján folytatja le. Emellett az is lényeges, hogy a panaszosra/bejelentőre a Versenytanács döntése nincsen kihatással, azzal tehát, hogy a GVH-nál bejelentést teszünk a vállalkozással szemben fennálló jogvitánk nem fog megoldódni, de a GVH szankcionálhatja a vállalkozás jogszabálysértő magatartását.
Gyakori kérdés, hogy kiadja-e a GVH a panaszos, illetve bejelentő nevét és levelezési címét a panaszoltnak vagy a bejelentettnek?
A panaszos, illetve a bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy panasszal, illetve bejelentéssel élt a GVH-hoz. Panasz benyújtása esetén ezt a kérését jeleznie kell a beadványban, míg bejelentés benyújtása esetén az űrlap kitöltése során erre külön lehetőséget biztosít az űrlap.
Kaphat-e kártérítést, illetve visszakaphatja-e a pénzét a károsult fogyasztó, ha a GVH megállapítja a jogsértést a benyújtott panasz vagy bejelentés nyomán?
A GVH Versenytanácsának marasztaló döntése önmagában nem jelenti azt, hogy a károsult fogyasztók kártérítést kapnak.
Ha a fogyasztó szeretné rendezni ügyét a vállalkozással, úgy a lakóhelye szerint illetékes Békéltető Testületnél díjmentesen kezdeményezhet alternatív vitarendezési eljárást, azonban ennek keretében kártérítés megítélésére nincs lehetőség.
Amennyiben a fogyasztó azt szeretné elérni, hogy a károkozó az okozott kárt megtérítse, akkor ezen igényét polgári ügyekben eljáró bíróság előtt érvényesítheti.
Hogyan értesülhetnek az ügyfelek arról, hogy mi lett a versenyfelügyeleti eljárás eredménye?
A versenyfelügyeleti eljárás végén az eljáró versenytanács kétféle döntést hozhat: határozatot vagy végzést. A GVH Versenytanácsa a határozatait nyilvánosságra hozza, végzéseit pedig nyilvánosságra hozhatja. A GVH honlapján (http://www.gvh.hu/dontesek) olvasható, illetve elérhető valamennyi határozat és a nyilvánosságra hozott végzések.
Panasztevőként a fogyasztó a GVH honlapján tájékozódhat a panasszal kapcsolatos döntésről, illetve – ha panasz alapján versenyfelügyeleti eljárás indult – a sajtóközlemények között olvashat az eljárás lezárultáról.
Bejelentés esetén a GVH Versenytanácsa a bejelentőt külön tájékoztatja az érdemi határozat meghozataláról, valamint a hozott végzéséről (pl. eljárást megszüntető végzés), kivéve, ha a végzés az eljárás alá vontra vonatkozóan kötelezettségvállalást tartalmaz.
Amennyiben úgy érzi, hogy nincs tisztában azzal, hogy a konkrét esetben a GVH-hoz fordulhat-e panasszal vagy bejelentéssel, esetleg nem világos azok benyújtásának menete vagy egyéb kérdése merült fel, úgy a GVH Ügyfélkapcsolati Irodájának munkatársaitól telefonon keresztül vagy akár e-mailben felvilágosítás kérhető következő elérhetőségeken:
+36 1 472 8851
ugyfelszolgalat@gvh.hu
Ingyenes fogyasztóvédelmi és versenyjogi tanácsadás Debrecenben
A Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda (GVTI) csapata díjmentesen segít a debrecenieknek fogyasztóvédelmi és versenyjogi problémáik megoldásában. A GVTI fogyasztóvédők célja az, hogy segítsék a tudatos döntéshozást, és a panaszok rendezését. Sikeresebb a panaszkezelés, ha a fogyasztók és vállalkozók tisztában vannak problémájuk jogszabályi hátterével. Ezeknek a jogoknak a megismerésében és panaszlevél megírásában segít teljesen díjmentesen - a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából, vele együttműködésben dolgozó - Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda.
Szakterületeik: megtévesztő reklámok, szavatosság és jótállás, üdülési jog, termékbemutatók, közüzemi szolgáltatások, internetes vásárlások, jelentős piaci erővel való visszaélés, utazási szerződések, légi utasok jogai, üzletfelek megtévesztése.
Elérhetőségek:
4025 Debrecen, Vörösmarty utca 13. II. em., 203.
(a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében)
Tel: +36 52 500-731
E-mail: debrecen@versenyugyi-tanacsadoiroda.hu
Nyitvatartás:
Hétfő: 9:00-13:00
Kedd: 12:30-16:30
Szerda: Zárva
Csütörtök: 12:30-16:30
Péntek: 9:00- 13:00