Felidézték, mennyire fontos városa Debrecen a magyar történelemnek
Szerző: H. Varga Eszter | varga.eszter@mcdb.hu Közzétéve: 2019.07.03. 16:40 | Frissítve: 2019.07.03. 18:14
A másik főváros” - ezzel a címmel rendeztek ma egész napos tanácskozást a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában. A szimpóziumot a 20. Kárpát-medencei Ifjúsági Nyári Egyetem részeként szervezték meg azzal a céllal, hogy felidézzék a cívisváros milyen szerepet töltött be az 1848/49-es szabadságharc idején. Emellett a Magyar Honvédséget érintő aktuálisok is szóba kerültek.
Az év elején a Nemzeti Múzeum jóvoltából hetekig lehetett látni a Szent Korona hiteles másolatát a debreceni Déri Múzeumban. A cívisváros 170 évvel ezelőtt, 1849-ben fél évig volt az ország fővárosa.
A Szent Koronát akkor a Városháza titkos levéltárában őrizték. A szabadságharc leverése után viszontagságos utat járt be a korona, amiről azt is feltételezték, hogy a debreceni városházán rejtegetik.
- Kihallgatások, jegyzőkönyvek mondják, hogy 1853. július 4.-én a levéltárban még olyannyira kutattak, hogy a padlót is feltörték, meg ahogy írják: „széthányták a vaskályhát is” - mondta Papp József helytörténeti kutató.
A Debreceni Református Kollégium Oratóriuma kitüntetett szerepet kapott akkor, amikor Debrecen volt az ország fővárosa. Itt ülésezett a leggyakrabban a parlament.
- 1994-ben alapították a szervezetünket olyan céllal, hogy a társadalom és a honvédség közötti kapcsolatot erősebbé tegyék, a társadalom elismerje, elfogadja, közelebb kerüljön a honvédséghez, amely a diktatúra idején bizony nagyon elzárt volt az emberektől - hangsúlyozta Szelekovszky Ernő, a Honvédség és Társadalom Baráti Körök Országos Közhasznú Szövetségének elnöke.
A múlt felidézése mellett aktuális kérdésekről is szó volt, így például biztonságpolitikáról vagy arról, milyen a helyzete, szerepvállalása ma egy magyar katonának.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)