Ez így gömbölyű – kupolák és tornyok Debrecenben

---

Debrecen – Egy aranylón csillogó kupola nemcsak az adott épületnek, hanem a településnek is büszkesége. Nem is gondolnánk, hogy Debrecent is mennyi színesfém-, üveg- és cseréptorony gazdagítja, melyek némelyike kilátó is.

---

A kupola (a latin „cupa” kicsinyítőképzős alakja) olyan bolthajtás, ami önnönmagát tartja. Sokféle alakú és szerkezetű létezik. Ám ami nem falazóelemekből összeállított, önhordó szerkezet, az építészetileg nem kupola – mégis, a laikusok kupolának tartanak szinte minden ívelt tetőzetet. Mi is így teszünk az alábbi összeállításunkban.

A cívisváros legrégebbi kupolája a barokk Kistemplomon lehetne (mely 1719-1725-ben épült), ha a sisakot 1907-ben nem tépte le volna a vihar. Így tehát a klasszicista Nagytemplom bikaszarvszerű tornyai tekintendők korelnököknek (Péchy Mihály - Thaller József, 1823). A nyugati szárny 60 méter magasban lévő ablakaiból bárki körbenézhet – érdemes kipróbálni!

Ámulatba ejtő gyöngyszem bújik meg a Piac utca 57. szám alatt is, a valamikori Kaszanyitzky-házban (1852). A tulajdonos kereskedő ugyanis a család fürdőszobáját freskókkal cizellált üvegkupolával tetette fejedelmien lakájossá. Itt ma olvasóterem működik. A következő, legidősebb épületünk pedig minden bizonnyal az egykori Angol Királynő Szálló. A Kossuth utcai - kora eklektikus - palotát 1880 körül építette meg Horváth János; később, a Bunda teremben Ady Endre is gyakran időzött.

A közeli Simonffy-Piac-sarkon áll az egyik legkáprázatosabb épületegyüttes, a XIX. század végén épült, kétsoros bérház. Tornyaik a II. világháborúban elpusztultak, ezeket 2003-ban rekonstruáltatta a Cívis Ház Zrt. (Reszler Antal és Kőszeghy Attila tervei alapján). A háznak olyan „szimplán attraktív” félkupolája is van, mint a Kossuth utca 39. szám alatti épületnek is.

A lefordított félgömböt formáló, csupasz kupoláink is csaknem 100 évesek. Közülük a Petőfi téren található a kereskedelmi és iparkamara egykori - eklektikus stílusú - székháza (Spiegel Frigyes és ifj. Engler Károly, 1910). Kupoláját Bethlen Gyula műve, a glóbuszt tartó lánytrió teszi igazán egyedivé.

Ebbe a sorba tartozik a nagyerdei víztorony (Fried-Adorján, 1912) is. A 40 méter magas vasbeton-létesítmény valaha ugyancsak felengedték a panorámára áhítozókat – akárcsak a Kossuth utcai, pénzügy-igazgatási (ma földügyi) székházba (Bobula János, 1914).

Hasonló fémgömbnek tűnnek a botanikus kerti és az újkerti csillagdák is. Az MTA Napfizikai Obszervatóriuma 1958 óta működik az egyetemi parkban, míg a lakótelepi társa 1984 és 1991 között, egy 14 emeletes lakóépület tetején fogadta az amatőröket. Ezek mellett fém-, illetve üvegcsúcsok pompáznak a Csapó-Rákóczi-sarki társasházon (Gere Kálmán, 1998), a Kölcsey Központon (Kováts András, 2005), a Méliusz Központon (Gellér Ferenc, 2007) és a Negyerdei körút egyik villáján is.

Kupolája van a Kápolnási utcai, ortodox zsinagógának is (Borsos József, 1909). Szintén Bobula János tervezte – neobizánci stílusban - az Attila téri, görög katolikus templomot (1910); az imahely toronysüvege és óriási – körablakos - kupolája összetéveszthetetlenül egyedi!

Szintén az 1910-es évek szülötte a püspöki palota (László testvérek, 1912). A magyaros stílusú szecessziós épület legjellegzetesebb szárnyában víztorony üzemelt. A Piac-Kossuth-sarkon magasodik a mai Belvárosi Közösségi Ház (ifj. Rimanóczy Kálmán, 1912), melynek sarki kupolája kétszer leégett, s emiatt végül - 1963-ban - nem építették vissza. Több tornya viszont ma is megvan.

Különleges a szomszédos Gambrinus köz is (Pavlovits Károly, 1912-13). Feltekintve rá, megint csak sokan irigykedhetnek azokra, akiknek kulcsuk van a tetejére. Szintén ismeretlen a legtöbbeknek a megyeháza huszártornya is, melynek kémlelőnyílásai fölött Árpád fejedelem kémleli a várost (Bálint Zoltán - Jámbor Lajos, 1912). De ablakos sarokkupola gömbölyödik az Aranybika – szecessziós - épületegyüttesén is (Hajós Alfréd, 1913-1915), mégpedig az elnöki lakosztály fölött.

Fémkupola tündökölt a mai Erdei-Grúz-szakközépiskolán is (Borsos József - Zeleznik Gyula, 1925), ám a II. világháborúban ez is elpusztult. Nem így a Péterfia utcai ügyvédi irodaház és a bevásárlóközpont (Tompos Stúdió, 1998) tetőzetei. A gigantikus méretű, lapos üvegburával csak az élményfürdő félgömbalakú üvegcsarnoka vetekszik (Kertai László, 2003). Legifjabb kupolánknak az átmérője is rekord: 66 méter!

Ebből is kitűnik, hogy az ilyen konstrukciók nemcsak kívül-belül magasztos atmoszférát keltenek, hanem stabilak és szépek is. Nem véletlenül ilyen formájú még a termálfürdő és a főtéri Tourinform-pavilon is, sőt a sportpályák téli sátorborítása…