Erősödő helyi cégek egy élhető nagyvárosban: ez a terv Debrecen fejlesztésére – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.07.09. 08:15 | Frissítve: 2021.07.09. 08:19
Debrecen - Papp László polgármester szerint a Debrecen 2030 program fő missziója, hogy a városban zajló fejlesztési-fejlődési folyamatokat kiegyensúlyozza.
Elfogadta a városi közgyűlés Debrecen 2030-ig tartó gazdasági programját. Ettől újabb munkahelyek létrehozását és a cégek árbevételének jelentős növekedését várják. A cél, hogy 2021 és 2030 között 20 ezer új munkahely jöjjön létre Debrecenben, a városba érkező beruházások révén pedig az itteni cégek árbevétele 50 százalékkal növekedjen. A témáról Papp László polgármester beszélt a Debrecen Televízió Köz-ügy című műsorában.

Papp László elöljáróban az ötven százalékos árbevétel-növekedésről megjegyezte: ez szerinte pesszimista számítás, hiszen szerinte akár meg is duplázódhat a város gazdasági teljesítménye az évtized végére. A polgármester a BMW gyárát és a vakcinagyárat hozta fel példaként, amelyek hatalmas potenciált fognak jelenteni Debrecen számára. Másrészt borítékolható az organikus gazdasági fejlődés is a városban.
Fókuszban a kis- és középvállakozások (is)
Papp László szerint az ambiciózus terveket az elmúlt hat évre lehet alapozni. 2015 és 2021 között ugyanis impozáns gazdaságfejlesztési folyamat zajlott Debrecenben. 30 külföldi vállalat döntött a város mellett és hozott létre új munkahelyteremtő beruházást, vagy a meglévő kapacitásait növelte.
- Jelen pillanatban a külföldi befektetési tárgyalásaink száma meghaladja a hatvanat – közölte a polgármester. – Ha ezt kiegészítjük a hazai kis- és középvállalkozásokkal folytatott tárgyalásokkal, akkor 100 fölötti a Debrecenben reálisan megvalósuló befektetési tárgyalások száma.

Papp László rámutatott: a közeljövőben fontos döntések fognak megjelenni az iparterületeink infrastrukturális feltételeinek javításával kapcsolatban. Az Észak-nyugati Gazdasági Övezetben a BMW 400 hektáros területének infrastrukturális kialakítása jelenleg is zajlik, a második lépésben koncentrálnak arra a 100 hektáros beszállítói parkra, amelyeknek a területét a német autógyáréval együtt nagyrészt felvásárolta az önkormányzat.
- A Déli Gazdasági Övezetben is elértük azokat a paramétereket, amelyek mutatják: a 2016-ban kiépített ipari infrastrukturális kapacitásaink kimerülnek, el kell tehát kezdeni dolgozni a következő ütemen – mondta a polgármester.
Papp László emlékeztetett: a kormánnyal karöltve hosszú ideje dolgoznak Debrecen fejlesztésén.
- Nagyon büszke vagyok erre a 11 évre, mert ezt Debrecen nem csak a jelennek fejlesztette. Olyan folyamatokat indítottunk el, amelyek egyrészt a Debrecen 2030 programban testesülnek meg, másrészt túlmutatnak ezen az időszakon is – hangsúlyozta a polgármester.
- Debrecen nagyon jó úton halad afelé, hogy a XXI. századot megnyerje, és Közép-Európa egyik meghatározó üzleti központjává váljon
– fogalmazott.
A polgármester hangsúlyozta: vannak nagyon biztató és komoly tárgyalásaik a jövőre nézve, de emellett az is nagyon fontos, hogy Debrecen sokrétű gazdasági szerkezetét megőrizzék. Fókuszálnak arra, hogy az irodai kapacitások lekötése is biztosítva legyen, a szolgáltató szektor is erősödjön.
Papp László a Debrecenben felépülő nemzeti oltóanyaggyárral kapcsolatban megjegyezte: azt a kitettséget szünteti majd meg, amiben az országnak a járványidőszakban része volt – ez a gyógyszeripari szektort erősíti a város innovációs képességével együtt, hiszen ehhez kapcsolódva jelentős kutatásfejlesztési program is beindul a Debreceni Egyetemen.
A kis- és középvállalkozói szektor erősítésével kapcsolatban elmondta: polgármesterként már az előző ciklusban komoly hangsúlyt fektetett arra, hogy a szféra felkészüljön a bekapcsolódásra a multinacionális vállalatok termelési láncába. Elindítottak az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központon keresztül egy olyan programot, ami felmérte a szektort, és igyekezett segíteni nekik. Ezt lokálisan is igyekeznek megtenni.
- A Déli Gazdasági Övezetben három ütemben körülbelül 60 hektáros területen szeretnénk biztosítani ugyanazt az ipari infrastrukturális minőséget a helyi kkv-vállalkozásoknak, mint amilyennek a multinacionális vállatok letelepedhettek – mutatott rá a polgármester. – Nagy az érdeklődés, hiszen a múlt heti közgyűlési döntés utáni órákban már több mint 30 regisztráció érkezett be az első 14 hektáros területre. Van esély arra is, hogy helyi vállalatok nagyvállalatokká nőjék ki magukat a nagy cégek partnerségének keretei között.
Papp László arról is beszélt, hogy nincsen szándékuk arra, hogy a határokon túlról hozzanak munkavállalókat Debrecenbe, hiszen iskolavárosként a munkaerőpiaci versenyt az iskolapadokban kell megnyerni.
A városba települő cégek speciális szaktudást igényelnek, ezeket pedig a megkötött szerződések szerint a debreceni iskolákban lehet megszerezni.
- 72 ezer diákunk van, a Debrecen 2030 programnak köszönhetően egy 100 millió eurós oktatásfejlesztési program zajlik a tervezés és a kivitelezés szintjén, az egyetemi innovációs központot például rövidesen át is adják.
A közlekedés örök kihívás
A dinamikusan növekvő lakosságlétszámot követni kell a közlekedés szervezésével, fejlesztésével is. Ezzel kapcsolatban a polgármester úgy fogalmazott: a Debrecen 2030 program fő missziója, hogy a városban zajló fejlesztési-fejlődési folyamatokat kiegyensúlyozza. Tehát a gazdaság által generált továbbgyűrűző hatásokat kell lekövetni és kezelni a közlekedésben, az oktatásban, a kultúrában és a városi élet minőségében is.
- A közlekedés örök kihívás, itt soha nem lehet végeredményt hirdetni – mondta Papp László. – Ezért a 2021-es költségvetés fejlesztési büdzséjének legnagyobb részét a közlekedésfejlesztés jelenti, aki jár a városban, már láthatja a sok helyen zajló munkát.
És sok munka még el sem kezdődött, a polgármester példaként említette, hogy július második felében kezdődik a Bem-tér – Füredi út – Hadházi út – Nyíl utca kereszteződésének a felújítása, és hamarosan eredményt hirdetnek a Bethlen utca – Egyetem sugárút teljes felújításával és bővítésével kapcsolatban, és folyamatban van a Kishegyesi úttal kapcsolatos közbeszerzés is. Ami pedig a távlati elképzeléseket illeti, már a 2022-es költségvetésben konkrét forrással rendelkeznek a keleti elkerülő út tervezésére – így van ez az intermodális központ esetében is.
A közlekedés fejlesztésének fontos szegmense a tömegközlekedés is, különös tekintettel annak vonalas mivoltára. A polgármester elmondta: a kelet-nyugat irányú összeköttetésre lesz szükség ebben – ez lesz majd a 3-as villamos, ami a nyugati oldalon a tócóvölgyi kisállomásba futna be, a keleti oldalon pedig a Dobozi lakótelepet érintené.
Az ingatlanok helyzetével kapcsolatban Papp László közölte: a város a tulajdonában lévő területeken lakásépítési, illetve bérlakásépítési programokat kezdeményezne – például a Tócóvölgy területén úgy, hogy annak zöld jellege is megmaradjon. De vannak a városnak „rozsdaövezetei is”, például a Vágóhíd utca környékén, amelyek rövid távon is alkalmasak lehetnek az ipari funkció megszüntetése után lakhatásra, azonban adminisztratív és önkormányzati eszközökkel nincsen lehetőség a piaci árak befolyásolására.
Civaqua: az ötvenéves terv megvalósul
Papp László beszélt a Civaqua-program állásáról is, hangsúlyozta azon vélekedését, miszerint a Momentum szerepe ebben „nevetséges”. Miután tavaly bejelentették, hogy áttörés következik az ügyben, mert a kormánydöntés rövidesen megszületik, az ellenzéki párt elindított egy aláírásgyűjtést a megvalósulás érdekében.
- Körülbelül ezen a színvonalon született meg Mándi László előterjesztése a Civaqua egészének a megvalósítására 2024-ig – fogalmazott a polgármester, hozzátéve: a nyár folyamán lezárhatóvá válik az első ütem közbeszerzése, utána ősszel elindulhat a kivitelezés.
- Ötven éve várunk erre a pillanatra – hangsúlyozta Papp László. – A szükséges műszaki lépések, tervezési eljárások, közbeszerzések, kivitelezések miatt a 2024-es dátum lehetetlen. Azonban senki nem vonja kétségbe, hogy ez a város egyik legfontosabb természet- és környezetvédelmi programja. Ez a városvezetés ért el először áttörést ebben az ügyben, ezért a 2027-es dátum az önkormányzat és a jelenlegi kormány együttműködésében tartható.
A teljes beszélgetés megtekinthető itt: