Debreceniek Vittenbergában: finisébe ért a Luther-évtized - fotókkal

---

Wittenberg – Az év világtörténelmi jubileuma, a reformáció megszületésének 500. évfordulója Debrecen történelmében is jelentős szerepet játszott.

---

A megemlékezések fókuszában a németországi Wittenberg áll, amelyhez a 16. században a cívisváros is ezer szállal kötődött.

Azt ugyan inkább csak legendának tartják, hogy Luther a vártemplom ajtajára kiszögezte híressé vált 95 tételét, de titkárának, Georg Rörernek egy feljegyzése például alátámasztja, hogy

a tézisek kitűzése tényleg megtörtént.

Mindentől függetlenül azonban a teológus professzor ténykedése olyan horderejű volt, hogy a világot megváltoztatta.

Egy évtized egy fél évezredért

A reformáció kezdetének 500. évfordulójára emlékező ünnepi események csúcspontja október 31. Az „Egy évtized egy fél évezredért” elnevezésű programsorozatban 2008-17 között Németország nagyszabású ünnepségekkel, konferenciákkal, kiállításokkal, koncertekkel emlékezett a sorsfordító eseményekre. A szervezők a „levezetésről” is gondoskodnak: a 2018-as megemlékezések, így a június 3-i UNESCO Világörökség Napja ünnepség is a Luther-évtizedhez kapcsolódik, június 8-10-ig pedig a hagyományt folytatva ismét megtartják „Luther esküvőjét”, amikor az évente megválasztott „Luther-pár” jelenlétében

három napon át úgy zajlik az élet az óvárosban, mint annak idején, a középkorban.

1525 június 13-án itt, az Elba-parti városban kötött házasságot az egykori Ágoston rendi szerzetes Luther Márton és a zárdából szökött apáca, Katharina von Bora.

A reformátor életútjának minden fontos állomáshelye bekapcsolódott a jubileumi évtized megemlékezéseibe. Németországban 36 autentikus Luther-helyszín látogatható, és nyolc tematikus túraútvonal vezet végig a teológus életének helyszínein – érintve Berlint, Frankfurtot, Münchent, Drezdát, Wormsot, Eisenachot, Erfurtot, Lipcsét, Schmalkaldent – hogy csak néhányat emeljünk ki. 2015-ben volt a festő ifjabbik Lucas Cranach születésének 500. évfordulója, így a Cranach-ünnepség is része lett a Luther-évtizednek.

A hit lényege a Krisztusra figyelés

Wittenberg már 1938-ban megkapta a Lutherváros előnevet, hiszen a reformáció elindulása egyértelműen ehhez a településhez köthető. 1517. október 31-én hozta nyilvánosságra Luther 95 tézisét (így a búcsúcédulákkal való kereskedéssel szembeni érveit), állítólag kiszegezte azokat a vártemplom ajtajára. A tételkapu bronztábláján ma is olvasható a 95 egyházkritikai tézis eredeti latin szövege. A Vártemplomot 1503-ban avatták, és tavaly októberben került sor a restaurálására, illetve újraszentelésére. Az eseményen egy éve ott volt az egykori evangélikus lelkész, 2016-ban német szövetségi elnök Joachim Gauck és a dán királynő, II. Margit is.

A templomban temették el Martin Luthert és tudós kollégáját, barátját, Phillip Melanchtont. A köztudat szerint a Vártemplom a reformáció bölcsője, ám a mozgalom anyatemplomának inkább mégis a Városi templom tekinthető. Itt volt prédikátor Luther és e templomban beszélt híveinek először német nyelven. A szentély ékessége a Cranach-oltár, idősebb és ifjabb Lucas Cranach munkája, amelyet a „Reformáció oltáraként” tartanak számon. Középpontjában az Utolsó vacsorával, amelyen egy Luther-ábrázolás is megjelenik Jézus egyik tanítványaként. Bal oldalon Melanchton éppen keresztel, jobbra teológus társuk, Bugenhagen gyóntat. Az oltár alsó részén Wittenberg népe, elől Katharina von Borával, szemben velük Luther prédikál és a kép középpontjában kereszten szenvedő Jézusra mutat azt sugallva, hogy a hit lényege a Krisztusra figyelés.

Debreceniek „Vittenbergában”

A Debreceni Kollégium számára a 16. században az 1502-ben Bölcs Frigyes által egyetemi rangra emelt Universität Wittenberg amolyan mintaként is szolgált. A Szász-Anhalt tartománybeli intézmény népszerűsége 1517 körül nőtt meg, amikor a városka a reformáció bölcsője lett. Luther professzorkodása idején, 1522-1564 között csak Magyarországról 112 hallgató érkezett – ahogy nálunk nevezték - Vittenbergába. Az egyetemen az volt a szokás, hogy a külföldi hallgatók nemzetenként egy-egy „bursába” tömörültek.

A Debreceni Kollégiumban őrzött bursa-anyakönyv arról tájékoztat, hogy 1522-ben alakult meg az első ilyen magyar szervezet.

A társaság Coetusnak nevezte magát, s a wittenbergi jegyzőkönyvek bejegyzései 1609-ben szakadtak meg. Feltehetően azért, mert a debreceni szellemiség a lutheránussal szemben sokkal inkább a svájci reformációhoz kapcsolódott, így a 90-es évektől a debreceni diákok inkább a kálvinista központokba: Genfbe, Zürichbe, Heidelbergbe igyekeztek. A felekezetek szétválásakor Magyarországon a diákok többsége a református egyházat választotta. Ez problémákhoz is vezetett a lutheránus egyetemen, s olyan is volt, hogy a magyar diákokat három hónapra kitiltották.

Wittenbergi diák volt például Méliusz Juhász Péter, aki 1561-72 között debreceni református püspök volt.

Dévai Bíró Mátyás (a „magyar Luther”), Melanchton barátja, 1545-ben halt meg debreceni lelkipásztorként, Sylvester János bibliafordító, az első magyar nyelvtan szerzője, Károli Gáspár (Caspar Carolus Pannonus), a Biblia első teljes magyar nyelvű fordításának elkészítője, Heltai Gáspár, a magyar széppróza egyik megteremtője.

Szegedi Gergely, a debreceni kollégium második rektora, (minden valószínűség szerint azonos azzal a Belényesi Gergellyel), aki Kálvint 1544-ben első magyarként felkereste.

A világörökség részei

Wittenberg óvárosa az Eislebenben lévő Luther emlékhelyekkel együtt 1996-ban lett az UNESCO világörökség része. Az említett wittenbergi templomok mellett a Luther-család háza is kihagyhatatlan látnivaló az ide érkező turista számára, melyben idősebb Lucas Cranach számos Luther-portréját is láthatjuk. De a világörökséghez tartozik a nagy reformátor legközelebbi munkatársának, Philipp Melanchtonnak a lakóháza is.

A felsorolt épületek mellett az UNESCO Világörökség része lett Eislebenben Martin Luder (így az eredeti családnén) szülőháza, illetve a halálának emléket állító polgárház. A szülőházat már a 17. században a világ első történeti múzeumai között emlegették. A Szent Péter Pál templomban keresztelték, és ugyancsak Eislebenben tartotta három nappal halála előtt az utolsó prédikációját a Szent András templomban 1546. február 18-án, ám gyengesége miatt félbe kellett szakítani. Halála után két napig ebben a templomban volt felravatalozva.

Luther egész életében óvta követőit az erőszaktól, halála miatt azonban már nem tudta megakadályozni a schmalkaldeni háborút.

A középkori magját teljességében megőrző, tündéri kis türingiai városka valóságos gyújtópont volt egykor az európai történelemben. 1531-ben itt találkoztak a protestáns hercegek és városok képviselői, hogy a katolikus császár ellen fegyveres szövetséget kössenek.  A schmalkaldeni szövetség kezdetben nem járt sikerrel, s a harci események mindkét fél részéről később is óriási veszteséggel jártak... A szövetség tagjainak fellépése mégis szerepet játszott abban, hogy 1555-ben megszületett a vallási béke. A nagy idők emlékeit őrzi a történelmi városháza, a Szent György templom, ahol Luther prédikációit tartotta, a faházas szerkezetű Luther-ház, ahol a reformátor többször is vendégeskedett. (Ezeket a szobákat ma kiadják turistáknak.) A Wilhelmsburg kastélyban pedig nagyszabású kiállítás látható a reformáció és a schmalkaldeni szövetség történetéről.

További információk itt találhatók: www.germany.travel, www.wittenberg.de, www.lutherstaedte-eisleben-mansfeld.de, www.schmalkalden.com

A fotókat a germany.travel honlap bocsátotta rendelkezésünkre.