Debreceni templomot, stadiont és élményközpontot is beválasztottak az évtized 30 legjobb magyar épülete közé

---

Debrecen – Az építészeti összeállításban a vidéki települések közül Debrecen szerepelt a legjobban.

---

Három debreceni épület is bekerült az Index és az Építészfórum szerkesztői által összeállított évtizedes magyar toplistába. Az elmúlt tíz év 30 legjobb magyar épülete között ott van a Nagyerdei Stadion, az Agóra Tudományos Élményközpont és a Szent György templom is. A vidéki települések közül Debrecen az egyedüli, mely három épülettel is felkerült a toplistára.

A Nagyerdei Stadiont 2014-ben adták át. A szerkesztők szerint ugyan sok aréna épült Magyarországon, de csak kevés volt közülük, ahol az alkotók el tudtak szakadni a megszokott sémáktól.

Az egyik ilyen a debreceni, ahol a bejárathoz rámpa és egy lebegő járda vezet, így a földszinti részeket hasznosítani tudták. Lenn rendezvényterem, fitneszterem, sportorvosi központ, ajándékbolt is működik.

„Az egy nagyon fontos dolog volt, hogy a Nagyerdőt annak kezeljük, ami. Nem véletlenül nem az a neve ennek a területnek, hogy Nagy Park, vagy Debreceni Park, hanem Nagyerdő. Ez számomra is azt jelentette, hogy az erdő-jellegét meg kell hagyni, ebben biztos voltam. Az más kérdés, hogy bizonyos helyeken kicsit ritkítani kellett rajta, hogy be lehessen menni, másutt pedig sűrűbbre venni, hogy megmaradjon az erdős jellege.

Egy kis vadságot is meg kellett őriznie, hogy ne egy mesterkélt, városligetes, angolparkos rész jöjjön létre.

De szükség volt itt ösvényekre, pihenőhelyekre is, amiket tényleg lehet szeretni. Igazából én mindig az emberek lényét, a helyét, a pszichológiáját nézem. Azt, hogy hogyan tudok olyan helyet létrehozni, ami számukra fontos, ami emberléptékű, s amit ezáltal jól tudnak használni. Amikor a Nagyerdőnél kialakítottuk azokat az ösvényeket, járatokat, az emelt szintű közlekedési rendszert, a Békás-tavat bővítő hidat, akkor végig az emberi  tényező, a humán lépték volt a fontos. Az, hogy az emberek megtalálják itt a saját helyüket” – idézte fel korábban a tervezés folyamatát Bordás Péter felelős tervező.

Ugyancsak 2014-ben nyitotta meg a kapuit az Agóra Tudományos Élményközpont, amit a stadionhoz hasonlóan a Hunép épített fel. A „tudományok palotája” a Debreceni Egyetem botanikus kertjében kapott helyet, egy elavult izotóp-labor helyén, két helyi építész, Kovács Péter és Lengyel István munkájának eredményeként.

Lengyel István a Dehir.hu-nak elmondta, az Agórában hat tudományterületnek – csillagászat, fizika-robotika, kémia, botanika, orvosbiológia és hidrobiológia – kellett meglehetősen sok helyet kialakítani.

Mivel a helyszín a botanikus kert volt, a védendő botanikai értékek miatt minél kisebb területben és minél több zöldben gondolkodtak

. Az elbontott labor helyén kialakult tisztáson az épület jelentős része a föld, egy mesterséges domb alá került.

„Fontos egysége az épületnek a hét épülethasáb, melyek monolit tömbként fogadják az erdő felől érkezőket. A fák közt, egy tanösvényen sétálva egyszer csak kinyílik az erdő, egy tavon átívelő hídon sétálhatunk be az épületbe, mely a monolit tömböknek köszönhetően szinte barlangszerűen tárul fel előttünk, ezt hivatott szolgálni a félgömbszerű mennyezeti lezárás, ami földdel van borítva” – magyarázta a tervező.

Az Agórának egyedül a középső eleme emelkedik a fák koronaszintje felé, hogy a tetejében elhelyezett csillagvizsgálót működtetni lehessen.

A legfiatalabb debreceni épület, ami felkerült a 30-as toplistára, a 2015-ben megépült Szent György templom Józsán, mely a Pro Architectura díjat és Média Építészeti Díjat is elnyerte.

Józsa új római katolikus templomának alapkövét 2014 áprilisában tették le, építése mintegy 200 millió forintba került. A költségek jelentős részét a Debrecen-Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye finanszírozta. A telket az önkormányzat ingyen adta. A katolikus templom több mint 1600 négyzetméteres felületen speciális téglaburkolatot kapott.

Az Olaszországban készített egyedi, kézi vetésű téglákból csaknem százezer darabot használt fel a kivitelező. A középkori kőtemplomokat idéző épület egyik különlegessége, hogy a tetejét nem cserepekkel fedték, hanem kisméretű tömör téglából.

Győrffy Zoltán tervező azt mondta,

az volt a cél, hogy a templom olyan hatást keltsen az egyanyagúságával, mintha egy szobrász készítette volna.

Felföldi László plébános pedig úgy véli, az ősi és a modern találkozása a különlegessége a templomnak, mely méltó helyet nyújt az egyházi összejöveteleknek.

A templomban geotermikus padlófűtést építettek ki, és elektromosan fűtött padokon foglalhatnak helyet a hívek. A bükkfából készült padokon egyszerre kétszázan hallgathatják a liturgiát. A templomban külön gyermekjátszóhelyet is kialakítottak.