Debreceni országgyűlési képviselők is felszólaltak az akkumulátorgyárakról szóló parlamenti vitában
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.02.28. 09:25 | Frissítve: 2023.02.28. 09:27
A CATL-akkumulátorgyárról vitáztak hétfőn az Országgyűlésben. A vita kedd hajnalban zárult le.
A földszerzési és beépítési szabályokról, a recski bányászatról, a törökországi földrengés áldozatainak támogatásáról, a humanitárius segítségnyújtásról, valamint az oktatás problémáiról is hangzott el kérdés az Országgyűlésben hétfőn. Ezt követően a Magyarországra telepített és telepítendő akkumulátorgyárak környezeti és gazdasági hatásairól szóló politikai vitával folytatta munkáját az Országgyűlés hétfő este.
Kormány
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a tisztán benzines vagy dízel autók aránya az uniós értékesítésben tavaly már csak 52 százalék volt, a teljesen elektromos autók aránya a 2019-es 2-ről tavaly 12 százalékra nőtt. A kettő közti különbséget a különböző hibrid technológiák adják, amelyekhez szintén kell akkumulátor. A trendek alapján 2030-ra világszerte tízszeresére nőhet az akkumulátorgyártás, és 2035-től csak zéró kibocsátású járművet lehet forgalomba hozni az uniós piacon. A kelet-ázsiai országok jelentős előnyre tettek szert ebben a technológiában, évtizedes tapasztalataik miatt minden nagy európai autógyárnak vannak keleti partnerei - hangsúlyozta.
Dömötör Csaba leszögezte: a beruházásokért nagy verseny indult Európában, most dől el, hogy hol lesznek az európai zöld ipar központjai, és leginkább ott, ahol akkumulátorgyárak is vannak. Ismertette: Európában már most is féltucat nagy akkumulátorgyár működik, és több mint 40 további létesül. Az USA 14 új nagy akkumulátorgyár építését jelentette be, és Kelet-Európában is egyre több akkumulátorgyár épül: a legnagyobb Lengyelországban, de a cseh kormány a gyárépítés mellett a lítiumbányászatot is támogatja, valamint Románia is fel szeretne kerülni a térképre.
Az elektromos autók értékének mintegy 40 százalékát az akkumulátorok adják, ahol nem lesz akkumulátorgyártás, ott leépülhet az autóipar és megszűnhetnek a munkahelyek. Magyarországon már most is 160 ezren dolgoznak a járműgyártásban, a járműipar súlya a nemzeti össztermékben csaknem húsz százalék - mutatott rá. Jelezte: a kormány erős autóipart szeretne magas hozzáadott értékű munkahelyekkel, és azt, hogy Magyarország élen járjon egy új, zöld iparág kiépülésében. A Financial Times szerint Magyarország 2031-re Németország mögött a második helyre kerülhet a gyártókapacitást nézve.
A környezeti terhelésről szólva megjegyezte: ha egy beruházó Magyarországra jön, kötelessége betartani a környezetvédelmi előírásokat, amelyek számos esetben szigorúbbak, mint az uniós előírások például a vízfelhasználásra, a vízminőségre, a talajminőségre és a talaj védelemre, a károsanyag-kibocsátásra, a levegőminőségre vonatkozóan.
Debrecenben nem lesz használt akkumulátor-feldolgozás - tette hozzá. Úgy fogalmazott: a debreceni, és minden hasonló beruházás jól szolgálja majd a magyar ipart.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: a nemzetközi piacok már úgy beszélnek Magyarországról, hogy itt lesz a Nyugat és a Kelet találkozási pontja, ahol a nagy német autógyártók és az ázsiai akkumulátor-beszállítók találkoznak.
Kiemelte: a 2016-ban indult gazdasági folyamat eredményeként Magyarország mára a világ negyedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártójává vált, azóta több mint húsz településen jöttek létre az elektromos akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházások. Ezalatt 47 esetben született pozitív döntés projektekről, amelyek mintegy tízmilliárd euró beruházási volument és mintegy 15 200 új munkahelyet jelentenek a magyar nemzetgazdaságnak. Ebben még nem szerepel a CATL 7,5 milliárd euró volumenű, kilencezer új munkahelyet létrehozó beruházása - jegyezte meg.
Véleménye szerint az ellenzék egy évek óta működő és folyamatosan fejlődő iparág ellen indított összehangolt támadást, miközben a nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy a versenyből senki sem akar kimaradni.
Magyar Levente arról is beszélt: az új beruházások energiaigénye nem veszélyezteti Magyarország áramellátását. Akik ma az elektromos akkumulátorgyárak és beszállító vállalataik magyarországi telepítése ellen hergelnek, azok munkahelyek tízezreit veszélyeztetik, és a magyar gazdaság stabilitását kockáztatják - jelentette ki. Hozzátette: a kormány az ellenzékkel szemben nem lát egyetlen indokot sem arra, hogy ebből a versenyből kimaradjon.
Kitért arra is, hogy a CATL gyárépülete 105 hektárt foglal el, míg a BMW beruházása 400 hektáron épül, ott mégsem volt ekkora felháborodás a termőföld miatt.
Előterjesztői nyitóbeszédek
Párbeszéd: történelmi bűn az akkumulátorgyárak építése
Szabó Rebeka (Párbeszéd) előterjesztői nyitóbeszédében történelmi bűnnek nevezte az akkumulátorgyárak építését, ami örökre Orbán Viktorhoz és kormányához kötődik majd. Felháborítónak nevezte, hogy a kormány úgy fogadta el a Nemzeti Akkumulátor Stratégiáját és úgy akarja az országot akkumulátorgyár nagyhatalommá tenni, hogy előtte sem társadalmi egyeztetést, sem országos környezeti hatásvizsgálatot nem végeztek. Továbbá elmulasztották megvizsgálni, hogy Magyarországon megvannak-e a feltételei az ilyen léptékű akkumulátorgyártásnak. A gyárakhoz rengeteg olcsó energia, nagy mennyiségű tiszta víz és nagy kiterjedésű, másra nem használható földterület kell, hiszen ahol akkumulátorgyár volt, ott a következő évszázadokban "biztosan nem lesz sem kert, sem szántó, sem lakóház" - fogalmazott. Emellett szükséges bőséges szakképzett munkaerő a közelben.
A debreceni gyárat véve példaként, a gyár energiaellátása bizonytalan, vízigénye a vízhiányos területen csak a közüzemi vízhálózatról biztosítható, és több száz hektárnyi termőföldet akarnak feláldozni a gyár miatt. Hajdú-Bihar-megyében munkaerőhiány van, ezért komikus a kormány hivatkozása a munkahelyteremtésre - mondta, megjegyezve, már megkezdődött Debrecenben a lakások felvásárlása a kínai vendégmunkásoknak.
Az akkumulátorgyárépítések eredménye környezeti katasztrófa lehet, országrésznyi területek száradhatnak ki - tette hozzá a párbeszédes politikus.
A DK a gyárépítések leállítását kéri a kormánytól a környezeti adatok nyilvánosságra hozataláig
Oláh Lajos (DK) előterjesztői nyitóbeszédében azt mondta, ha a kormány valóban párbeszédet akar, válaszoljanak az írásbeli kérdésekre, hogy mennyi az energia- és vízigénye a meglévő és tervezett akkumulátorgyáraknak Magyarországon. Szólt arról is, Magyarország hatalmas mennyiségű mérgező hulladék befogadására kényszerülhet a jövőben, melynek költsége, környezeti hatása még felmérésre sem került.
A DK gazdasági és munkaerőpiaci szempontból elhibázottnak, környezeti szempontból veszélyesnek tartja az akkumulátorgyárak építését. A jelenleg tervezett beruházások leállítását kérik addig, amíg az összes környezeti adat nyilvánosságra nem kerül és a lakossággal való széleskörű egyeztetés után a helyi közösség nem fogadja el ezeket. A már megvalósult beruházások esetében a legszigorúbb uniós környezeti elvárások érvényesítése mellett kötelező előírásokat kell tenni az ivóvízszükséglet csökkentésére - jelentette ki. Továbbá azonnal vissza kell adni az önkormányzatoknak az elvett építési hatósági jogköreit és törvénymódosítással meg kell tiltani, hogy a kormány kénye-kedve szerint elvehesse a területeket különleges gazdasági övezetté alakítása címszóval.
A gyárak létesítésénél a környezeti hatástanulmány elkészítése mindig legyen kötelező, és ezen vizsgálatoknak legyen kötelező eleme a társadalmi hatásvizsgálat is - tette hozzá Oláh Lajos.
LMP: a Nemzeti Akkumulátor Stratégia leggyengébb eleme a hulladékkezelés
Csárdi Antal (LMP) előterjesztői nyitóbeszédében kifogásolta, hogy a létrehozott munkahelyek túlnyomó többsége betanított munka. A politikus szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy lehet-e betanított munkára gazdaságpolitikát építeni. Kifogásolta az átláthatóságot az akkumulátorgyárak tervezésénél, hozzátéve, ha a kormány valódi társadalmi vitát akar, akkor nyilvánossá kellene tennie minden hatásvizsgálatot, "ha egyáltalán készültek ilyenek". A politikus szerint a Nemzeti Akkumulátor Stratégia leggyengébb eleme a hulladékkezelés. "Ma nem állhatunk föl anélkül, hogy önök ne adjanak egyértelmű választ arra, hogy az akkumulátorgyártás során keletkező hihetetlen mennyiségű veszélyes hulladék kezelése hol, hogyan és miként fog megtörténni". Mert ez alapvetően fogja befolyásolni a gyerekeink és unokáink életminőségét - jelentette ki Csárdi Antal.
Vezérszónoki felszólalások
Fidesz: a kormány stratégiai célja, hogy a nyugati autógyártók és a keleti akkumulátorgyártók Magyarországon találkoznak
Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: az akkumulátorok nélkülözhetetlen szerepet játszanak a villamosenergia-ellátásban és az Európai Unió zöldpolitikai döntéseinek értelmében az elektromos autóknak nincs jelenleg piacképes alternatívája. Az akkumulátorgyárakért globális szinten és Európán belül is igen komoly verseny zajlik, és Magyarország az európai akkumulátortérképen ideális helyzetben van, köszönhetően központi földrajzi elhelyezkedésének. 2016 óta összesen 5,3 milliárd euró befektetett tőke, ennek révén több mint 13 ezer munkahely jött létre az akkumulátoripari tőkebefektetések eredményeként. Ahhoz, hogy ezek a gyárak tartósan termelni tudjanak és azokat a feltételeket is ki tudják elégíteni, amelyeket az Európai Unió elfogadott, szükségesek a technológiai beruházások. Így évtizedekre biztosítható a magyar járműipar fejlődése és a nemzetgazdaságban betöltött szerepe. Ha ugyanis nem lenne Magyarországon akkumulátorgyár, 2035 után leállhatnának a magyar autógyárak, és ezzel több mint 300 ezer ember munkahelye szűnne meg.
Kitért arra: az elektromosautó-iparban az elektromos autókat elsősorban a nagy nyugati vállalatok gyártják, az elektromos akkumulátorokat pedig nagy keleti vállalatok. A kormány stratégiai célja az, hogy a nyugati autógyártók és a keleti akkumulátorgyártók Magyarországon találkozzanak. A környezetvédelmi kifogásokra válaszolva jelezte, hogy az akkumulátorgyártás zárt rendszer, nem szennyezi a környezetet. Bánki Erik leszögezte: Magyarországon csak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági előírások betartása esetén hajtható végre bármilyen beruházás, így a debreceni üzem építése is. Sőt, a magyar környezetvédelmi szabályozás szigorúbb, mint a német - jegyezte meg.
DK: Debrecen alkalmatlan arra, hogy oda akkumulátorgyár épüljön
Varga Zoltán, a DK vezérszónoka úgy fogalmazott:
Debrecenben senki nem vitatja, hogy szükség van az elektromobilizációra és senki nem mondja, hogy nem kellenek akkumulátorok. Debrecenben csak annyit mondanak, hogy a város alkalmatlan arra, hogy oda akkumulátorgyár épüljön
- tette hozzá.
Debrecenben hosszú hónapok óta veszélyes a levegőszennyezés mértéke, mert a település egy katlanban fekszik - emelte ki. A képviselő felhívta a figyelmet, hogy a város déli határában egy olyan gyárat is építeni akarnak, ami az alapanyagokat fogja előállítani. Ez a kiszolgáló gyár sokkal veszélyesebb lesz, mint az anyagyár - érvelt a képviselő.
KDNP: szigorú szabályoknak és környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni
Juhász Hajnalka (KDNP) leszögezte, hogy mint minden beruházásnál, az akkumulátorgyárak kapcsán is szigorú szabályoknak és környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni. Az akkumulátorgyártás egy előzetes vizsgálatköteles tevékenység - emelte ki a képviselő. Az európainál is szigorúbb technológiai szabályozás célkitűzése, hogy rendes működés mellett semmiképpen ne fordulhasson elő vízszennyezés - jelentette ki. A Debrecenbe tervezett gyár is a legmodernebb technológiák mentén, zárt rendszerben működne - tette hozzá. Az a cég, amely Debrecenbe építene gyárat, tavaly év végén adott át egy hasonló üzemet Türingiában - hívta fel a figyelmet.
Momentum: Magyarországon nincs helye környezetpusztító akkumulátorgyáraknak
Sebők Éva (Momentum) úgy fogalmazott, hogy Magyarországon nincs helye "vízzabáló, vízszennyező és környezetpusztító" akkumulátorgyáraknak. A debreceni vagy a többi akkumulátorgyár helyzete nem egy ilyen vitában fog megoldódni - mondta. Kijelentette, pártjuk mindent megtesz, hogy kikényszerítse a népszavazást Debrecenben.
MSZP: átláthatóságra, biztonságra és bizalomra van szükség
Komjáthy Imre, az MSZP vezérszónoka az átláthatóságot, a biztonságérzetet és a bizalmat hiányolta. Amíg ez nincs meg, addig nem lehet akkumulátorgyárakat építeni - vélte. Kitért arra is, hogy meg kell szigorítani a munkavédelmi ellenőrzéseket. Harmadik országból érkező dolgozókat csak kollektív szerződés megléte esetén lehessen foglalkoztatni - rögzítette. Fontosnak tartotta, hogy legyenek szakszervezetek is a gyárakban - jegyezte meg. "Zsíros magyar földön" jó magyar búzát vessenek, amiből jó magyar kenyér lesz és ne akkumulátorgyárakat építsenek - hangoztatta. Határozati javaslatot nyújtanak be, amelyben az építési feltételeket részletezik - közölte, és azt mondta, ha van bizalom, átláthatóság és párbeszéd, akkor nem kell félni a helyi népszavazástól.
Jobbik: ne legyen szervezett vendégmunkásimport
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka szerint a kormány feltétel nélkül támogatja az akkumulátorgyárak létesítését. A 400 milliárdot is eléri majd az az összeg, amelyet ezek a gyárak megkapnak - jegyezte meg. Kitért arra is, hogy nem szeretnének szervezett vendégmunkásimportot támogatni. Felhívta a figyelmet a magyar munkaerő alkalmazását célzó "kvóta javaslatukra". Alapvetően gazdaságfilozófiai kérdésről van szó - folytatta -, az ilyen gyárakban 12 órás műszakokban, főként általános iskolai végzettségű emberek dolgoznak, kevés a tér a mikro-, kis és közepes magyar vállalkozások számára. Miért nem oszlatja el a kormány a kétséget és finanszírozza a központi költségvetésből a vizsgálatokat? - vetette fel. Azt sem érti, mi szól amellett, hogy ezen üzemeket a lakott területekre ráépítsék.
Mi Hazánk: összeszerelő üzemmé silányítanák az országot
Apáti István (Mi Hazánk) azt mondta, hogy durván aránytalannak tűnik a Magyarországra tervezett gyárak magas száma. Kevesebb kritika érné ugyanakkor a kormányt, ha öt aranykoronás földeket "pécéznének" ki, a gyárak lakott területtől távol létesülnének és nem veszélyeztetnének ivóvízbázisokat - vélte. A tervezett munkavállalói szám töredéke sem áll rendelkezése, így nagy részét külföldről, valószínűleg harmadik országból toborozzák majd. Ez közbiztonsági, közlekedési kérdéseket is felvet - jegyezte meg. Élelmiszeripari nagyhatalommá kellene inkább válni, Magyarországnak ebben kellene inkább élen járnia és nem összeszerelő üzemmé silányítani az országot - mutatott rá. Felvetette azt is, van-e összefüggés a kedvezményes kínai hitelekhez való hozzájutással, amelyek jól jöhetnek, ha a brüsszeli pénzek nem állnak rendelkezésre.
Párbeszéd: Debrecen "elfelejtette" korábbi kifogásait
A debreceni vízbázis érzékeny és veszélyeztetett voltáról beszélt Tordai Bence (Párbeszéd), azt hangsúlyozva, hogy a városi önkormányzat klímastratégiája is felhívja a figyelmet ezekre a problémákra, majd "elfelejtették" ezt a kifogást, amikor felmerült a beruházás. Annyi vizet fog felzabálni ez a gyár, mint a város - mondta a politikus, felvetve, "akár komolyan is lehetne venni" a szakértői előrejelzéseket, ha azok között nem nagyságrendnyi különbségek feszülnének. Hozzátette: a Magyarország összesített vízigénye a tizedével emelkedik, ha megépülnek a tervezett akkumulátorgyárak. Hangsúlyozta: Debrecen térsége amúgy is csapadékhiánnyal küzd, ez pedig éppúgy növekedni fog a jövőben, ahogy a nyarak is mind melegebbek lesznek. A vízre azért van szükségünk, hogy életben maradjunk, és nem azért, hogy egy akkumulátorgyárban szennyvizet készítsünk belőle - mondta.
LMP: ez nem nemzeti politika
Amit most terveznek, az nem nemzeti politika, hanem internacionalista politika - fogalmazott Keresztes László Lóránt (LMP), aki szerint az akkumulátorgyárak építése ellentétes a nemzeti érdekekkel, mivel a pozitív hatások Nyugat-Európában, a negatívak kizárólag Magyarországon jelentkeznek majd. A politikus szerint a vitát az jellemzi, hogy a kormányoldalról "alapvetően pártpolitikai támadást indítanak" az ellenzékiek ellen, eközben éppen annak a Brüsszelnek az kijelentései mögé bújnak, amely ellen "igaztalan szabadságharcot" folytatnak. Az LMP-s képviselő szerint nem készültek el azok a stratégiai vizsgálatok, amelyek megmutatnák, milyen mértékben teszi kockára Magyarország természeti kincseit a beruházás.
Képviselői felszólalások
Bencsik János (Fidesz) kompromisszumnak nevezte az akkumulátorgyártást, mondván, e nélkül a járműipari cégek el fognak lehetetlenülni, ez pedig megdobja a most alacsony munkanélküliséget. Egykori tatabányai polgármesterként arról beszélt: három évtizede olyan fontos döntéseket kellett megyei jogú városa vezetésének meghoznia, hogy várnak-e a kőszén reneszánszára, vagy előre menekülnek. Hangsúlyozta: a szükség kreatívvá és innovatívvá teszi az embert, így ők helyi és térségi mellett külföldi befektetők bevonásával több tízezer munkahelyet adó ipari parkot alakítottak ki.
Barkóczi Balázs (DK) a hulladékelhelyezés és kezelés problémáiról beszélt, mondván, választókerületében 4000 tonna veszélyes anyag lerakását és egy akkumulátor-összeszerelő üzem építését engedélyezték a helyiek megkérdezése nélkül. Azt hangoztatta: se gazdasági, se munkaerő-piaci érv nem szól a csekély hozzáadott értéket nagy környezeti veszélyek mellett teremtő akkumulátor-ágazat Magyarországra telepítése mellett.
Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt: a téma komoly, de azt az ellenzék kampánytémának tekinti, "nemzetközi megrendelésre", annak érdekében, hogy átvegyék a hatalmat az önkormányzati választáson. Azt kérdezte, hol vannak a vitát kezdeményező képviselők, majd arról beszélt, a jelen lévő ellenzékiek nem pontos adatokat hoznak fel saját érveik mellett, így azok nem is vehetők komolyan.
Gurmai Zita (MSZP) közölte: az Orbán-kormány apránként mintegy húsz kisebb-nagyobb akkumulátorgyár építését támogatta az elmúlt években eddig körülbelül 300-350 milliárd forint költségvetési pénzből. Most pedig a debreceni gyár építésével, valamint a meglévő tatabányai és komáromi gyár bővítésével a kormány feszegeti az ország lehetőségeit. Úgy vélte: az akkumulátorgyártás egy olyan iparág, amelyre ebben a nagyságrendben Magyarország adottságai nem alkalmasak, az erre a területre fordított támogatás más gazdasági fejlesztésektől, illetve a szociális ellátástól, az egészségügytől és az oktatástól von el pénzt.
Kósa Lajos (Fidesz) jelezte: az akkumulátorgyártás nincs benne az első tíz legvízigényesebb ágazatban, és energiaigény szempontjából sincs az első ötben, ellentétben a papírgyártással vagy a műtrágya-előállítással.
Ráadásul 97 százalékban újrahasznosítható terméket állítanak elő. Ismertette Debrecen ivóvíz ellátásához napi 75 ezer köbméter réteg- és 15 ezer köbméter felszíni víz, valamint tartalékban napi 25-30 ezer köbméter réteg- és 15 ezer köbméter felszíni víz áll rendelkezésre. Ezzel szemben a város napi vízigénye éves átlagban 40 ezer köbméter, a CATL vízigénye pedig 3600 köbméter naponta, ami elhanyagolható ehhez képest.
Bencze János (Jobbik) egy olyan vitában szeretne részt venni, amely a magyar élelmiszer-feldolgozó iparról szól, és arról, hogy Magyarország déli zónájában hogyan fejlesztik az ipart. Azt szeretné, hogy a képviselők azért versengjenek, hogy a feldolgozó üzemeket hol helyezzék el. De most nem ez a helyzet - tette hozzá. A képviselő azt mondta: azt azonban nem szeretné, ha a magyar termálvíz kincset elpazarolnák "lítiumbányászatra" kínai üzemek számára.
Hollik István (KDNP) értékelése szerint az ellenzék úgy tesz, mintha vita lenne arról, hogy az elektormobilitás szerepelni fog-e a jövő iparában, holott ez a vita már lezajlott. A világon és Európában létrejött egy karbonsemlegességi konszenzus, és ebben az átállás az elektromobilitásra elsődleges fontosságú. "Ha elektromos hajtású autókat akarunk, akkor akarnunk kell az akkumulátorgyártást is" - fogalmazott. Azt is mondta, az akkumulátorgyártásban nagy verseny van, amelybe az EU viszonylag későn kapcsolódott be, ennek ellenére Magyarország piaci pozíciója előnyös. Vannak országok, amelyek ellenérdekeltek abban, hogy Magyarországon akkumulátorgyárak létesüljenek, és nem lehet kizárni, hogy ezek megbízásából beszélnek azok, akik a magyarországi akkumulátorgyárak ellen vannak.
Bakos Bernadett (LMP) kiemelte, pártja soha nem állította, hogy az elektromos autók megoldják a klímaváltozást. A klímaváltozásra a mobilitás átalakítása, csökkentése és a közöségi közlekedés erősítése a megoldás. Kitért arra is, szemben Hollik István állításával, a magyarországi akkumulátorgyárak német és francia autókba kerülnek, tehát nem a magyar igényeket fogják kielégíteni.
Szabó Zsolt (Fidesz) szerint az akkumulátorgyárak azon túl, hogy munkahelyeket, magyar beszállítói allokációt is teremtenek. Azt is mondta, Magyarország jelen pillanatban nem tud áramot tárolni, hiszen nincsenek magashegyi víztározói mint Ausztriának, ezért valamilyen megoldást kell találni, és az importálásnál jobb, ha Magyarországon állítjuk elő a tároláshoz szükséges akkumulátorokat.
Kanász-Nagy Máté (LMP) arról beszélt, a fideszes és KDNP-s képviselők hozzászólásaiból "összeállt" a kormány "hogyan legyünk kínai akkumulátorgyarmat?" című kézikönyve. Ehhez első lépésként ki kell szolgálni a nyugati nagytőke igényeit, vonzó befektetési közeget kell kialakítani a német nagytőkének, például rekord alacsony társasági adóval, majd a német autógyárakat ki kell szolgálni kínai akkumulátorokkal. Ehhez a kínai gyárakat szintén bőkezű támogatásokkal, adókedvezményekkel ide kell vonzani. Majd az orosz energiahordozóknak is minél nagyobb teret kell adni, hogy táplálni lehessen velük a kínai gyárakat. Ha pedig a magyar hálózat nem elég fejlett, akkor óriási távvezetékeket kell fejleszteni, hogy Pakstól Debrecenbe tudjuk vinni az áramot. Végül a marketing része, hogy ezt az egész történetet zöld átállásként kell eladni - tette hozzá Kanász-Nagy Máté.
Kedd hajnalban zárult le a Magyarországra telepített és telepítendő akkumulátorgyárak környezeti és gazdasági hatásairól szóló politikai vita a parlamentben. Ezt követően a napirend utáni felszólalásokkal fejezték be a munkát a képviselők.