Debreceni beruházásban gondolkodik a Master Good cégcsoport

---

Debrecen - A Sága megvásárlásáról, vendégmunkásokról és jövőbeni tervekről is beszélt a Debrecen Televízióban Bárány László ügyvezető-tulajdonos.

---

Magyarország egyik legnagyobb családi tulajdonban lévő vállalkozása az élelmiszeripar szinte valamennyi ágazatában érdekelt Master Good. A cégcsoport neve legutóbb annak kapcsán forgott leginkább, hogy bejelentették: új gyárat építenek. A hazai élelmiszeripar hatékonyságáról, a munkaerő-helyzetről és a vállalatcsoport üzleti stratégiájáról, terveiről is beszélt Bárány László, a Master Good Cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában.

Bárány László, Bárány László és Bárány Péter (Fotó: mastergood.hu)

Ez az év várhatóan gyengébb lesz, mint amilyen a tavalyi volt, de ha 2021-hez viszonyítom, akkor mind árbevételben, mind eredményben fejlődésről lehet beszámolni – kezdte Bárány László.

Az ügyvezető-tulajdonos a Sága cégcsoport felvásárlásával kapcsolatban úgy fogalmazott: „kiváló döntésnek bizonyult”, mivel kiderült, hogy „még nagyobb érték van a cégben”, mint gondolták.

„Mi a csirke csipogásán kívül mindent hasznosítunk” – idézte testvérét Bárány László. Hozzátette: többek között van saját takarmánygyáruk, az itt termelt takarmánnyal etetik a vágócsirkéiket, saját tulajdonú vágóüzemük van, de főző-panírozó üzemmel, kényelmiétel- és állateledelgyárral is rendelkeznek – a húskészítmény-gyártás hiányzott eddig a portfóliójukból, ezt pótolta a Sága.

Miért van szükség egy új gyárra?

Az ügyvezető-tulajdonos azt mondta, a Sága előző tulajdonosa nem költött fejlesztésekre, így azonnal automatizációba, gépesítésbe kezdtek. „Ha mi egy valódi, európai szinten versenyképes 21. századi üzemet szeretnénk építeni, akkor ezt a meglévő telephelyen nem lehet”, fogalmazott. Ezért döntöttek úgy, hogy egy új gyár építésébe kezdenek, ennek helyszíne pedig Sárvár lett.

- Amikor odamentünk, egy piacot és egy márkát láttunk a Ságában. Utána megismertük a sárvári embereket, akik egy nagyon támogató közösség, és

rájöttünk, hogy a Ságában a legfontosabb érték az ember – ez az egész cégcsoportunkra igaz, ebben hiszünk.

Azt mondtuk, úgy fair a sárváriakkal, ha ezt az új gyárat ott építjük meg – mutatott rá.

Nem szabad összekeverni az illegális migránsokat a vendégmunkásokkal

Bárány László arról is beszélt, hogy amikor a kisvárdai üzemben áttértek az automatizációra, robotizálásra, az ő fejében is megfordult, mi lesz így az ott dolgozókkal. Azóta pedig nemhogy kevesebb, hanem több emberre lett szükség, és a termelés is megtöbbszöröződött, mutatott rá.

- A robotokra, az automatizációra nem úgy kell gondolni, mint ami elveszi az emberek munkáját, hanem mint ami a hatékonyságot és a versenyképességet növeli.

Hozzátette, Magyarországon és egész Közép-Kelet-Európában „kimondott tény, hogy munkaerőhiány van”, ez pedig „a további fejlődés gátját képezi”. Ezt ők is korán felismerték, ezért mind messzebbről próbáltak munkavállalókat találni – ez egy idő után azonban nem volt működőképes, ugyanis sokan nem vállalták be a napi 100-150 kilométeres ingázást. Végül, lengyelországi példát látva, ők is elkezdtek vendégmunkások alkalmazásában gondolkodni.

- Nagyon fontos, hogy ne keverjük össze az illegális bevándorlást és a vendégmunkásokat, ugyanis ezek az emberek egy nagyon komoly szűrésen, átvizsgáláson esnek át.

Nemcsak egészségügyi szűrésekről beszélünk, hanem nemzetbiztonsági átvilágításon is átesnek: nem lehetnek büntetett előéletűek, semmilyen erőszakos cselekményben korábban nem vehettek részt stb. – hangsúlyozta.

Hozzátette, ők voltak az elsők, akik Fülöp-szigeteki munkásokat hoztak be Magyarországra, jelenleg pedig a közel 3500 foglalkoztatottjukból mindössze háromszáz vendégmunkás. Őket azokra a nehezebb munkákra hívják, melyeket a magyarok nem szívesen vállalnak.

- Ugyanaz játszódik le nálunk, ami Nyugat-Európában 20-30 évvel ezelőtt, és mához 10-15-20 év múlva biztos vagyok benne, hogy magyar ember nem fog vécét pucolni. Tudomásul kell venni, hogy ha ezt magyar ember nem akarja csinálni, valakinek el kell végezni, erre embert kell behozni – viszont megvan a döntés szabadsága, hogy honnan – mondta.

Debreceni beruházásban is gondolkodnak

Bárány László arról is beszélt, hogy az egész család szorosan kötődik Debrecenhez: itt élnek, nagyon fontos számukra a lokálpatriotizmus, amit számos alkalommal bizonyítottak is – támogatják például a vízilabda-csapatot, de számos karitatív kezdeményezést is. A munkahelyteremtést illetően azonban úgy látja, „jelentős gigaberuházások jönnek Debrecenbe”, és szkeptikus azzal kapcsolatban, mennyire tudnának agrár-élelmiszeripari cégként ezekkel a multivállalatokkal a dolgozókért versenyezni.

- Aminek inkább realitása van a jövőben, hogy egy másik, adminisztratív központot létrehozzunk itt. Jelenleg ugyanis nagyon sok olyan közép-, felsővezetői munkakört betöltő kollégánk van, akik Debrecenből járnak ki dolgozni

– mondta az ügyvezető-tulajdonos.

A teljes beszélgetés az alábbi videóban tekinthető meg: