Debreceni akkumulátorgyár: ellenzéki aggályokra reagált az önkormányzat – videóval

---

Debrecen - Ellenzéki össztűz zúdult az önkormányzatra kínai CATL vállalat debreceni akkumulátorgyárának bejelentése miatt. A beruházás kapcsán a politikusok a kormány és a városvezetés felelősségét hangsúlyozták. A Civil Fórum, a Demokratikus Koalíció és az LMP is sajtótájékoztatót tartott, ahol számos, főként környezetvédelemmel kapcsolatos aggályuknak adtak hangot. Az ellenzéki politikusok szerint a debreceniek feje fölött született döntés. Az ellenzéki aggodalmakra a debreceni önkormányzat közleményben reagált. Közölték: a CATL akkumulátorgyártó debreceni beruházása minden tekintetben meg fog felelni a magyar és az európai uniós környezetvédelmi és egyéb jogszabályi feltételeknek.

---

Múlt héten jelentették be Budapesten, hogy a kínai CATL 3000 milliárd forintból építi fel akkumulátorgyárát Debrecenben a Déli Gazdasági Övezetben. A beruházás kilencezer munkahelyet teremt.

Fotó: catl.com

A Civil Fórum ma arra hívta fel a figyelmet, hogy rossz volt a kommunikáció, a debreceniek feje fölött döntöttek erről a beruházásról. A lakosság pedig aggódik, mert nem tudni, hogy ez a technológia mennyi vizet igényel, ami veszélyes lehet Debrecen rétegvizeire. Gondola Zsolt Zoárd szerint az sem világos, hogy a Civaqua program a Nagyerdő vagy inkább a gyár érdekeit szolgálja. Arra is várják a választ, igaz-e hogy a kilencezer bejelentett munkahely nagy részét ázsiai munkavállalókkal töltik fel.

- Mi arra kérjük a város vezetését, hogy gyűjtse be a környezettanulmányt, kérjen garanciát arra, hogy a távolkeleti dolgozók helyett magyar dolgozók lesznek és közmeghallgatás keretében mondhassák el a debreceniek a véleményüket - mondta el Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum Debrecen Egyesület önkormányzati képviselője.

Méreteit tekintve a kínai akkumulátorgyár háromszor nagyobb lesz, mint az USA-ban, az emberi településektől távol megépített, minden környezetvédelmi előírást maximálisan teljesítő Tesla-gyár, a GigaFactory. Debrecen határába pedig Orbán Viktor régi álmát teljesítve egy több mint 2 millió négyzetméteres gigaberuházást hoznának létre "sumák módon előkészítve" - erről már Varga Zoltán beszélt.

A DK országgyűlési képviselője azt kérdezte: azok, akik támogatták a tervet, egyáltalán tisztában vannak-e azzal, mit szabadíthatnak a városra. Hozzátette, a gazdasági érdekeket felülírja az egészség megőrzése.

- Ha Debrecen fideszes vezetése nem áll a sarkára ebben a kérdésben és nem kezdik meg az azonnali és őszinte kommunikációt a város lakóival és a szakemberekkel, úgy gondolom, hogy történelmi bűnt követnek el - fogalmazott Varga Zoltán.

Az LMP is hasonló álláspontot képvisel. Murguly Mátyás, a párt debreceni politikusa azt mondta: a gyár óránként 1000 köbméteres vízfogyasztása megegyezik 400 ezer háztartás óránkénti vízfogyasztásával. Szerinte nem elképzelhetetlen, hogy a Civaqua program és az önkormányzati víziközművek állami kézbe adásával már nem lehet ellenőrizni, hova is megy a Tisza vize.

- Kérdezem én akkor, hogy is működik ez, kinek az érdekei számítanak? A lakosság érdeke, hogy a lakosságnak legyen meg a megfelelő vize, valamint természetes klíma a Nagyerdő vagy jó lesz a gyárnak, mi meg megsülünk - mondta Murguly Mátyás. 

Az LMP szerint azzal, hogy ekkora területen épül gyár, a betonozás miatt - ahogy fogalmaztak - "újabb szög kerül Debrecen hőkoporsójába".  

Reagált az önkormányzat

Az ellenzéki aggályokra a debreceni önkormányzat közleményben reagált. Elöljáróban hangsúlyozzák: a debreceni gazdaság az elmúlt 8 évben európai mércével is kiemelkedő mértékben növekedett. Több mint 8000 új munkahely létrehozásáról történt bejelentés, amelyek feltöltése folyamatos. 2022. augusztus 12-én a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelentette be, hogy új befektető érkezik Debrecenbe. "A magyar gazdaságtörténet eddigi legnagyobb fejlesztése Debrecenben valósulhat meg. Az elektromobilitás-energiatárolás területén globálisan vezető szerepet betöltő Contemporary Amperex Technology Co. Ltd. (CATL) beruházása a város számára 9000 új munkahelyet jelent. Ez megfelel az eddigi kommunikációnak, hiszen az elmúlt években többször elhangzott, hogy a Déli Gazdasági Övezetben 10-15 ezer új munkahely jöhet létre.", írták.

A közlemény rámutat: Debrecen önkormányzata a kormány támogatásával 2021-ben elindította a Debrecen 2030 programot, amely a város életének minden területén biztosítja a gazdasági növekedéssel lépést tartani képes fejlődést. Óvodaépítés és -bővítések, bölcsődeépítések, színházfejlesztések, közlekedési fejlesztések, egyetemi és szakképzési fejlesztések vannak jelenleg is folyamatban. Ez utóbbiak a jelentős mértékben megnövekedett munkaerőigény képzési hátterét hivatottak biztosítani. Tervezési, illetve kivitelezési fázisban van számos lakóterületi fejlesztés, amelyek részben önkormányzati, részben magánberuházás formájában biztosítják Debrecenben több ezer új lakás építését. Az önkormányzati lakásfejlesztési programnak része egy bérlakás-program is.

Az önkormányzati reagálás a továbbiakban úgy fogalmaz: "Debrecen nemcsak európai, hanem globális szinten is az elektromobilitás egyik vezető városává válik azáltal, hogy a BMW elektromosautó-gyártása mellett akkumulátorgyártó kapacitás is kialakul a városban. Az új gyárnak helyet adó Déli Ipari Park 2001-ben gazdasági rendeltetésű területként került be a város szerkezeti tervébe, ennek megfelelően 2003-tól a szabályozási tervben is iparterületként szerepel. Több mint két évtizede ismert tény, hogy a terület – arra való alkalmassága révén – ipari beruházások fogadására van kijelölve.

Debrecen önkormányzata közleményében visszautasítja és hamisnak tartja azt a retorikát, amely az akkumulátorgyártást olyan színben tünteti föl, amely kizárólag környezetszennyező lehet. Ha így lenne, akkor nem épülnének szerte Európában a fosszilis energiafüggőséget megszüntető vagy részben azt feloldó gyárak.

Hangsúlyozzák: Európában az elmúlt években csaknem negyven akkumulátor- és katódgyár épült. A környezetvédelemre rendkívül nagy figyelmet fordító skandináv térségtől egészen Dél-Európáig több akkumulátorgyárat hoztak létre az elmúlt időszakban. Az Európai Unió célkitűzései között szerepel, hogy a '30-as évek végére szinte kizárólag elektromos járművek legyenek forgalomba hozhatók Európában. Ez a célkitűzés akkumulátorgyárak nélkül nem megvalósítható. A célkitűzés elérésében a Debrecenben épülő gyárnak fontos szerepe lesz. Mindez szoros összefüggésben van a környezetvédelem erősítésével és belsőégésű motorok arányának visszaszorításával.

A CATL a németországi Arnstadtban építette fel első gyárát, amelynek jelenleg tesztüzeme zajlik. Az üzem minden szigorú német környezetvédelmi kritériumnak megfelelt. A CATL debreceni beruházásának a németországi üzemhez hasonlóan mindenben meg kell felelnie a legszigorúbb európai uniós és magyar környezetvédelmi normáknak, folytatja a közlemény.  

"Debrecen jelentős vízbázissal rendelkezik. Az iparfejlesztési folyamatokat a közműszolgáltatókkal egyeztetve, a város adottságait és lehetőségeit figyelembe véve terveztük meg.", hangsúlyozza a későbbiekben a reagálás, amely arról is említést tesz, hogy "a város gazdasága és a lakosság vízigénye teljes mértékben kiszolgálható. Debrecen ipari és lakossági éves vízfogyasztása a 80-as évek közepén volt a legmagasabb. Ma a város éves vízigénye a felét sem éri el a 80-as évek vízfogyasztásának. Még ebben az extrém módon száraz időszakban sem kellett semmilyen korlátozó intézkedést hozni."

Az önkormányzati válasz végezetül ismerteti: a város jelenleg is két lábon áll a vízellátás területén. Támaszkodik a Debreceni Vízmű Zrt. által üzemeltetett vízműkutakra és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt felszíni vízbázisára. (TRV közreműködésével a Keleti-főcsatornából érkező vízre.)

"A Civaqua-program első ütemének köszönhetően Debrecen vízgazdálkodása tovább javítja pozícióit. A város 15.000 liter/perc (napi 21.600 köbméter) vízhozamú vízutánpótlást kap. A Civaqua-program második üteme a terek szerint megtriplázza ezt a kapacitást. Debrecen vízellátása az iparfejlesztési folyamatok mellett is hosszútávon biztosított.", zárul a közlemény.