Debrecenben kiemelt fontosságúak a lakótelepi fejlesztések
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.02.16. 09:38 | Frissítve: 2018.02.18. 15:05
Debrecen - A polgármester beszélt a város erősödő gazdaságáról, és arról, hogy a multinacionális cégek mellett a magyar kkv-k is potenciált látnak Debrecenben.
Debrecen történetének legnagyobb összegű költségvetése lehet az ide. A mérlegfőösszeg 87 milliárd 480 millió forint. A városi közgyűlés február 22-én, csütörtökön tárgyalja az előterjesztést. Ennek részleteiről, valamint az Európa Kulturális Fővárosa pályázatban való továbbjutásról beszélt Papp László polgármester a Debrecen Televízió Köz-ügy című műsorában.
Február 15-én a Magyar Nemzeti Múzeumban jelentették be, hogy Debrecen továbbjutott, így versenyben maradt az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címért. A polgármester köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik részt vettek az előkészületi munkálatokban. Papp László szerint sok tényező befolyásolja a végeredményt, de bízik a sikerben.
- Az általunk benyújtott pályamunka nagyon komoly kidolgozottsági fokot mutatott. Nem a vizuális megjelenésre, a gag-ekre, az audiovizuális megjelenésre építettünk. A meghallgatásra nem is vittünk magunkkal városi imázsfilmet, hanem magára a mondanivalóra, a tartalomra koncentráltunk. A művészeti tartalom, az üzenetek voltak számunkra a legfontosabbak. Természetesen a második fordulóban lesz lehetőségünk kiegészíteni az általunk elmondottakat egyéb tartalmi és audiovizuális lehetőségekkel – mondta a polgármester.
A pályázatot követően Debrecen költségvetéséről beszélt Papp László. Óriási összegnek számít a 87 milliárd 480 millió forint, ez az összeg ráadásul évről évre növekvő tendenciát mutat, a polgármester szerint azonban csalóka lehet ez a kép.
- Ez azt jelenti, hogy most járatjuk csúcsra az európai uniós forrásokból, a kormányzati és városi forrásokból származó fejlesztési pénzeket, de ez nem lesz mindig így, nem tud mindig emelkedni ilyen nagyságrendben. Tavaly 74 milliárd 163 millió volt a költségvetés főösszege, most 87 milliárd, és több mint 13 milliárd a differencia. Ez bőven egy 15 százalék fölötti növekedést mutat egyik évről a másikhoz viszonyítva. Az lenne a jó, ha a város bevételei növekednének ilyen ütemben és nem csak a fejlesztési források adnák ezt a növekedést.
Papp László kiemelte: a város bevételeinek alakulását mutató számokból lehet tényleges következtetéseket levonni – gondolva itt a helyi iparűzési adóra vagy a helyi adóbevételekre. 2014 óta 22 százalékkal nőtt a város adóbevétele, melyből tisztán látszik, hogy
„Debrecen városa és gazdasága erősödik, mindezt úgy, hogy adót nem emeltünk, hanem a teljesítményből, a cégek árbevételéből és adózásából származóan következik be ez a növekedés”.
- A költségvetést abszolút reálisan terveztük meg, mint ahogy az elmúlt évben és az azt megelőző években is. Iparűzési adóbevételünk tavaly az eredetileg tervezetthez képest több mint 400 millió forinttal teljesült túl, 12,2 milliárd forint volt tisztán ez a bevétel. 2018-ban 100 millió forinttal tervezünk többet, 12,3 milliárdot, ez teljesen reálisan várható. Azt vizionáljuk, hogy a gazdaságfejlesztési folyamatoknak köszönhetően Debrecenben 2018-ban már új gyárak állnak üzembe, és a 2018-as és 2019-es években pedig már ebből fakadóan is növekedhetnek az iparűzési adóbevételek.
Hozzátette: csak az európai uniós forrásra beadott pályázatok száma meghaladja a százat, emellett pedig a Modern Városok Programból és saját forrásból megvalósuló fejlesztései is vannak Debrecennek. Ha ehhez hozzáadjuk még a városi beruházásban megvalósuló útépítéseket, útfejlesztéseket, akkor 120-130-tól is több projektet számolhatunk.
A fejlesztések és a munkahelyteremtés kapcsán arról számolt be a polgármester, hogy 2018-ban – jelen állás szerint – három új gyár épül a városban, melyhez továbbiak csatlakoznak az elkövetkező időszakban. Elmondása szerint „Debrecen abszolút kivette a részét a munkahelyteremtésben az elmúlt években”. Több mint 4 ezer új munkahely jött létre, és nem csupán a külföldi multinacionális cégek számára lett érdekes és vonzó Debrecen, hanem a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások számára is.
- Sokszor elhangzik, hogy csak a nagyokkal foglalkozunk, de ez egyáltalán nem így van, hiszen a város gazdaságfejlesztési szervezete, az EDC ugyanakkora hangsúlyt fektet a nagyvállalati szektoron kívül a kis- és középvállalati szektorra is. Azt lehet mondani Debrecen esetében, hogy kiegyensúlyozottan fejlődik.
Az a tipikusan jellemző karaktere, hogy a gazdaság nem egypólusú, hanem ezer lábon áll nagyvállalati és kis- és középvállalati szinten is. Ettől egészséges a város gazdasága, és ez továbbra is fönnmarad. A város a régióban messze a legerősebb gazdaságú várossá lépett elő. Ezt jól mutatja az is, hogy míg 2013-ban 7 és 8 százalék között volt a munkanélküliségi ráta Debrecenben, ez az elmúlt év végére 4,7 százalékra esett vissza. Emellett az oktatás fejlesztésére is komoly energiákat mozgósítottunk – nyilatkozta ki a polgármester, kiemelve, hogy több ezer diák lépett be a debreceni oktatási rendszerbe. A munkaerő-piaci versenyben pedig az a lényeges, hogy „azt tudjuk mondani egy befektetőnek, hogy nyugodtan fejlesszen Debrecenben, mert a mi oktatási rendszerünk olyan mértékben növekszik, hogy ki tudjuk szolgálni a munkaerőigényét”.
Az elmúlt év fejlesztéseiről is beszámolt Papp László: orvosi rendelőket sikerült felújítani, elkészült a Dobozi kispiac, több óvodai fejlesztés is befejeződött, illetve jelenleg is számos fejlesztés kivitelezése zajlik.
- Az Új Főnix Tervben és ennek köszönhetően magában a 2018-as költségvetésben is egy horizontális fejlesztéspolitika érvényesül elsősorban, ami azt jelenti, hogy valóban a város minden részén megfigyelhetőek lesznek a fejlesztések. Ez nem azt jelenti, hogy a város minden problémáját megoldjuk 2018-ban, mert ahhoz még a 87 milliárd forint sem elegendő, de sokat tudunk majd előrelépni.
Debrecen népessége újra növekvő tendenciát mutat, emiatt jelentősek a lakótelepi fejlesztések a város számára.
A városvezetésnek kiemelt szándéka, hogy Debrecen városrészeiben is alközpontok jöjjenek létre, megkönnyítve ezzel a lakók életét. Ilyen centrum lehet a Dobozikertben vagy a Fényesudvarban a kispiac és az azt körülvevő terek, de erre törekszenek a Tócóskertben és a déli városrészben is. A különböző fejlesztések mellett pedig kiemelt figyelmet fordítanak a burkolatlan utak aszfaltozására is: a Kertségi Fejlesztési Program keretében 750 millió forint jut erre a célra.
- Nem az lebeg a szemünk előtt, hogy mindenképpen hasonlítani akarunk a fővárosra, hanem használni akarunk, segíteni akarunk a különböző városrészekben élőknek. Ma Debrecen egy egyközpontú város, ha valaki el akar intézni valamit, szinte biztos, hogy be kell jönnie a belvárosba. Ez közlekedési szempontból sem jó egyébként, mert jelentősen terheli az úthálózatot a lakosság városon belüli mozgása, viszont ha létrejönnek ezek a városrészi központok és ott is megjelennek ezek a szolgáltatások, akkor az ebben a tekintetben is tud változtatni. Ez egy szemléletet tükröz, nem fogjuk tudni minden elemét 2018/19-ben megvalósítani. De elindítottuk azt a folyamatot, amely majd elvezethet oda, hogy amikor ez a város 230, 240 vagy 250 ezer lakosságszámú lesz, akkor már valóban szükségesek lesznek ezek a központok. Ezeknek az előkészítését és fejlesztését most kell elkezdeni.
A teljes beszélgetést az alábbi videóban tekinthetik meg:
Kapcsolódó cikkek:Cím | dátum |
---|---|
Debrecen történetének legnagyobb összegű költségvetése lehet az idei – fotókkal, videóval | 2018.02.12 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (2)
FJUCINE
Akkor miért nem az új modern erőművet használják a házgyári lakások fűtésére?a Piac utcán elég az állomás felé fordulni,hogy lássuk mi az ára a rezsi csökkentésének.Pedig még nem is volt hideg.
Csak halkan merem megkérdezni (a mai világban már nem tudható, mivel kaszálja el magát az ember :-(, hogy utcák felújítására is jut idén? És nem olyan utcákra gondolok, ahol lakik egy-egy párttag vagy pártközeli ember, hanem olyanokra, ahol tényleg kritikán aluli az útfelület. Ilyenek többek között a Thaly Kálmán, Kardos, Laktanya, stb. utcák...