Csak szívvel és lélekkel lehet csinálni: ezt vallják a debreceni hétköznapi hősök

---

Debrecen – Szeretettel és empátiával végzik munkájuk a Városi Szociális Szolgálat szakemberei, akiket elhivatottságukért, a betegek iránt tanúsított példás hozzáállásukért tüntettek ki a Szociális Munka Napján.

---

Hétköznapi hősök: így jellemezhetnénk röviden a Városi Szociális Szolgálat munkatársait, akiket november 13-án, a Szociális Munka Napja alkalmából tüntettek ki Debrecenben. Hat hölgy, akik elhivatottsággal, türelemmel és empátiával fordulnak mind hivatásuk, mind az idős, beteg emberek felé.

A Városi Szociális Szolgálat munkatársait díjazták: középen Nagy Lajosné, a Városi Szocális Szolgálat intézményvezetője

Hajdú-Bihar megyében több mint 1200-an dolgoznak a szociális és gyermekvédelemi szolgáltatások területén. A Városi Szociális Szolgálatnál már nyolcadik alkalommal ünnepelték a Szociális Munka Napját, amely munkaszüneti napnak számít az ágazatban dolgozóknál. A Pallagi úti intézményben ültünk le ezzel a hat szakemberrel, hogy a hivatásukról, az ellátottakhoz fűződő viszonyukról és a napokban elnyert díjukról beszélgessünk.

Empátia és szeretet nélkül nem megy

Bessenyeiné Dombrádi Anett, az ápolás-gondozási részleg vezetője 12 éve kezdett el dolgozni az Idősek Házában diplomás ápolóként: osztályvezetőként, majd részlegvezetőként dolgozott a jelenlegi intézménynél. „Nagyon meglepődtem, mikor megkaptam a díjat, de titkon mindig vágytam rá. Számomra ez egy visszajelzés arról, hogy jó úton haladok” – árulta el Bessenyeiné Dombrádi Anett. Hozzátette: pozitív megerősítést ad a díj, ám előtte is minden nap mosolyogva jött be dolgozni, jó tanácsadónak tartja a humort mind a dolgozók, mind az ellátottak részéről. Tapasztalatai szerint egy-egy mosoly, simogatás mindig pozitív hatású az időseknél.

Korábban koraszülött osztályon dolgozott, azt a szemléletet hozta magával az idősekhez is. „Az az élet kezdete, ez pedig lassan a vége, de ugyanazt a szeretetet, törődést próbálom itt is alkalmazni, hiszen sok idős ember nem tudja elmondani, milyen panaszai vannak. Csak a szívünkkel, szemünkkel láthatjuk ezeket a fájdalmakat” – emelte ki a szakember. Hozzátette:

ezen a szakterületen több a veszteség: halál esetén nehéz elengedniük azokat, akik a szívükhöz nőttek, olykor meg is siratják őket, viszont ez a munkájukhoz tartozik.

A nappali ellátásban és az étkeztetésben tevékenykedő munkatársak közül Tóthné Görög Edit tevékenységét jutalmazták díjjal ebben az évben. A szakember 2003 óta dolgozik a Városi Szociális Szolgálatnál, előbb adminisztrátori, majd segédgondozónői munkakörben folytatta munkáját, majd egységvezetőként is dolgozott. 2017 óta a Nagysándortelepi Gondozó Szolgálat Kandia Utcai Demens Idősek Klubjának szociális munkatársa. A szakember kiemelte: nagy öröm számára ez a díj, hiszen érzi azt, hogy megbecsülik.

„Csak teljes odaadással és empátiával lehet végezni ezt a munkát. Nem mindenki alkalmas erre, viszont az idős, demens betegek nagyon hálásak: legtöbbjük tudja, miért van a klubban. Igazán szerethető, aranyos emberek, ám néhányan olyan állapotban vannak, hogy időnként nem ismernek meg bennünket” – mondta Tóthné Görög Edit. Hozzátette: havonta egyszer hozzátartozói csoportot szerveznek, a foglalkozásokat Pék Győző egyetemi docens tartja. Ezek alkalmával a rokonok egymás között megbeszélhetik problémáikat, tanácsot adnak egymásnak, ez pedig nagy segítség számukra. A szakember hangsúlyozta:

vannak enyhébb és súlyosabb fokú demenciától szenvedő betegeik is, a különböző esetekben nem mindegy, hogy egyéni, kis- vagy nagycsoportos foglalkozást tartanak számukra.

Az Év Dolgozója elismerést a házi segítségnyújtásban tevékenykedő munkatársak közül idén Nagy Lajosné kapta, aki már közel húsz éve házi segítségnyújtásban dolgozik szociális gondozóként a Városi Szociális Szolgálatnál a Fényesudvari Gondozó Szolgálat Víztorony Utcai Telephelyen. „Az otthoni segítségnyújtás másabb, mint az intézmény falai között történő: ott egyedül van a gondozó, magunkra vagyunk utalva, nincs mellettünk kolléganő, főnökasszony, viszont ha probléma adódik, telefonon kapunk instrukciókat” – emelte ki Nagy Lajosné. 

Ahhoz, hogy egy idős, beteg ember házi segítségnyújtásban részesüljön, külső jelzésre van szükség az intézmény felé. A jelzést követően a lehető legrövidebb időn belül a vezető gondozónő ellátogat a beteg otthonába, és felméri, milyen segítségre van szüksége a kérelmezőnek. A gondozási szükséglet értékelő adatlap összesített pontja alapján segítésre vagy személyi gondozásra jogosult.

A szakember a jövő év elején szeretne nyugdíjba vonulni: az idejét két unokájával töltené, bár ahogy önmagát ismeri, rövid idő után máris hiányozni fog neki a munka. 

Az ápolási, gondozási feladatok ellátása terén nyújtott munkájáért kapott elismert Kissné Halászi Éva, aki kisfia születése után, 2015 tavaszán kezdett az Idősek Otthonában gondozóként dolgozni. „Volt egy lehetőség arra, hogy OKJ-s képzés keretén belül kitanuljam a szakmát. Először nem is tudtam, mire számoljak, viszont amikor közel öt éve idekerültem, az első pillanattól az volt az érzésem, mintha mindig is ezzel foglalkoztam volna. Amennyire féltem, annyira könnyen rázódtam bele a munkába” – idézte fel a kezdeteket Halászi Éva. A gondozónő szerint a sikeres munkavégzéshez szükség van empátiára, elfogadásra, az emberek, az idősek iránti szeretetre, és az is fontos, hogy a szakember ismerje saját magát, a képességeit és korlátait egyaránt.

„Amikor egy elesett embernek segítek, látom a szemében a hálát: egy mosollyal, egy simítással, szavak nélkül is jelzi, hogy itt van a helyem, és jól csinálom. Számomra ez nem egy munkahely, hanem egy hivatás” – emelte ki Kissné Halászi Éva. Hozzátette: ezek a visszajelzések motiválják arra, hogy napról napra a legtöbbet hozza ki magából. A gondozónő arra is kitért, hogy bár néhány beteg jobban a szívéhez nő, nem teheti meg azt, hogy „kivételezik” vele, hiszen az osztályon 54 betegről kell gondoskodnia.

Kissné Halászi Éva a kolléganőihez hasonlóan arról számolt be, hogy az intézményben nagyon jó a közösség, egymás munkáját segítik.

A mentálhigiéné terén dolgozó Szabóné Kádár Éva is részesült a kitüntetésben: a szakember több mint 22 éve kezdett dolgozni az Idősek Otthonában mint segédgondozó, később foglalkoztató nővér lett. 2003-ban a szociális gondozó és szervező képesítés megszerzése után szociális és mentálhigiénés munkatárs munkakört töltött be, majd tavaly sikeresen elvégezte a szociális asszisztens képzést. A szakember elárulta: nagyon meglepte az elnyert díj, de már másnaptól érezte, hogy még nagyobb löketet ad az elismerés a mindennapi munkavégzéshez. „Tovább visz az utamon, amiről tudom, hogy az én utam. Ezt a hivatást csak szívvel-lélekkel lehet csinálni” – emelte ki Kádár Éva. Hozzátette: az emberi oldal, a tisztelet, a segítő szándék elengedhetetlenül fontos ezen a szakterületen. Mint elárulta, otthonról hozta ezt a mintát, hiszen három generáció élt együtt az otthonukban, a nagyszülők segítésében is kivette a részét gyermekként.

„A demens részlegen dolgozom. Hihetetlen szeretetet érzek a gondozottak irányában. Nincs két egyforma napjuk, az is nagy hatással van rájuk, hogy milyen az időjárás. Van, amikor megismernek, előreköszönnek, de én hallgatok a nővérke szóra vagy a Katinkára is, holott Éva vagyok...” – árulta el a szakember.

A demens betegeknél minden napnak van egy foglalkoztatási célja, hogy igyekezzenek megtartani a meglévő szellemi frissességet: kézműves foglalkozásokat és felolvasásokat is tartanak például.

A szakmai tevékenységet segítő munkatársak közül a főkönyvi könyvelőként tevékenykedő Kiss Imréné munkáját ismerték el az eseményen. 1996-ban kezdett el dolgozni a jogelőd intézményekben. 2007-ben közgazdász diplomát szerzett, 2008-tól az Idősek Háza gazdasági vezetője feladatait látta el, emellett főelőadó, pénzügyi előadó. 2017 óta a Városi Szociális Szolgálat pénzügyi stabilitásának egyik őrzője. „Bár pénzügyi részlegen dolgozom, én is találkozom az ellátottakkal, amikor helyettesként letéti pénztárosi feladatokat látok el” – mondta Kiss Imréné. Hozzátette, hogy sok itt élő idős embert ismer, jó kapcsolatot ápolnak: ha a pénztárban van, ő adja ki a pénzt az ellátottaknak. 

Fő tevékenysége az intézményben a pénzügyi vonal, a költséghatékony gazdálkodás elősegítése, a szükséges anyagi és tárgyi feltételek megteremtésében való közreműködés. Kiss Imréné kiemelte:

nagyon megható élmény volt számára elnyerni a díjat, hiszen mindannyian sokat dolgoznak, ez az elismerés pedig további motivációt ad.

Az átadó esemény végén hallható produkciókról is beszélt Kiss Imréné: elárulta, hogy minden munkatárs nagyon készül évről évre ezekre az előadásokra, tánc, zene és próza egyaránt a műsor részét képezi.