Centrum áruház, Nagyállomás, Dobozi lakótelepi víztorony: új Debrecen épült 1945 után – fotókkal

---

Debrecen – Mitől izgalmas a háború utáni építészet? Melyek e korszak legfontosabb épületei? Milyen a modern? S mitől szép? Erről, s az új, a város 1945 és 1975 közötti építészetét megidéző kötetről beszélgettünk Kovács Péterrel.

---

Látványos, szép kötet született Debrecen 1945 és 1975 közötti építészetéről. Mitől izgalmas városunk háború utáni építészete? Melyek e korszak legfontosabb épületei? Kovács Péterrel, az Építészmérnöki Tanszék docensével, a kötet egyik szervezőjével beszélgettünk ezekről a témákról.

Dehir.hu: Mi hívta életre a korábbi, hiánypótló mű, a Debrecen modern építészete 1945-75 című kötet folytatását?

Kovács Péter: A mesterszakos építész hallgatókkal 2017-ben kezdtünk el egy kutatást, melynek témája a háború utáni debreceni építészet. Azt vettük észre, hogy a fiataloknak ez már történelem. Sajnos, a korszakról elég kevés, illetve egyre kevesebb az információ és az autentikus visszaemlékezés.

Dehir.hu: Hogyan készült, s milyen szerkesztési szempontok szerint épül fel?

Kovács Péter: Az első kötetben a volt DTV (Debreceni Tervező Vállalat) emblematikus építészeit, azaz Boruzs Bernátot, Kálmán Ernőt, Mikolás Tibort, Sajó Istvánt, Schmidt Tibort, Szabó Jánost mutattuk be, a jelentősebb épületeket képekkel, adatokkal együtt. A második kötetben azzal próbálkoztunk, hogy minden 1945 és 75 közötti olyan épület és alkotó szerepeljen, amely vagy aki az első kötetben még nem volt benne. Ezt a tervezőirodákhoz csatolva tematizáltuk, így maguk az irodák is bemutatásra kerültek. Nagyon érdekesek az IPARTERV-nél, a HAJDÚTERV-nél, a KÖZTI-nél tervezett épületek, de itt mutatjuk be például a Nagyállomást is.

Dehir.hu: A modern sokak számára egyet jelent a „panellal”. A kötetet lapozgatva – vagy a várost járva – azonban láthatjuk, ez nem feltétlenül van így, olykor kifejezetten izgalmas megoldások születtek ebben az időszakban is. Mitől szép, mitől értékes egy modern épület?

Kovács Péter: A modern építészet erős és minőségi korszaka főleg a 60-as évekre tehető, de még ide tartozik néhány, a 70-es évek elején épült egyedi épület is. A kutatási periódus is azért zárul 1975-tel, mert a tömeggyártás korszaka már nem engedte meg a kreatív gondolkodást.

Dehir.hu: Sokan szeretik a régi cívisházakat, ám Debrecen nem csak azokból áll. Milyenek a modern debreceni épületek? Van sajátos, csak erre a városra jellemző arculatuk?

Kovács Péter: Ami minket érdekelt, azok egyedi épületek, így máshol nem megtalálhatók. Ebben az értelemben ezek a város sajátjai, arculatának részei.

Dehir.hu: Ha a legfontosabb épületeket kellene felsorolnia, melyeket emelné ki, melyekre lehetünk büszkék?

Kovács Péter: A legfontosabbak a Centrum áruház, a Petőfi téri toronyház, egyes egyetemi épületek, a Köztemetőben lévő urnacsarnok, a Vasas üdülő, a Bólyai utcai református templom, a Nagyállomás, a Dobozi lakótelepi víztorony, a Városi Sportcsarnok épülete, de még sorolhatnám.

Dehir.hu: Hány korszakra lehet osztani ezt a három évtizedet? Az ötvenes-hatvanas és a hetvenes években emelt épületek például meglehetősen eltérőek első ránézésre.

Kovács Péter: Az ötvenes években még mindig a háború utáni sebeket kellett begyógyítani, erre az időszakra esik a szocreál építészetnek nevezett rövid stíluskorszak, ami hivatalosan 1953-ban, de kis késéssel 1955-ben véget ért.

Sokan tévesen mindent szocreálnak neveznek, ami a szocialista érában épült,

pedig egy teljesen más, inkább a klasszicizmus formáit használó építészetről volt szó. De a debreceni építészetben a fellendülés a hatvanas években kezdődött, ekkorra erősödött meg az a debreceni tervező vállalat, mely nem csak regionális szintű, hanem később már külföldi feladatokat is megoldott, hazai és nemzetközi tervpályázatokon vett részt. A hetvenes években már főleg a tömeges lakásépítéshez kellett terveket gyártani.

Dehir.hu: Egy épület esetében a forma mellett az is számít, mennyire funkcionális. Ebben a megközelítésben milyenek voltak ezek az épületek?

Kovács Péter: A modern építészet alapvetően funkcionalista volt, így kis költségvetésű, de működőképes épületeket kellett építeni. Szerintem ezek az épületek ebből a szempontból igényesek.

Dehir.hu: A régi lakótelepi lakásokat elég sok kritika érte, mennyire kicsik, praktikátlanok, rossz beosztásúak.

Kovács Péter: Az első lakótelepek egy központilag diktált program alapján épületek, fővárosból kapott típustervek alapján, ahol a tervezőknek a lakás alapterülete és a bekerülési költség terén meg volt kötve a kezük. Egyébként az első kísérleti lakótelep Budapesten jó beosztású lakásokat tartalmazott, de nem ezek épültek. Amikor a házgyárakat telepítették, akkor egy olyan szovjetektől átvett sablonrendszert kellett alkalmazni, amit nagyon nehéz volt megváltoztatni. Megnyugtathatom, hogy a tervezőket nagyon is érdekelte az emberek élete, amit az adott kereteken belül tehettek, azt megtették.

Egy idő után saját debreceni fejlesztések készültek, a kivitelező egy kicsivel nagyobb szabadságot hagyott a tervezőknek, de még ekkor is nagyon szigorú elvárásoknak kellett megfelelni.

Dehir.hu: A hetvenes években a debreceni városkép eléggé eklektikus irányba mozdult el: sok helyen egymás mellett állt a régi és a modern – mondjuk a Titász irodaház és az akkori Kossuth-gimnázium épülete. Az építészeket ez nem zavarta vajon? Vagy megtervezték, amit rendeltek tőlük?

Kovács Péter: Az akkori tervezők nevében nem tudok nyilatkozni. A kötetek nem kritikai, sokkal inkább adatfeltáró célból készültek.

Dehir.hu: Milyen város Debrecen? Egerre azt szokták mondani, barokkos hangulatú: és a mi városunk?

Kovács Péter: Egernek csak a belvárosa barokkos hangulatú, azon kívül kevésbé egységes a kép. Debrecen sokkal nagyobb léptékű város, nagy változásokat megélt, kevésbé összecsiszolt belvárossal. Ezzel együtt én látom az értékeit, sőt sokan az építészek közül irigykedve nézik a dinamikus fejlődést, de azt, hogy milyen hangulatú, nehéz megmondani.  

Dehir.hu: Építészként és debreceniként kinek ajánlja ezt a kötetet? S mit tanácsol, ha egy laikus veszi kézbe, mire figyeljen?

Kovács Péter: Valószínűleg mást nyújt az idősebb és a fiatalabb generációknak. De ha elmegyünk egy épület előtt, legalább tudjuk, hogy ki tervezte, mikor épült. Tudunk hozzárendelni arcokat, embereket.

Akik sokat dolgoztak, hogy elkészüljön ez a két könyv

Az első kötet szerzői: Gyöngyösi Miklós, Horváth Anett, Kovács Nikolett, Ládi Gabriella, Mártha Anna, Megyesi Miklós, Pásztor Anna, Roszkos Zsófia, Szuszik Dóra, Zbiskó Éva.

A második kötet szerzői: Csomós Orsolya, Kocsmár Bianka, Nagy Richárd, Nyeső Enikő, Schefler Edina, Soltész Angéla, Tóth Adrienn, Zahari Tünde                                       

Oktatók: Keller Ferenc, Kovács Péter DLA  

Kovács Péter cikkünkben szereplő portréképét Oláh Tibor készítette.