Büszke lehet rájuk a város: őket díjazta Debrecen városa nemzeti ünnepünkön – fotókkal, videókkal

---

Debrecen - Az ünnepi közgyűlésen kiosztották a város Csokonai-, Hatvani-, Hajós Alfréd- és Boncz László-díjait. Nézze meg kisfilmjeinket a díjazottakról!

---

Október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 62., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 29. évfordulója tiszteletére Debrecen önkormányzata ünnepséget rendezett kedden a Kölcsey Központban.

Fotók: Miskolczi János

A hagyományok szerint a város ebből az alkalomból azon polgárait köszönti, akik kimagasló értékeket hoztak létre a tudomány, a művészet, a környezetvédelem és idegenforgalom, az egészségügy, a szociális tevékenység, a sport vagy az építészet területén.

Az ünnepi közgyűlésen Papp László, Debrecen polgármestere mondott beszédet. Kiemelte, október 23-a a mai divatos szófordulattal élve nem egy hosszú hétvége egyik napja, nem lehetőség egy kis kirándulásra, hanem a magyar nemzet történetének egyik legkiemelkedőbb napja.

Mint fogalmazott, van felelősségünk abban, hogy ez a nap örökké a szabadság, egy soha véget nem érő küzdelem emléknapja legyen. Hangsúlyozta, a szabad nyugaton könnyű volt forradalmárnak lenni, próbálták volna meg itthon, a tönkretett emberéletekért nincs bocsánat, a kommunista rémálomból szabadulni akaró ország a szabad Európához akart csatlakozni, de Európa nem volt elég bátor ahhoz, hogy egy kis országnak segítséget nyújtson a Szovjetunióval szemben.

Elmondta, azért sem engedhetjük meg az emlékek halványodását, mert a világtörténelemben is sorsfordítóak voltak a magyarországi események, a forradalom a szabadságvágy élő szimbólumává vált, de a magyar társadalom csak 1989-ben élhette meg azt az eufóriát, hogy szabadon lehetett ünnepelni és szabadon lehetett beszélni a forradalomról.

-  Ma egy olyan országban élünk, ahol lehetőségeinket csak a képességeink korlátozhatják. Ma lehetőségünk van az emlékezésre, emlékezni a forradalomra és az áldozatokra. Ma is vannak olyanok, akik ha itthon politikailag nem elég erősek, ha nem tudják akaratukat saját erőből érvényesíteni, hívnak külső segítséget, mint ahogy tette 1956-ban Kádár János. Most nem tankkal jönnek, hanem Sargentini-jelentéssel, politikai nyomásgyakorlással, hetes cikkellyel. Ötvenhat hőseinek hazaszeretetére, bátorságára, kitartására az ország érdekében ma is szükség van – hangsúlyozta Papp László polgármester.

Csokonai-díjasok: Asbóth Anikó, Balogh József és Máthé András

A Debrecen Város Csokonai-díja elismerést a képviselőtestület a kulturális élet, az irodalom, a művészetek terén kimagasló alkotó tevékenységért; a társadalomtudományok, a közművelődés területén éveken keresztül maradandó értékeket teremtő kiemelkedő munkáért; valamint átfogó életmű elismeréseként adományozza. Idén Csokonai-díjat kapott Asbóth Anikó bábművész, a Vojtina Bábszínház igazgatója, Balogh József zenetanár, karnagy, zenekritikus, valamint Máthé András fotóművész.

Asbóth Anikó bábművész, a Vojtina Bábszínház igazgatója és művészeti vezetője. A társulatnak több mint negyven éve tagja. Diplomáját 1981-ben a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán szerezte mint tanító-népművelő, majd a Budapest Bábszínház bábszínész-képző stúdiójában szerzett bábszínész szakképesítést. Direktori munkássága mellett gyakori szereplője a bábszínház előadásainak.

A Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsának tagja. A már évek óta hagyományosan megrendezett Idesüss a figurásra! és az Itt a vége, fuss el véle! című évadnyitó és -záró rendezvények megvalósításához nagyban hozzájárul rendezői tevékenységével. Munkássága elismeréseként 2014-ben Magyar Arany Érdemkeresztet kapott, 2017-ben Blattner Géza- és Debrecen Kultúrájáért Díjban részesült.

Nézze meg a Debrecen Televízió kisfilmjét a díjazottról!

Balogh József zenetanár, karnagy, zenekritikus. 1976-ban szerzett oklevelet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatán. Pályáját középiskolai tanárként kezdte a Fazekas Mihály Gimnáziumban, majd 1980-tól folyamatosan a Simonffy Emil Zeneiskola – a mai Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – fuvola- és kamarazene-tanára, később igazgatóhelyettese.

Tíz éven keresztül a Kodály Kórus énekese és szólamvezetője volt. 1999-ben kollégáival megalapította a Flautando kvartettet. 2001-től a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny titkára, majd 2007-től igazgatója. Zenei írásai, kritikái rendszeresen megjelennek az írott és elektronikus sajtóban egyaránt. 2012-től a Debreceni Lyra Szimfonikus Zenekar karnagya. 2014-ben Komlóssy Lajos-díjban, 2015-ben a Lyra Szimfonikus Zenekar karnagyaként KÓTA-díjban részesült, 2018-ban pedig megkapta a Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.

Nézze meg a Debrecen Televízió kisfilmjét a díjazottról!

Máthé András fotóművész szakmája iránti szeretetét amatőr fotós édesapjától kapta. Több évtizede rögzíti képekre a város kiemelkedő rendezvényeit, kiállításait, fesztiváljait. Harminc éve állandó fotósa a Csokonai Színháznak. A színművészek elismerésére megalapította a Fotó Art Díjat. 2005-től tagja a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének, 1973 óta tagja, 2007 óta pedig vezetője a Debreceni Fotóklubnak és aktív szervezője a Balatonfüredi Művésztelepnek.

Művészete tematikailag rendkívül változatos és folyamatosan megújuló. Kedvenc témái a táj-, a természetfotózás, az akt- és a tárgyfotózás. Maradandó portrékat készít pályatársakról, kortársakról. Legfrissebb munkája Debrecen tudományos, oktatási, kulturális és egyházi jellegű épületeinek fotózása egy Debrecenről szóló tanulmánykötet számára. A fotósok közül elsőként kapta meg a Debrecen Kultúrájáért Díjat. Több évtizedes igényes szakmaisága, sikeres alkotói pályája a fiatalabb fotósgenerációk számára is példaértékű.

Nézze meg a Debrecen Televízió kisfilmjét a díjazottról!

Hatvani-díjasok: Kiss Gabriella és Végh László

A Debrecen Város Hatvani-díja elismerést a közgyűlés azon személyeknek adományozza, akik a város fejlesztése érdekében a természettudományok, a gazdasági élet, az egészségügy, a szociális tevékenység, az idegenforgalom és a környezetvédelem területén kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki; valamint átfogó életműveket ismer el vele. Idén a közgyűlés Debrecen Város Hatvani-díja elismerő díjat adományozott Kiss Gabriella pedagógusnak és Végh László fizikusnak.

Kiss Gabriella középiskolai tanár, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolájának intézményvezető-helyettese. 1986-ban diplomázott a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ezt követően lett a gimnázium tanára. 2010-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a latin-amerikai irodalom doktora lett. Rendszeresen publikál a Filológiai Közlönyben, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának folyóiratában, illetve az ELTE Spanyol Tanszékének kiadványaiban.

2008-tól tagja az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny szakmai bizottságának. 2015 óta mestertanár, pedagógus-minősítési és tanfelügyeleti szakértő, 2016 óta kutatótanár. 2018-ban az ő vezetésével készítette el gimnáziuma tehetséggondozó munkacsoportja az Európai Tehetségpont pályázatot, s került be az iskola az Európai Tehetséggondozó Hálózatba Európai Tehetségpontként.

Nézze meg a Debrecen Televízió kisfilmjét a díjazottról!

Végh László a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete Elméleti Fizikai Laboratóriumának nyugalmazott tudományos főmunkatársa. 1956 óta él Debrecenben. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1972-ben szerzett fizikus diplomát, majd ugyanattól az évtől az Atommagkutató Intézetben dolgozik. Hosszabb idejű tanulmányutakon járt Svédországban, a Szovjetunióban, Japánban, az Egyesület Államokban és Németországban.

A természettudományokkal, a fenntartható fejlődéssel, a természettudomány és a vallás kapcsolatával foglalkozó előadássorozatait 1993 óta nemcsak a Debreceni Egyetemen tartja, hanem a kárpát-medencei és országos értelmiségi, ifjúsági és tudományos konferenciákon is. Több nemzetközi pályázatot is megnyert. A Debreceni Református Kollégium Igazgatótanácsa 2013-ban a hazánkban kémiát magyarul először tanító Kerekes Ferencről elnevezett díjjal tüntette ki.

Nézze meg a Debrecen Televízió kisfilmjét a díjazottról!

Hajós Alfréd-díjasok: Aradi Jánosné Lázár Magdolna és Köstner Vilmos

A Debrecen Város Hajós Alfréd-díja elismerést a versenysportban, a szabadidősportban és az utánpótlás-nevelésben sportvezetői, edzői szakterületen magas színvonalú munkát végzők kaphatják; azon sportolók, akik kimagasló eredményeket értek el; illetve a testnevelés és diáksport területén éveken keresztül kifejtett kiemelkedő sportszakmai, oktató munkáért, maradandó értékeket teremtő tevékenységért adományozható egyéneknek és közösségeknek egyaránt. Hajós Alfréd elismerő díjban részesült Aradi Jánosné Lázár Magdolna középtávfutó, olimpikon valamint Köstner Vilmos kézilabdaedző.

Aradi Jánosné Lázár Magdolna középtávfutó, olimpikon. Diplomáját a Kossuth Lajos Tudományegyetem programozó matematikus szakán szerezte 1975-ben. Ugyanebben az évben az Universiadén egy 4. és egy 6. helyezést ért el. Montrealban részt vett a XXI. Olimpiai Játékokon. 1978-ban Prágában Európa-bajnokságon képviselte hazánkat. Lovas Antalné jóvoltából ismerkedett meg az atlétikával.

Középtávfutóként tizenhétszer ünnepelhetett magyar bajnoki címet, és összesen tizenegy alkalommal futott magyar országos csúcsot.  800 méteren egyéni csúcsával 1975-ben a világranglistán tizedik volt és ez az eredmény 28 évig volt magyar rekord. Kedvelte a mezei futóversenyeket is, ahol egymást követő négy évben – 1975-től 1978-ig – nyert magyar bajnokságot. Férjével jelenleg is aktívan dolgoznak a Debreceni Sportcentrum – Sportiskola atlétika szakosztályánál céljuk megvalósításáért, ami élvonalbeli közép- és hosszútávfutók nevelése.

Nézze meg a Debrecen Televízió kisfilmjét a díjazottról!

Köstner Vilmos 1968-ban került kapcsolatba a kézilabdával testnevelő tanárának, Ökrös Istvánnak köszönhetően. 1991-ben Komáromi Ákos pályaedzőjeként kezdett el dolgozni a DVSC-nél, majd három év elteltével már ő irányította a felnőtt női együttest. Az itt eltöltött idő alatt három ízben is volt vezetőedző, s összesen négy második, egy-egy harmadik és egy negyedik helyezést ért el a csapattal a hazai bajnokságban.

Pályafutása csúcsa 1995-re datálódik, amikor az ő vezetésével nyert EHF-kupát a Loki, ezért kiérdemelte a Debrecen Városáért emlékérmet. Ezt sikerült a következő évben túlszárnyalni, amikor a csapat sikeresen meg is védte az EHF-kupát. 2014-ben Németh András segítőjeként a magyar női válogatott mellett is dolgozott. Jelenleg is aktív, a második vonalba tartozó Nyíradony felnőtt és a DVSC egyik utánpótlás csapatát trenírozza. Többször kiérdemelte az év edzője címet, 2018-ban pedig megkapta a Magyar Kézilabdázásért emlékérmet.

Nézze meg a Debrecen Televízió kisfilmjét a díjazottról!

Boncz László-díjasok: Balogh Barnabás és Nagy Lajosné

A tavalyelőtt alapított Debrecen Város Boncz László-díja a gyermekvédelem, gyermekjólét, családsegítés, idősgondozás és a fogyatékos személyek ellátása területén, valamint az egészségügyi alap- és szakellátás és egészségmegőrzés területén intézményesített vagy intézményi kereteken kívül, a lakosság érdekében kimagasló szakmai tevékenységet végző és kiemelkedő eredményeket elért személyek munkájának elismeréseként adományozható. A Boncz László-díjat idén Balogh Barnabás, a Magyar Református Szeretetszolgálat lelkész-igazgatója és Nagy Lajosné, Debrecen Megyei Jogú Város Szociális Szolgálatának intézményvezető-helyettese kapta meg.

Balogh Barnabás a Magyar Református Szeretetszolgálat lelkésze. Pályáját segédlelkészként kezdte Nagybányán, majd Biharvajdán folytatta szolgálatát, emellett a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben vállalt különböző tisztségeket. 1990 és 2000 között több egyházi tisztséget viselt, melynek során 240 gyülekezet missziós munkáját hangolta össze. 2007-től 2011-ig a Magyarországi Dorcas Segélyszervezetnél tevékenykedett, ezt követően a Magyar Református Szeretetszolgálat lelkész-igazgatója lett.

2015-től két éven át a Debreceni Karitatív Testület elnöki tisztségét töltötte be, ezzel is hatékonyan segítve az országosan is újszerű civil összefogást. Példájával nem akart mást elérni, mint környezetét érzékenyíteni. Hivatásának és küldetésének tekinti: szóval és tettekkel segíteni a rászorulókat. Embertársai iránti alázata példaértékű. A karitatív összefogás erősítésében és megújításában maradandó értéket teremtett Debrecenben.

Nézze meg a Debrecen Televízió kisfilmjét a díjazottról!

Nagy Lajosné Debrecen Megyei Jogú Város Szociális Szolgálatának intézményvezető-helyettese 1990-től dolgozik szociális területen. Pályáját gondozónőként kezdte, majd klubvezetőként, szervező gondozónőként, diplomás ápolóként, gondozószolgálat vezetőjeként tevékenykedett. 2005-től a városi szociális szolgálat szakmai vezetője, intézményvezető-helyettese. Teljes eddigi munkásságával hozzájárult ahhoz, hogy Debrecen gondoskodó város lehessen.

Szerteágazó szakmai tudása a szociális munka minden területére kiterjedően, egészségügyi szakterületen az elméleti és gyakorlati munkában egyaránt nélkülözhetetlen. Az otthoni szakápolásban személyesen is közreműködik. Ismereteinek folyamatos bővítésével sokat tesz az idősek ellátásának jobbítása érdekében. Szakmai felkészültségének, kisugárzásának és kedvességének köszönhetően – amelyet minden ellátott és munkatárs iránt tanúsít – kiérdemli a tiszteletet és elismerést.

Nézze meg a Debrecen Televízió kisfilmjét a díjazottról!