Borzalmas állapotban van a Halápi Csárda a debreceni Erdőspusztán – fotókkal

---

Debrecen – Évek óta üresen áll a cívisváros nagy múltú építészeti és ipartörténeti értéke. Az egykori vendéglő és bolt ma már balesetveszélyes.

---

A legendás helyen a krónika szerint Kazinczy Ferenc is megszállt, és nagyon elégedetten nyilatkozott a szolgáltatásairól. Murányi János helytörténeti műve szerint a csárda 1731-ben épült, egy időben a szintén Debrecenhez tartozó Látóképi Csárdával. A józsai Rózsás Csárdát 1780-ban húzták fel, a legidősebb pedig a Hortobágyi Nagycsárda a maga 1699-es születési évével.

Az immár tehát „kereken” 285 éves Halápi Csárda előbb csak földbe süllyesztett pince volt, majd a 19. század elején átépítették – olvasható a leírásban. A népies klasszicista stílusú, téglaoszlopos vendégfogadót Köhler György tervezte. Régi fotók tanúsága szerint egykoron itt volt a falu központja, s ennek köszönhetően igen élénk élet zajlott benne.

A szép fogadónak az utolsó időben is volt fapados kerthelyisége, hűs pincéje, valamint fészere és kinti illemhelyei is. Most már azonban évek óta nem használják: az egyre romosabb s elhagyatottabb csárdán és környékén az enyészet hatalmasodott el. Pedig itt nevezetes túraútvonalak futnak, és innen lehet eljutni a Hármashegyaljai-tóhoz, a Zsuzsi-végállomáshoz és a csillagdához is. Így az – ilyenkor szinte járhatatlanul homokos – útra fordulók rögtön a csárda lehangoló látványával kénytelenek szembesülni...

A környék a Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozik, és szerencsére a pecsételő állomás még épségben áll a rom mellett. Az Erdőspusztákhoz tartozó Haláp egyébként az Árpád-korban még templomos falu volt, amit 1360 körül a Debreceni nevű család birtokolt. Lakói azonban a török időkben elmenekültek, és a falu elnéptelenedett. A város 1854-ben vásárolta meg.

(Régi fotók forrása: Erdőspusztai Horgászportál)