Az újratervezhető divatról írt könyvet a debreceni kutató
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2022.03.15. 09:15 | Frissítve: 2022.03.16. 13:28
Debrecen - Keszeg Anna szerint ebben a szürreális időszakban dönthetünk: álmodni akarunk a ruháinkkal, vagy itt maradni az ismét félelmetes realitás talaján. Interjú.
Divat-újratervezés címmel jelent meg Keszeg Anna új kötete: a Debreceni Egyetem oktatójával a fenntartható divatról, az Instagram hatásairól és a debreceniek öltözködéskultúrájáról is beszélgettünk.
Keszeg Ágnes illusztrációi a Divat-újratervezés című kötetben
Dehir.hu: Hogyan lehet újratervezni a divatot egy pandémia közepén, után?
Keszeg Anna: A könyv nemcsak a pandémia utáni divat-újratervezésről szól, hanem háromirányú újratervezésről. Egyrészt a divatipart az elmúlt évtizedekben rendszeres támadások érték a fenntarthatatlan működési modellje miatt. Ez mind belülről, mind kívülről megfogalmazódott: nem életszerű és sosem volt életszerű az a nagyon felpörgetett termelési ritmus, amely szerint működik. Talán az átlagemberben nem tudatosodik, de
egy-egy központi jelentőségű divatmárka tervezője évente öt-hat kollekciót talál ki.
Érdemes belegondolni, hogy ez az egyéni kreativitást mennyire próbára teszi. Az irigyelt tervezők gyakorlatilag gépek, akiknek folyamatosan kellene tartalmat ontani magukból. De ugyanúgy fenntarthatatlan az iparág működése, az alapanyagok előállításától kezdve a társadalmi egyenlőtlenségek szisztematikus fenntartásán alapuló termelésen át az iparág elitjeinek költséges és környezetszennyező életmódjáig. Illetve az egyéni divatfogyasztás túlkapásairól, a folyamatos és rendszeres túlfogyasztásról még nem is beszéltünk. Mindenekelőtt emiatt kell újratervezni a divatot. Másrészt a közösségi média megjelenése állította kihívás elé az iparágat: az egyénített, exkluzív darabok iránt elkötelezett divat mit kezd önmagával a tömegtermelés és a folyamatos tartalomáramlás korában. A kötetben sok helyen foglalkozom ezzel a kérdéssel: milyen márkázási stratégiákat kell a divatmárkáknak követniük, hogy exkluzivitásuk a közösségi média korában is megmaradjon? Harmadszor
a pandémia miatt is aktuálissá vált a divat újratervezése, hiszen a megváltozott életmód megváltozott öltözködési szokásokat is teremt.
A pandémiát a divatipar a nagy újratervezés lehetőségeként élte meg, de picit pesszimistának kell lennem a beváltott ígéretek tekintetében. Az elmúlt tavasz a visszarendeződésről szól, mintha nem igazán sikerült volna az iparágnak tanulnia korábbi hibáiból. És ez volt követhető abban is, hogy az éppen zajló háborús helyzet a milánói és párizsi divathéten nagyrészt reflektálatlan maradt.
Dehir.hu: Mennyi munka, kutatás előzte meg a könyv megszületését?
Keszeg Anna: A könyvben körülbelül tíz év kutatásait és esettanulmányait gyűjtöttem össze, igyekeztem aktualizálni a szövegeket ott, ahol erre szükség volt. A könyvben a divatillusztrátorként is dolgozó testvérem, Keszeg Ágnes illusztrációi láthatók. Tudományos munkáról és nem albumról van szó, öt fekete-fehér grafikát tartalmaz a kötet. Bár ezeken a rajzokon konkrét divatmárkák inspirációja érezhető, még a divatban jártas olvasónak is kihívás felismerni, hogy mire történik utalás. Remélem, lesznek, akik eljátszanak ezeknek az illusztrációknak a megfejtésével.
Dehir.hu: Mikor várható a debreceni bemutató?
Keszeg Anna: Egyelőre debreceni könyvbemutatót nem terveztem, március 29-én Budapesten fogjuk bemutatni a METU meetup rendezvénysorozat keretei között. Valószínűleg, hogy az idén ősszel sorra kerülő a Fashion Fesztivál Debrecen eseményen sort fogunk keríteni a kötet bemutatására is.
Dehir.hu: Közösségi média és divat viszonya: mennyiben változtatott az öltözködésünkön az Instagram, a Facebook, és eleve az, hogy szeretjük magunkat ezeken a felületeken mutogatni (s olykor jobbnak, beállítani, mint amilyenek vagyunk)?
Keszeg Anna: A divat mindig is arról szólt, hogy a társadalmilag jobb arcunkat mutassuk meg a külvilágnak. A közösségi média annyit tett, hogy sok új platformot hozott létre ezeknek az ambícióknak a kiélésére. De, mint minden új médiafelület, természetesen új gyakorlatokat is teremtett: a hashtagek és különféle kihívások köré épülő közösségi média számos új öltözködési gyakorlatot is kialakított. Az elmúlt hetek nagy sorozatsikere, az Eufória című, amely a Trónok harcát követő legnézettebb médiatartalom az elmúlt évtizedben, nagyon jól mutatja, hogy
a közösségi média egy nagyon látványos, nagyon álomszerű öltözködéskultúrát hozott létre. És ez az öltözködéskultúra a mi magyar viszonyainkat sem hagyta érintetlenül.
A TikTokon, Instagramon számos diákom posztol olyan tartalmakat, amelyeken világosan látszik az Eufória hatása. Ugyanakkor az is teljesen elterjedt az új generációnál, hogy nagyon tisztában vannak az egyes márkákkal, azok ár-érték-arányával. Az Instagram bolt-funkciójának köszönhetően minden termék ára látható. Aminek előnye, hogy egy sokkal divattudatosabb öltözködéskultúra jön létre, de hátránya, hogy az a barkácsoló kreativitás, amely sokáig jellemző volt a tinik öltözködéskultúrájára, ma már sokkal nehezebben gyakorolható. Korábban is azt mondtuk, hogy nincs új a nap alatt, de ma már minden, ami a nap alatt van, látható is a bolygó minden pontján, mindenkinek.
Dehir.hu: Milyen a magyarok, a debreceniek öltözködése? Mennyire vagyunk divatosak, stílusosak, fejlődőképesek?
Keszeg Anna: Mára a divatsajtó is azt mondja, hogy olyan értelemben vett trendek, mint húsz évvel ezelőtt, nincsenek. Egyszerre divatos minden és mindennek az ellenkezője. A korábban említett Eufória a kilencvenes-kétezres évek vizuális trendjeihez nyúlt vissza, nagyon nosztalgikus.
A debreceniek öltözködésében, mint általában a magyarokéban, az észszerűséghez való ragaszkodást látom.
Ami nagyon más, mint az olaszok, franciák stb. divatviselkedése. Viszont éppen emiatt az észszerűség miatt nagyon hamar megjelent az országnak ebben a szegletében egy olyan tendencia, ami ma mindenütt ott van: a sportruházat hétköznapi elterjedése. A másik erős jellemzője a debreceni öltözködésnek, hogy erősek a társadalmi konvenciók és az ezekhez való alkalmazkodás igénye szinte mindenkiben megvan. Amikor egymást követő napokon találkozom debreceni és nem debreceni diákokkal, mindig meglep, mennyire megvan Debrecenben még a legfiatalabbak öltözködésében is a szabályokhoz való alkalmazkodás kényszere.
Dehir.hu: Mikor kezdett el érdekelődni a divat iránt, mi irányította felé a (tudományos) érdeklődését? Önnek a hétköznapokban mennyire fontos a divat, a stílus, a trendek követése?
Keszeg Anna: A divat mindig is érdekelt: én még a romániai (poszt)kommunizmus hiánygazdaságában nőttem fel. Mivel gyakorlatilag alig voltak ruháink, illetve sok személyre szabott ruhadarabunk volt, én a ruhát ma is műtárgynak látom. Mindig el szoktam mondani a diákjaimnak, hogy
amikor az első fast fashion boltban megfordultam huszonévesen, egy hónapig semmit nem tudtam vásárolni, annyira lesokkolt a kínálat sokfélesége.
Rendszeresen 2009 óta foglalkozom divatkutatással, 2019-ben habilitáltam ebben a témakörben. Édesanyám divatviselkedése nagyon nagy hatással volt rám: neki nagyon önálló és nagyon stabil jó ízlése van, mindig minden túlkapástól visszarettentett. De egy valamit nagyon megtanított: hogy a ruhák által gyakoroljuk a leghitelesebben önmagunkat. Így nyilván követem a trendeket, mert engem a kortárs világ érdekel, az új generációktól akarok tanulni, nem akarom feladni a folyamatos megújulás iránti igényem.
Dehir.hu: Mi lesz divatos idén?
Keszeg Anna: Az idén sok-sok színes darabot, pszichedelikus mintákat, sportos cuccokat, 2000-es évek nosztalgiadarabokat fogunk látni a boltokban és a social mediában. Én azt tanácsolom, egyszer gondoljuk végig, mik az értékeink, prioritásaink idén, egy mindannyiunkat ismét próbára tevő, teljesen szürreális időszakban, és döntsünk el, az idén álmodni akarunk a ruháinkkal, vagy itt maradni az ismét félelmetes realitás talaján.
Keszeg Anna: Divat-újratervezés. A kortárs divat médiaműködései. METU Teória, Budapest, 2022. Sorozatszerkesztő: Pörczi Zsuzsanna, szerkesztette Nagy Orsolya, grafikai tervezés: Tepes Ferenc, illusztrációk: Keszeg Ágnes