Az összefogás döntő érv lehet Debrecen kulturális fővárosi pályázata mellett
Szerző: Dehir | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.12.22. 08:50 | Frissítve: 2018.03.14. 12:58
Debrecen - Elkészült Debrecen Európa Kulturális Fővárosa pályázata. Jövő karácsonyra már tudni fogjuk, a város nyert-e.
Debrecen város szülöttének, az európai és magyar líratörténet kiemelkedő alakjának, Csokonai Vitéz Mihály születésének 244. évfordulóján, november 17-én jelentette be hivatalosan Debrecen önkormányzata, hogy pályázatot kíván benyújtani a „Magyarország 2023 – Az Európa Kulturális Fővárosa” felhívásra. E szándékáról Debrecen önkormányzata hivatalos levélben értesítette az Emberi Erőforrások Minisztériumát is.
- Ez a cím óriási lehetőség Debrecen számára – mutatott rá Komolay Szabolcs elöljáróban. - Lehetőség arra, hogy a város újragondolja önmagát a 21. század követelményei tükrében, mindezt a kultúra szemüvegén keresztül. Debrecen mostanság nagy dinamizmust mutat, olyan léptékváltást, aminek kulturális téren is meg kell felelni.
Debrecen pályázatát támogatta többek között a hajdú-bihari önkormányzat is, amelynek – nemzetközi pályázatainak köszönhetően – Európa-szerte több mint 20 ország, több mint hatvan szervezetével épült ki partneri kapcsolata. Köztük három olyan várossal – a dániai Arhusszal, a hollandiai Leeuwardennel és az olasz Materával –, amelyek már sikeresen pályáztak az Európa Kulturális Fővárosa címre.
Az azóta eltelt idő alatt lezárult az Európa Kulturális Fővárosa program első szakasza. A debreceni pályázat elkészült, a cívisváros közgyűlése december 19-én, kedden rendkívüli ülésen egyhangúlag szavazta meg a város pályázatát.az Észak-Alföldi régió valamennyi megyéje támogatja a város törekvéseit, akárcsak Nagyvárad, Ungvár és Szatmárnémeti, így a pályázat határokon túli összefogásról is árulkodik.
- Ezidáig 57 város viselhette ezt a címet – mondta el Komolay Szabolcs. – Közöttük európai fővárosok és jelentős kulturális központok vannak. Például Amszterdam, Párizs és Athén közé kerülhetne be Debrecen. Abban a pillanatban, amikor kihirdetik a magyarországi győztest – ami remélhetően mi leszünk – Európa kulturális világa Debrecen felé fordul. Ennek lesz turisztikai hatása is, ami a város bevételeiben is jelentkezik majd.
Az első és legfontosabb lépést megtette a város, a pályázatot beadták. Februárban kell egy prezentáción bemutatni a bírálóbizottságnak az anyagot és a hónap végére elkészül az a rövidített lista, ami a pályázó magyar városok közül kettőt vagy hármat továbbenged a második körbe.
- Ezeknek a városoknak ad a bizottság egy ajánlást arra vonatkozóan, hogy mely fejezeteket kell egy kicsit átfogalmazni, de mi is tehetünk korrekciókat – folytatta az alpolgármester. - Ősszel, várhatőan szeptember körül kell majd beadni a pályázat végleges formáját. Közben lesz egy audit, amikor a bizottság néhány tagja Debrecenbe látogat, hogy felmérje, a pályázó város képes-e a programok lebonyolítására. Aztán Brüsszelben lesz egy prezentáció, amelyet Papp László polgármesternek kell megtartania.
Végül a 12 tagú zsűri dönt arról, hogy Magyarországról melyik város nyeri el a címet. Jövő karácsonyra már tudni fogjuk a végeredményt.
Debrecen pályázata – ez a kézikönyve – hármas tagozódású. Egy kicsit játék is ez szavakkal, hiszen a „future” jelenti a jövőt, a „hand” a kézműveseink tudását, tapasztalatait, amelyek támaszkodnak a város több évszázados, átörökíthető és átörökítendő kézműves hagyományaira. A „book” pedig a tudást, a műveltséget jelenti.
- Mindezeknek meg kell jelennie városi, regionális centrum és határon túli szinten is – tette hozzá Komolay Szabolcs. - De természetesen létezik európai dimenziója is. Mi tanulmányoztuk olyan városok programjait is, amelyek már viselték ezt a címet és olyanokét is, amelyek még ezután fogják és azt tapasztaltuk, hogy a városok méreteinek függvényében körülbelül 600 és 1200 közötti volt az adott év eseményeinek száma. Tehát nem csak anyagi, hanem humán erőforrást igényel ez, önkénteseket, kulturális szakembereket.
Az alpolgármester példaképpen említette az úgynevezett „Debrecen hype”-ot, ami a városról alkotott (ön)kép újragondolását-újragombolását jelenti.
Komolay Szabolcs a pályázatot övező példátlan regionális és politikai összefogással kapcsolatban elmondta: a város vezetése eredetileg is úgy gondolta, hogy ez nem egy párt, hanem egy város programja, pályázata – Debrecen polgáraié.
- Azt szerettük volna, hogy politikamentesen készüljön és a közgyűlés tagjai a magukénak érezhessék. Persze azt is szerettük volna, hogy ne csak a pártok, hanem a debreceniek is mögötte álljanak a pályázatnak. Nagyon fontos fegyvertény a regionális és a határon túli támogatás is.
Öröm, hogy a konszenzusok megszülettek – ezek a pályázatok elbírálásánál is döntő érvek lehetnek, hangsúlyozta Komolay Szabolcs, aki hozzátette, ennél is messzebbre tekintenek, hiszen a pályázat szerves része Debrecen kulturális stratégiájának, ami egészen 2030-ig „látja” a cívisváros fejlődését.
A teljes beszélgetés megnézhető itt:
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)