Árthat-e a mindenmentes étkezés? Debreceni szakember válaszolt!

---

Debrecen – A dietetikus szerint arra kell figyelni vásárlás közben, hogy mi van a termékben, nem arra, hogy mi nincs benne.

---

Glutén-, laktóz- és szójamentes ételek: egyre több kerül belőlük a bevásárlókosarakba. De vajon tényleg minden vásárlónak szüksége van ezekre a termékekre? Miért lett divatos a mindenmentes étkezés? És árthat-e azoknak, akiknek nincs is táplálékallergiájuk? A kérdésekre Szalayné Kónya Zsuzsa dietetikus válaszolt a Debreceni Televízió Esti közelkép című műsorában.

- A mindenmentes kifejezést dietetikusként úgy használnám, hogy minden olyan vegyülettől mentes, amelyet az élelmiszeripar az alapanyagon kívül különböző tulajdonságok feljavítására tesz egy ételbe. Ezek az íz, aroma, színanyag, állománynövelő, emulgeálószer, stabilizálószer. De nem így van értelmezve, a tej, tojás és búza kivonását értik ez alatt – mondta Szalayné Kónya Zsuzsa. – Viszont ha valami mindenmentes, mi van benne? – tette fel a kérdést a szakember.

Mint elhangzott: a lakosság félre van vezetve, sokan arra fókuszálnak, hogy egy termékre rá legyen írva, mi nincs benne. Szalayné Kónya Zsuzsa szerint inkább arra kellene figyelni, mi van benne. Hozzátette: nagyon felkapott lett a gluténmentes étkezés azok körében is, akiknél táplálkozás élettanilag semmi nem indokolja.

A szakember rámutatott: aki tüneteket észlel magán, érdemes dietetikushoz fordulnia, ugyanis ha mindössze a mentes étkezést választja, a heveny tüneteket szünteti meg, a kiváltó okot viszont nem.

A lakosság közel 1,5-2 százaléka rendelkezik laboreredménnyel az ételintoleranciáját illetően, viszont a tényleges érték akár 15 százalék körül is lehet a szakember szerint.

Szalayné Kónya Zsuzsa kiemelte: a szénhidrátokhoz való hozzáállás is torzult az elmúlt években. Az emberi szervezet szénhidrát alapon működik, ennek két fajtája van: az egyszerű szénhidrát (méz, cukor) és a keményítő (mint például krumpli, rizs, tészta, búza, rozs, kenyér, zab, stb.). A szervezetnek az utóbbira van szüksége, ezekből állítja elő azt a cukrot, ami az agynak is kell. 

Az egyszerű szénhidrátokból viszont az emberi szervezet szükséglete egyenlő a nullával, az egészséges szervezet napi 40 grammot tud ebből tolerálni. Tévhit az is, hogy a méz jobb, mint a cukor, ahogy a szakember elmondta: a kettő (felépítése szempontjából) ugyanaz.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg: