A nagyerdei oltalom – élet az Augusztában
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.04.21. 12:50 | Frissítve: 2014.04.22. 09:16
Debrecen – A rettegett gyilkos, a tbc indokolta a létét, neki viszont ma is sok-sok beteg köszönheti az életét. Az Auguszta-népszanatóriumot éppen 100 éve építették meg a névadó osztrák főhercegnő révén, akinek a halála ötvenedik évfordulójára is idén emlékezünk.
A mai Egyetemváros, Nyulas és Gyógyszergyár városrészek között, a Nagyerdőben megbúvó övezet Auguszta Mária Lujzáról (1875–1964) kapta a nevét. Az osztrák főhercegnő (egyszersmind magyar királyi hercegné) is szorgalmazta ugyanis a város tüdőbeteg-szanatóriumának létrehozását, ugyanakkor Tüdős Kálmán tiszti orvos, a Szanatóriumegyesület, a munkásbiztosító pénztár és a lakosság is az ügy mellé állt. A XX. század elején ugyanis hazánkban már naponta kétszázan haltak meg tbc következtében, s a biztosított betegek 10 százaléka Debrecen-környéki volt.
A szanatórium építéséhez Debrecen 30 hold földet és 130 ezer korona támogatást adott, s a Jendrassik Alfréd által tervezett létesítmény megvalósítása öt évet vett igénybe. Az egymillió-kétszázezer korona értékű munka gyümölcsét 1914 áprilisában adhatták át. A gyönyörű homlokzatú „Nagyerdei Népszanatórium” akkor korszerűnek számított a jellegzetes – ma is meglévő – kúrafolyosós szerkezetével. Nyáron azonban kitört az I. világháború.
Emiatt szeptemberben már le is foglalták a hadi sebesülteknek, és a 175 férőhelyet 430-ra bővítették. Az intézetet 1943-ig dr. Geszti József egyetemi magántanár, egykori Korányi-tanítvány vezette. A tüdőgyógyászati klinika 2006 tavasza óta már a neurológiai klinika felújított épületében működik, az Auguszta-telepen pedig többek között a kardiológiai intézet, a III. számú belgyógyászati klinika és a szívsebészeti központ fogadja a betegeket. A bővített és renovált épületegyüttes 2009-ben Építőipari Nívódíjat nyert.
Különleges, gazdag parkjában található „Az orvostudomány legyőzi a betegséget” című szobor (Baksa Soós György 1957-es műve), valamint a Tavasz című alkotás (Józsa Lajos, 1983) és a hős dr. Mándi László emléktáblája is. A mára megnövelt területű gyógyhelyen immár kollégium, hotel, patika, teniszpálya és étterem is van. Környékén lovas akadémia, önkormányzati művészház és sportkollégium is gyarapítja a nevezetességek sorát.
A Kartács utcától vezet a Sárga túraútvonal, amin egészen a zeleméri templomromig juthatnak el a kirándulók. A csaknem 10 kilométeres út átvezet a Nagyerdőn és az Öregtölgyesben, s érinti a hajdúszentgyörgyi templomromot és a Tócót is. Az áprilisi erdő egyébként már fenséges zöldbe borult, s megannyi virága között napjainkban leginkább a vérehulló fecskefű virít, mely nemcsak fájdalomcsillapító és görcsoldó hatású, hanem ekcéma, szemölcs és tyúkszem ellen is hatásos.
A városrész szó szerint leginkább szívbemarkoló jelképe az Auguszta-díszkert kapujában áll: az Oltalom című alkotásban (Gáspár Géza 2013) emberi szívet tartó kezek merednek a magasba – mindazok tiszteletére és emlékére, akik lelkiismeretes és odaadó munkát végeztek a betegek gyógyulása és a szívsebészet fejlődése érdekében.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)