A mindennapi életünk szerves része a lítium-ion akkumulátor, amit Debrecenben is gyártanak majd – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2023.02.14. 09:15 | Frissítve: 2023.02.14. 11:56
Debrecen - Kéki Sándor tanszékvezető rámutatott: a mai gyártási technológiák révén a termelés biztonságosan folyhat a debreceni akkumulátorgyárban is.
Az akkumulátorok nélkülözhetetlenek számos napi használatú eszközünkhöz, például telefonjainkhoz, kéziszerszámainkhoz, de a járműveink sem mozdulnának meg energiaforrás nélkül. Sőt, az akkumulátorok egyre nagyobb léptékben nyernek kulcsfontosságú helyet az energiaágazatban és a közlekedésben is. Ám nem mindegy, hogy az akkumulátorok hogyan, milyen módszerrel készülnek.
- A ma használatos akkumulátorok nagyjából felét teszik ki a mindenki által ismert indítósavas ólomakkumulátorok, ezeket 160 éve hozták először kereskedelmi forgalomba – ismertette Kéki Sándor. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Alkalmazott Kémiai Tanszék vezetője a Debrecen Televízió műsorában kiemelte: a következő fontos mérföldkövet a nikkel-kadmium akkumulátorok megjelenése jelentette. Ezeknek a forgalmazását az Európai Unió a 2010-es évek elején betiltotta.
Ezután következtek a nikkel-fémhidrid akkumulátorok, ezeket korábban sok helyen alkalmazták, laptopokban és videókamerákban többek között, manapság pedig hibrid autókban is. A következő „lépcső” a lítium-ion akkumulátor volt, ami megtaláltható a mobiltelefonokban, és lehetővé tette az elektromos autók elterjedését is. Ezek kis térfogatban és tömegben nagy energiát képviselnek.
- Ez nem szorítja teljesen háttérbe a korábbi technológiákat, hiszen nem mindenhol játszik szerepet az energiasűrűség – emelte ki Kéki Sándor.
Debrecenben lítium-ion akkumulátorokat fognak gyártani – mint arról tegnap Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője is beszélt.
- Ezeknek is sok típusa van, amelyekkel a mindennapi életünkben találkozhatunk. 1991-ben hozta forgalomba először az első lítium-ion akkumulátort a Sony. Korábban, már az 1910-es években is sokat foglalkoztak a lítiummal történő energiatárolással. Két amerikai és egy japán tudósnak köszönhetően jutottak el olyan fejlesztési fázisba, ami a napjainkban is használt kémián alapul nagyjából – mondta a tanszékvezető.
Mint elhangzott, minden gyár esetében alapvető szempont a környezet védelme, ennek érdekében olyan technikákat fejlesztettek ki, hogy a technológiai folyamatok biztonságosan végezhetők legyenek. Biztonságot jelent például az is, hogy a porokat zárt rendszerben szállítják, hogy a dolgozók ne lélegezhessék be, hangsúlyozta Kéki Sándor.