A lélek ünneplőbe öltöztetése és a hálaadás Debrecenben is fontos
Szerző: Mikula Szilvia | mikula.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2017.12.25. 20:10 | Frissítve: 2017.12.26. 09:55
Debrecen – A három nagy történelmi egyház életében kiemelt szerep jut a karácsonynak és az év végi hálaadó liturgiáknak.
Karácsonykor a világon mindenhol Jézus Krisztus születésének örömhírét ünneplik, s az emberek elmennek a templomba, hogy hálát adjanak Istennek. Szenteste és karácsony első napján Debrecenben is összegyűltek a hívek, hogy együtt töltsék az ünnepet. Fel kell ismerni Isten végtelen szeretetét, hiszen a karácsony ennek az ünnepe. Az Isten nekünk, embereknek készített ajándékának, vagyis Jézusnak az ünnepe: ez volt minden felekezet legfontosabb üzenete.
Fotó: Kiss Annamarie
Debrecen 2015 óta három történelmi nagyegyház, a református, a római katolikus és a görögkatolikus székhelye. Papp László polgármester számos alkalommal hangsúlyozta: az egyházak nagyon fontos szerepet töltenek be a város életében, ezért Debrecen még jobb, szorosabb együttműködésre törekszik velük a jövőben. A Keleti Kánonjogi Társaság 23. világkongresszusát szeptember elején Debrecenben tartották, a megnyitón pedig arról beszélt a polgármester, hogy a cívisváros „Magyarország egyik legfontosabb spirituális központja”.
- Debrecen városa, történelme egyértelműen mutatja, hogy a hit, a vallás, valamint a város összetartozik. Debrecen a nagy keresztény egyházak találkozópontja, székhelye a Magyar Református Egyháznak, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyének, a Hajdúdorogi Érsekségnek, valamint itt él Magyarország második legnagyobb zsidóközössége és számos más keresztény egyház – nyilatkozta az eseményen Papp László, majd hozzátette, hogy a város mindennapjaiból kellene kiemelnie valamilyen értéket, akkor az egyházak közötti békés, korrekt párbeszédet említené.
A nagy egyházak együttműködésének egyik legszebb példája az adventi koszorú gyertyáinak közös meggyújtása. „A gyertyák lángja az ember szívében felgyulladó fényt jelképezi, amikor azt várjuk, hogy Isten világosítsa meg az életünket, rámutatva arra az útra, amelyet járnunk kell. Krisztus pedig pont azért jött el, hogy megtörje a világunkban ezt a sötétséget” – mondja Oláh István, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség lelkésze. A karácsonyt megelőző várakozás így mindhárom felekezetben fontos szerepet tölt be.
Az egyházi esztendő advent első vasárnapjával kezdődik, így ez az időszak kiemelt jelentőséggel bír az egyházak életében.
Az advent szó jelentése is várakozás, eljövetel, de nem csupán a karácsonyra való készülődést takarja: az egész keresztény élet tulajdonképpen egy adventi várakozás a Krisztussal való találkozásra.
„Az adventi időszak olyan, mint egy nagy kollektív lelkigyakorlat” – vallja Krakomperger Zoltán, a Szent Anna Székesegyház és Főplébánia plébánosa. A római katolikus egyház a reformátushoz és a görögkatolikushoz hasonlóan közös imádságokkal, misékkel, prédikációkkal igyekszik liturgikus segítséget nyújtani ahhoz, hogy „az ember megláthassa, hogy a karácsony Jézus világra jövetelének az ünnepe”.
Oláh István református lelkész elmondta, hogy „a református keresztyénséghez hozzátartozik, hogy meglehetősen puritán módon” várakoznak. Azt vallják, hogy nem a külsőségekben, hanem lelkileg, önmagunkba tekintve kell az ünnepre készülnünk: a lélek „ünneplőbe öltöztetése” a legfontosabb, nem pedig a minél több karácsonyi dísz felmutatása.
A görögkatolikusoknál is jelen van az advent, amelyet a karácsonyt megelőző böjti időszaknak tekintenek. Míg a reformátusoknál és a római katolikusoknál négy vasárnapot kell tartalmaznia az adventnek, addig a görögkatolikusoknál karácsony előtt 40 nappal veszi kezdetét a várakozás időszaka: így náluk hat vasárnap gyújtják meg a koszorú gyertyáit.
- Ami még különlegesség, hogy a görögkatolikusok a nagy ünnepeiket nem két, hanem három napban ünneplik meg, így a karácsonyt is. Az első nap Jézus születésének az ünnepe, a második az Istenszülőé, a harmadik pedig Szent István diakónus, első keresztény vértanú ünnepe – mondja Kapin István, a debreceni Attila téri görögkatolikus egyházközség parókusa.
Az egyházaknál a karácsony szinte elválaszthatatlan a népi vallásosság gyakorlatától:
a betlehem- és karácsonyfa-állítás, a pásztorjátékok, a karácsonyi dalok éneklése mind hozzátartoznak az ünnephez.
- Egy különleges legenda alapján Luther Mártonnak tulajdonítják az első karácsonyfa felállítását. A kedves történet szerint Luther egy fenyőerdőn keresztül ment hazafelé, és ahogy felnézett a holdra, a csillagokra és a tűleveleken megtörő fénysugárra, ő belegondolta krisztusnak a megvilágító, fényt hozó hatalmát az emberi világba. Letört egy faágat, hazavitte és azon keresztül magyarázta el az örök élet üzenetét. Azóta pedig állítólag hagyományként él tovább. Feljegyzések alapján viszont úgy tudjuk, hogy először a 18-19. században állítottak karácsonyfát, a reformáció évében azonban érdekes arra gondolni, hogy ezt a szokást a reformátornak tulajdonítják – osztja meg Oláh István.
Krakomperger Zoltán szerint a karácsonyfa az élet fáját jelképezi a maga zöld színével. A betlehemállítás azonban sokkal régebbi szokás ennél.
- Ismereteink szerint az első betlehemet – élő állatokkal és emberekkel – Assisi Szent Ferenc állította a 13. század elején Greccóban, Közép-Itáliában a hegyek között. Karácsony szentestéjén szerzett bárányokat, szamarakat, elkészítette deszkából a jászlat és egy gyermekbábut fektetett bele. A szerzetestársai közül néhányat a jászol köré állított, jelképezve velük Szűz Máriát, Szent Józsefet, a pásztorokat és a bölcseket – meséli a római katolikus plébános, majd hozzátette, hogy „a betlehem-állítás a déli országokban jobban elterjedt, mint nálunk”.
A betlehem és karácsonyfa a templomokat a külsőségekben díszíti föl, azonban a karácsonyi liturgia is sokkal ünnepélyesebb. Mindhárom felekezet karácsonyi liturgiájának középpontjában az evangéliumi szakasz felolvasása, az igehirdetés és annak magyarázata áll. Emellett kiemelt szerep jut a karácsonyi ünnepkör énekeinek is, melyeket mindannyian ismerünk: A kis Jézus megszületett, Mennyből az angyal, Dicsőség mennyben az Istennek, Krisztus Urunknak áldott születésén… Ezeket a dalokat máskor nem énekeljük, hiszen most van aktualitása, a hívek pedig együtt ünneplik és hirdetik Jézus Krisztus világra jövetelét.
Az egyházi év ugyan nemrég vette kezdetét, december 31-én azonban mind a református, mind a római katolikus, mind pedig a görögkatolikus felekezetek hálaadó istentisztelettel és szentmisékkel zárják le a polgári évet.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)