A küldönc régen és most – debreceni postatörténet
Szerző: Bíró Judit | info@dehir.hu Közzétéve: 2010.10.09. 11:15 | Frissítve: 2010.10.09. 11:15
Pénz, csomag, távirat, képeslap, levél. Mindezeket adhatjuk és kaphatjuk benn, otthonunkba pedig jön a várva várt (vagy éppen nem) zöld egyenruhás, nagy táskás dolgozója. Igen, a posta. Ma, világnapja alkalmából visszatekintünk Debrecen és az ország postatörténetére, egészen a XV. századig.
Ez idő tájt ugyanis a folyton úton levő mészárosok a vágómarha hajtása mellett, a rájuk bízott üzeneteket, leveleket is továbbították, s az 1478-ban kelt céhszabadalom szerint a díjtalan postahordásért vám- és adókedvezményben részesültek - olvasható a debreceni a Delizsánsz kiállítóterem bemutatójában. Bár 1656 és 1660 között Debrecenben városi posta működött, a törökkor végéig a mészárosposta nélkülözhetetlen maradt. Véglegesen csak 1720-ban szűnt meg.
Diószegi házában volt a posta
1694-től királyi postaállomás működött Debrecenben. Az első postamester Diószegi Sámuel volt, aki saját házában rendezte be a város postaállomását, ahonnan Buda és Nagyvárad irányába indított rendszeres járatokat. Ezeken a postaútvonalakon 1703 és 1711 között II. Rákóczi Ferenc postalegényei közlekedtek. A szatmári békekötést követő időszakban III. Károly a postaigazgatást állami kezelésbe vonta. Debrecen polgárai nem szívesen bízták küldeményeiket a császári postára, ezért magán-hírszolgálatot szerveztek.
Az 1848-49. évi szabadságharc postája nyelvében és külsőségeiben is magyar volt. A szabadságharc bukása után visszatértek a császári posta jelképei, ismét Bécsből igazgatták a postát, osztrák törvények és rendeletek alapján, német hivatali nyelven.
1867-ben a kiegyezést követően megszületett a belügyeiben is önálló, magyar nyelvű és magyar jelvényeket használó magyar királyi postaigazgatás. Gervay Mihálynak az első főposta-igazgatónak az érdeme, hogy a magyar posta európai színvonalú, nemzetközileg is elismert intézménnyé fejlődött. 1920-ban létrejött Debreceni Posta és Távírda Igazgatóság, mely közel 80 évig volt meghatározó az üzenetek továbbításában.
Sokat látott a „palota”
Vajon belegondolunk-e, amikor beszaladunk befizetni egy csekket, vagy feladni egy „tértist”, hogy azok a Hatvan utcai falak mi mindenről mesélhetnének – bár megtennék! A Hatvan utcának már a neve is ötszáz éves. Arról kapta ugyanis, hogy a XV. században, amikor megnyitották, mindkét oldalán harminc-harminc telket mértek ki új házak építésére. A Posta épülete ennél jóval később, Postapalota néven 1931-ben, Münnich Aladár tervei szerint épült. Az eltelt majd nyolcvan év alatt mindvégig a város fő postahivatala volt. Ha üvegszemeivel átkukucskált a szomszédos, nála 20 évvel idősebb Püspöki Palotára, láthatta onnan ki-be sétálni Ady Endrét, (aki ott lakó, Lajos nevű testvérét látogatta) Dienes János Munkácsy-díjas festőt, Szabó Eleket, Szabó Magda édesapját és akár Hajós Alfréd építészt, a „Bika atyját” is. Sajnos, szép szemei és falai meg is sérültek ’56-ban a Déri térről, a szovjet tankokból érkező lövedékektől. Az épület új szárnya Aurér Richard tervezésében 1976-ban készült el.
Már nincs vasúti mozgóposta
A Dél-Alföldi Postatörténeti Alapítvány szakértőjétől, Lovász Józseftől megtudtuk, hogy a Magyar Posta 1993-ban részvénytársasággá alakult. Korszerűsítette arculatát, irányító szervezetét, szolgáltatásait, technológiáját. Kicserélődött a postai járműpark, tért hódított szolgáltatásaiban is az informatika (Integrált Posta Hálózat bevezetése, 2000-2002). 2004-ben korszerű levélfeldolgozó központ épült Budaörsön. Megszűnt a vasúti mozgóposta, egyszerűsödött a szállítási, feldolgozási rendszer és a hírlapterjesztésben minimálisra csökkent a posta részvétele. Kiszélesedett viszont a banki és biztosítási szolgáltatások kínálata. Korszerűsödtek a logisztikai és csomagszolgáltatások is. 2004 óta közel ezer kistelepülésen mobil posta biztosítja az ellátást. 2007-ben beindult a Postapartner Program: helyi vállalkozók veszik át több mint ezer kisposta üzemeltetését (2007-2010).
Viszlát, kicsi faablakok, lökdösődés!
Nem csapódnak már le az orrunk előtt a kicsi, kopott faablakok sem, melyek kávészünetet vagy műszakzárást jelentettek, abban a bizonyos „sokat szidott” múltban. Hiszen nemcsak a szemléletmód, de a küllem is átalakult: a városi nagyposták nyitott pultossá alakultak, és korszerű ügyfélhívó rendszert kaptak, illetve kapnak folyamatosan. A Magyar Postának ma 35 ezer alkalmazottja van. Köztük 10 ezer kézbesítő gondoskodik a küldemények célba juttatásáról.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)