A húsvét a kereszténység alapját megfogalmazó üzenet
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.04.06. 08:15 | Frissítve: 2012.04.06. 10:19
Debrecen – Az ünnepek alkalmával fogékonyabb az emberi lélek a szentre, ezért ilyenkor nagy a lelkipásztor felelőssége is – hangzott el a csütörtök esti Köz-ügyben.
Nagycsütörtök révén a húsvéti ünnepkör volt a témája a Debrecen Televízió csütörtök esti Köz-ügy című műsorának. Az adás vendége Orosz Lőrinc főesperes, praepost plébános és Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője volt.
Derencsényi István a nagypéntek kapcsán elmondta, hogy a magyar reformátusok körében ez az egyik legkiemelkedőbb ünnepnap, amikor a gyülekezet megemlékezik Jézus Krisztus kereszthaláláról.
- Drámai hangvételű maga az istentiszteleti alkalom is, és megrendítő erejű kell, hogy legyen a felhangzó igehirdetés is. A lelkipásztor kell, hogy könyörögjön, hogy úgy tudja meghirdetni a kereszt evangéliumát a jelenlévők számára, hogy szinte drámai módon jelenjenek meg Jézus Krisztus megfeszítésének és halálának eseményei. Igen, meg kell döbbenni azon, ami történt. Nem szabad eltekinteni attól, hogy Jézus Krisztus szenvedésének és kereszthalálának részese, okozója, előidézője én magam vagyok. Nem szabad, hogy a templom padjaiban ülők külső szemlélőként úgymond páholyból figyeljék a keresztre feszítés eseményét, hanem a belső érintettség érzésével, lelkületével kell hallgatni azt, hogy Jézus Krisztus meghalt bűneinkért – magyarázta a főjegyző.
Orosz Lőrinc főesperes kiemelte, hogy ilyenkor fogékonyabb az emberi lélek a szentre, a természetfelettire.
- A teológusok mondják, hogy nagypénteken összeomlott minden a tanítványok szívében. Mi azért említjük, hogy a boldogság szűz rendületlen hittel állt ott a kereszt alatt, és nem tétovázott, ő tudta, hogy ennek így kell lenni, nem futott el, és nem sajnáltatta magát. A katolikus egyházban nagypénteken este felé még egy szép szertartási részlet a keresztút ájtatossága, majd jön a passióéneklés, amit igen szeretünk hallgatni, és eltűnődünk ezen a misztériumon, utána megdöbbenve szólal meg a pap. Nagyon szeretem ezt a pillanatot, mert egy hullámhosszon vagyunk mindazokkal, akik ott vannak. Majd következik a könyörgés, meg a kereszt előtti hódolat, a kereszt leleplezése és felmutatása. Van szent kereszt ereklyénk, azelőtt a hívek ott vannak, és hódolattal térdet hajtanak. Virágvasárnap mi, hívő emberek Jézus elé mentünk, de nem kíváncsiságból, mellette maradtunk nagypénteken is. A szeretet, a hála meg a hit tartott, és nem botránkozunk, hogy hogyan lehet az, hogy az Isten engedi, hogy a fia így szenvedjen. Ez folytatódik a mai világban is, mert vannak akik gúnyolódnak, csúfolódnak meg az öklüket rázzák, de vannak akiket nagyon megérint, megdöbbennek és megtérnek, mert ilyenkor fogékonyabb az emberi lélek a szentre, a természetfelettire – hallhattuk a főesperest.
Az ünnepi alkalmak látogatottabbak, éppen ilyenkor nagy a lelkipásztor felelőssége, hogy jól éljen a lehetőséggel – mondja Derencsényi István.
- A nagy ünnepek sajátossága, hogy többszörösére növekszik az istentiszteleten résztvevők száma. Szeretnénk remélni, hogy ez nem valamiféle vallásos kötelességnek való elégtétel, hogy évente egyszer vagy kétszer egy ünnepi istentiszteleten való megjelenéssel az egészet letudom. Ilyenkor az igehirdető felelőssége, hogy éljen ezzel az alkalommal. A Szentlélek segítségét kérve igyekezzen a maga részéről mindent megtenni, hogy a jelenlévőket meg tudja szólítani, el tudja érni a húsvéti evangéliummal. A húsvét lényegében a keresztyén hit alapját megfogalmazó üzenet, a keresztyén hit egyik legsajátosabb sajátossága a feltámadáshit, a Jézus Krisztus feltámadásában való bizonyosság. Annak a hite, hogy Jézus feltámadásának az én örök sorsomhoz is köze van. Mert Jézus nem egyszerűen csak önmagáért támadt fel a halálból, hanem feltámadt értem, hogy megigazolásom legyen a szent és igaz és tökéletes Isten színe előtt, és részesévé váljak az ő feltámadott, megdicsőült örök életének, a mennyei létformának. Az igehirdetők nagy felelőssége, lehetősége és kötelessége, hogy amennyire lehet közérthető formában fogalmazzák meg az egyszerűen emberi értelem számára meg nem fogható és meg nem érthető titkot, az Isten szeretetének nagy titkát. Hogy amikor mi még bűneinkben voltunk, Krisztus értünk meghalt. De nemcsak meghalt, hanem feltámadott megigazolásunkra és örök életünkre – mondta Derencsényi István.
A nagy ünnepeken a katolikusoknál is többen vannak, de fontos tudniuk a híveknek, hogy ha nagypénteket nem követi húsvét, akkor hiábavaló az igehirdetés – figyelmeztet Orosz Lőrinc.
- Akik ott vannak a templomban, azok fogékonyak. Azok az Isten fiának a halálára, feltámadására és szeretetére figyelnek. Ha jó gondolatsort állítunk fel a múltra, a jelenre és nem utolsósorban a jövőre – mert ez nagyon összetartozik mindenki életében – akkor eltűnődnek, elgondolkoznak és nem hagyják abba. A nagy ünnepeken nálunk is többen vannak, de mostanában hangoztatni kell, hogy ha a nagypénteket nem követi a húsvét, akkor hiábavaló az igehirdetés. Azt is tudomásul kell venni minden hívőnek, hogy a húsvétot a nagypéntek előzi meg. Mi is jutunk olyan állapotba, hogy Istenem, Istenem, miért hagytál el engem, de nem kell megijedni, végig kell menni az úton. Ki kell inni a szenvedés kelyhét, és utána jön az áldás, az öröm. Az emberek azonban sokszor a sikert, az eredményt, a szépet, a szenvedéstől mentesség várnák. Ezért mondjuk, hogy a közelebbi jövő és a távolabbi jövő, az Isten segített tegnap is és holnap is fog segíteni. Amikor ott vagyunk nagypénteken és húsvétvasárnap is, ezért vagyunk ott, hogy ebben megerősödjünk, és vállaljuk azt a küzdelmet, amiben nem tudjuk, hogy két hét múlva, két hónap múlva mi vár ránk. De egy biztos, hogy az Úr ott áll, áldással, kegyelemmel békével bátorít, és az ember csak az Istenre számíthat és saját magára – emelte ki a főesperes.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)