A debreceni csapvizet akár palackban is lehetne árulni – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.12.27. 12:12 | Frissítve: 2014.12.27. 15:13
Debrecen – A debreceni vizet mindenki fenntartások nélkül, bármilyen mennyiségben fogyaszthatja. Ráadásul a Vízmű házhoz is viszi!
Sokan zsugorszámra vásárolják a boltokból az ásványvizeket, ráadásul többen a szénsavmentes vizet kedvelik, pedig a debreceni csapvíz is van olyan jó, ha nem jobb. Ányos József, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója azt mondta, a debreceni vizet mindenki fenntartások nélkül, bármilyen mennyiségben fogyaszthatja, mivel maximálisan megfelel az ivóvíz minőségi szabványoknak. A vezérigazgató hozzátette, a debreceni vizet a Vízmű telephelyéről akár palackozva, ásványvízként is haza lehetne vinni, de szerinte több szempontból sem érné meg, ha ebből üzletet csinálna a cég.
- Sokat gondolkodok azon, hogy lehetne egy ilyen üzletágat nyitni, ebben a témában a legfontosabb kérdés az, miként lehetne a palackozott víznek minimalizálni a környezeti lábnyomát. Az a leginkább környezetbarát, ha vezetéken kerül a fogyasztóhoz, mivel ez nem jár olyan szállítási tevékenységgel, ami kőolajszármazékokat égetne el, nem képződik széndioxid a környezetben, nem kell hozzá csomagolóanyagot venni, ami aztán hulladékká válik, nem kell visszagyűjteni, újrahasználni. Ezek visszatartanak minket attól, hogy a vizet palackozzuk, de az is fontos szempont, hogy járulékosan megnőne a víz ára. Nem lehetne azt mondani, hogy ugyanazt a vizet jóval olcsóbban kapja meg a fogyasztó ahhoz képest, mint amikor a boltban megveszi. A vezetékes vizet mindenkinek házhoz visszük – mondta a vezérigazgató.
Ányos József kiemelte, a debreceni városrészek között van némi különbség a víz minőségét tekintve, mivel három vízműtelepről biztosítják a vizet, kilencvenhat kúton keresztül termelik ki a nyers rétegvizet. A cég felszíni vizet is vásárol a regionális vízműtől, ezt hozzákeverik a rétegvízhez. A város nyugati, északnyugati részén olyan kevert vizet használhatnak a debreceniek, amiben réteg és felszíni víz egyaránt van, a város keleti részén pedig a Vámospércsi úton lévő telepről származó tiszta rétegvizet szolgáltatnak. Míg korábban voltak a felszíni víz minőségével kapcsolatban kifogások, ma már nehéz különbséget tenni a kevert, a réteg- és a felszíni víz között, hiszen minimalizálták a klóradagolást, s ma már ózonnal fertőtlenítik a vizet,
Ányos József szerint nem a minőséggel van probléma, hanem inkább az a gond, hogy a város vízhálózata olyan kapacitásra lett kialakítva, ami a mai igények sokszorosát is ki tudná elégíteni. Néhány évtizeddel ezelőtt a tócóskerti lakótelep hálózatát úgy tervezték, hogy egy fő egy nap alatt több mint 200 liter vizet fog majd elfogyasztani. Ehhez képest felhasználóként csak 100 liter víz fogy naponta, a vezetékben így tovább áll a víz, mint amennyi az elvárható frissességhez kellene. Azért, hogy a minőséggel ne legyen baj, évente kétszer mosatják a vezetékeket, ezzel távolítják el a keletkező lerakódásokat.
Sokan a víz arzéntartalmától is félnek, ám a Vízmű vezérigazgatója elmondta, Debrecenben nincs veszély, nem kell tartani attól, hogy sok arzén kerülne a csapvízbe.
- Erősen mérgező az arzén, de a koncentrációja kicsi az ivóvízben. A magyarországi arzéntartalom földrajzi eredetű, inkább a dél-bihari, békési területeken jellemző, a Romániához tartozó hegyekből a csapadék kimossa az ásványi anyagokat, így semmiképpen nem lehet az ipari tevékenységre fogni a megjelenő arzéntartalmat. Itthon az uniós csatlakozással jelentősen csökkentették a koncentrációértéket. Nem azért, mert komoly egészségkárosodást jelentene az ennél nagyobb arzénmennyiség, hanem mert megvizsgálták a tengerparti országok arzénbevitelét, ott ugyanis sokkal nagyobb a tengeri élelmiszerből származó bevitel, ezért inkább az ivóvíz arzéntartalmát kellett csökkenteni, hogy ne az élelmiszer fogyasztásnál tegyék meg ugyanezt. Nem kell aggódni, a tíz mikrogrammos arzéntartalom mellett a városban alig van olyan kút, ami 6-8 mikrogramm arzént tartalmaz, a megengedett határérték felénél is kevesebb a koncentráció, így maradéktalanul teljesítjük a követelményeket – nyilatkozta a vezérigazgató.
Ányos József elmondta, a debreceni ivóvíz minőségének védelme garantált, mivel rendszeresen végeznek vizsgálatokat a szakemberek. Hozzátette, az a víz, amit használunk, nem helyben képződött, nem ott gyűlt össze ahonnan kitermelik, hanem a Kárpát-medence külső oldalán lehullott csapadékból, s onnan szivárog lefelé. A vezérigazgató hangsúlyozta, a Vízmű kötelessége, hogy a hatókörzeten belül ellenőrizze, történik-e a felszínen olyan tevékenység, ami miatt szennyeződhet a víz, például a mezőgazdaságban használatos kemikáliák miatt, de azt is figyelik, hogy a nem csatornára kötött szennyvizek lejuthatnak-e a vízadó rétegbe.
Ányos József kiemelte, vannak talajvíz-észlelő kutak, amiknél öt, tíz és tizenöt méter mélyen is vizsgálják a vizet, minden kútnál évente újra ellenőrzik a minőséget. Ha a hatóanyagtartalommal kapcsolatban változásokat észlelnek, akkor közbelépnek, s megakadályozzák a káros anyagok lejutását. A vezérigazgató tájékoztatása szerint a TEVA Gyógyszergyár, a Debreceni Vízmű Zrt, a debreceni önkormányzat, a hatóságok azon dolgoznak, hogy elejét vegyék a szennyeződések vízbe kerülésének, s időben lokalizálják is a veszélyt.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)