A debreceni cívis lakóházak újragondolását célozta meg a fiatal debreceni mérnök

---

Debrecen – A város is elismerte a szakembert, aki kutatásairól könyvet ír és városnéző sétákat szervez kortársaival. Interjú Harangi Attilával.

---

A kálvinista Róma. A cívisváros. A magyarok többsége így ismeri Debrecent. A turisták között az egyeteméről, a sétálóutcáiról és a Nagytemplomról híres. A belvárost körülölelő cívis lakóházakról azonban méltatlanul keveset tudunk. Pedig a többnyire századforduló előtt épült, egyszintes, magas homlokzatú épületek nélkül szinte elképzelhetetlen cívis létről beszélni. Ezek a házak azonban egyre inkább feledésbe merülnek. Nagyrészük omladozik, elhanyagolt. Az elvesztésük azonban nemcsak pusztán az utcakép drasztikus változását, de a cívis identitás elvesztését is magában hordozhatja. Ezt a témát jártuk körül Harangi Attilával.

A 27 éves építészmérnök általános iskolás kora óta a képzőművészetek és az építészet megszállottja. Gimnáziumi tanulmányait a Péchy Mihály Építőipari Szakgimnáziumban végezte, később pedig a Debreceni Egyetem Műszaki karán diplomázott. Diplomamunkájának, kutatásai fő témáját választotta, a cívis lakóházak újragondolását. A téma hatalmas sikert aratott, a fiatal mérnök fél évvel az államvizsgát követően elnyerte a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány alkotói ösztöndíját.

- A cívis lakóházakkal mesterképzésen, egy konkrét tervezési feladat kapcsán ismerkedtem meg jobban. A feladat célja az volt, hogy hogyan lehetne megőrizni a lakatlan, omladozó épületet.

Ekkor jutott eszébe először a ház újragondolásának ötlete. A lakhatóvá tétel egy ilyen omladozó, salétromosodó épületnél azonban hatalmas anyagi költségekkel jár. És bár – elmondása szerint – sok esetben a tuladonos szívesen fordítaná rá a szükséges összeget, kudarcra van ítélve a projekt. Hiába tekintenek ugyanis az építészek kihívásként egy ilyen nemes feladatra, a statikai problémák nem teszik lehetővé a teljes renovációt. Ezért fontos még idejében felkutatni a megmenthető értékeket.

Harangi Attila az egyetemi évek során számtalan ösztöndíjprogramban részt vett. Több ízben külföldi tanulmányutakon is járt, három TDK versenyen indult, és mindhármat meg is nyerte. Tanulmányai mellett egy építészirodában dolgozott tapasztalatszerzés céljából, majd később oktatóként visszatért régi gimnáziumába. Szabadidejét pedig szinte teljes mértékben a cívis lakóházak felkutatásaira szentelte.

Kutatásainak egyértelmű célja az értékmegőrzés, mind fizikai, mind morális értelemben.

Az általa elvégzett vizsgálatok szerint két megoldás lehetséges a lakóházak és ezzel egyidejűleg a cívis létforma megmentésére. Vagy a város vérkeringésében lévő, az új beruházások árnyékában meghúzódó épületeket renoválják, vagy utcaképszerűen felújítják a belváros peremterületein található nagyobb cívis lakóház-csoportokat. Ő az utóbbi vonalat választotta:

- Az elmúlt évben 3 hónap alatt a teljes belvárost végigjártam. Minden egyes utcát fényképekkel dokumentáltam. Az így elkészített kutatás alapján

nagyjából 1400 cívis lakóház áll még Debrecenben. Ezek közül 300 darab, karakterét megőrző, menthető „érték” maradt.

Ezek a belváros különböző pontjain, elszórtan helyezkednek el. Ez 33 apró szigetet jelent, melyet öt nagyobb negyedre lehet osztani. Én ezek közül a Méliusz tér környéki részt vettem alapul, mely Debrecenfalvaként híresült el. Ide készült el diplomamunkám látványterveként a Lórántffy utca 42. szám alatti kortárs design műhely.

A kortárs alkotótér ötlete sokrétű. A külteret egy másodéves portugál tanulmányi kirándulás és az ott látott, letisztult formák ihlették. Innen jött a fehér, kocka alakú, modern épületrész gondolata, mely találkozik a régi polgári lakórésszel. A kontrasztos beltér és a multifunkciós kialakítás szerepe azonban jóval árnyaltabb, mint amilyennek elsőre tűnhet.

- Ezzel az alkotótérrel nemcsak egy idősebb, hagyományőrző réteget lehetne bevonzani, de a modern, kortárs építészeti elemek (mint például a számítógépes projekttér) a fiatal generációk érdeklődését is felkeltené. Itt régi találkozna újjal. Zárt, privát terek a polgári oldalon, nyílt terek a kortárs épületrészben. Régi mesterségek és a legfejlettebb technológiák találkozása. Igazi polgári elképzelés ez. Mondhatni – cívis.

A fiatal építész terve projektjeivel nem múzeumi darabok elkészítésére törekszik. Az épületeknek önfenntartóvá kell válniuk, sőt lehetőség szerint profitot is hozhatnának. Így fontos az újragondolt lakóházak funkcionalitásának megtalálása is.

A Debrecenfalva cívis lakóházainak utcaképében gasztrosarkot, művészeti és innovációs tereket képzelt el, mely rengeteg turistát csalogatna a város eddig kevésbé ismert helyeire és egyben a város hírnevét is öregbítené.

- Lokálpatriótaként számomra a cívis szó, cívisnek lenni értéket képvisel, mely értékünket törekednünk kell minél jobban megőrizni – mondja Harangi Attila, aki munkáival a cívislét erősítésében vállal kiemelkedő szerepet.

A fiatal szakember látványtervei mellett városnéző sétákat szervez kortársaival, kutatásairól könyvet ír, Debrecen Házai címmel weblapot és facebook-oldalt üzemeltet, nyáron pedig kiállítás készül képeiből, középpontban a cívis lakóházak történelmével.

Kapcsolódó cikkek:

---

Cím	dátum
Levéltárost és képzőművészt díjaztak Debrecenben a magyar kultúra napján – fotókkal, videóval	2020.01.22